Újabb halálraítélt nyert haladékot a példátlan arkansasi kivégzéshullám elől

Már a negyedik kapott haladékot a 8 halálraítélt közül, akiket Arkansas állam egy eddig soha nem látott kivégzéshullámban, mindössze 11 nap leforgása alatt akart kivégezni áprilisban. A sietség oka az lett volna, hogy április végén lejár a kivégzéshez használt méreginjekció egyik összetevőjének, a midazolamnak a szavatossága, és a halálbüntetést ellenzők bojkottja miatt nem könnyen tudnák pótolni.

Az arkansasi kormányzó eredeti terve szerint húsvét hétfőtől, április 17-től kezdve hajtották volna a kivégzéseket, néhány naponta, kettesével. A nyolc közül az első halálraítélt, az egy 15 éves fiú agyonverésében részes Jason McGehee már hetekkel a kitűzött dátum előtt megkapta a halasztást, miután az arkansasi kegyelmi testület kegyelmet javasolt neki, és a kormányzó feladata lett, hogy erről majd végleges döntést hozzon.

A második és a harmadik elítélt kivégzése hétfőn lett volna. Bruce Ward, akit egy benzinkutaslány megfojtásáért ítéltek halálra és a rablógyilkos Don Davis haladéka az utolsó pillanatban érkezett, olyannyira, hogy Davisnek már felszolgálták az utolsó vacsorát is, mire kiderült, hogy mégsem tudják végrehajtani rajta egyelőre a halálos ítéletet.

Az arkansasi kormányzó, Asa Hutchinson ezután még nem volt pesszimista a többi tervezett kivégzés végrehajthatóságát illetően. A következő két kivégzés csütörtökre esett volna. 

Azonban szerdán, órákkal a kivégzés tervezett időpontja előtt a Stacey Johnson nevű halálraítélt is halasztást kapott az állam legfelsőbb bíróságától. A halasztás azzal függ össze, hogy Johnson ügyvédei kérvényeztek még egy meghallgatást azért, hogy végezzenek új DNS-vizsgálatokat a férfi ártatlanságát bizonyítandó.

Jonhsont 1994-ben ítélték halálra Carol Heath meggyilkolásáért. A nőt a saját otthonában támadták meg 1993 tavaszán. A gyilkosa verte, fojtogatta, végül elvágta a torkát, miközben a nő két kisgyereke ott bujkált a házban. Johnson tagadja a bűnösségét. Az ügyvédei szerint az áldozat akkor 6 éves kislányának vallomása megbízhatatlan, a DNS-technológia viszont rengeteget fejlődött az elmúlt bő 20 évben, olyasmit is ki lehetne mutatni, amit Johnson elítélésének idején nem lehetett.

"Hálásak vagyunk és megkönnyebbültünk az arkansasi legfelsőbb bíróság Stacey Johnsont érintő döntésétől" - mondta az AFP szerint Nina Morrison, az Ártatlanság Projekt ügyvédje, akinek a csapata védi Jonhsont.

A másik elítélt, akin csütörtökön hajtanák végre a halálbüntetést, Ledell Lee, aki ugyancsak ártatlannak mondja magát. Ő a 26 éves Debra Reese 1993-as meggyilkolása miatt kapott halálbüntetést 1995-ben. A nőt a hálószobájában verték agyon azzal a szerszámmal, amit a férje önvédelemre adott neki. Az ügyvédje szerint Johnsonhoz hasonlóan Lee is megérdemelné a jogot egy újabb meghallgatásra. Ebben az ügyben rendelkezésre áll nagy mennyiségű DNS-bizonyíték, amit még soha nem teszteltek, de kizárhatná Lee-t lehetséges tettesként, és azonosíthatná a valódi elkövetőt, mondta az ügyvéd. Lee kivégzésének esetleges halasztásáról még nincs döntés.

A Reuters szerint ugyanakkor percekkel a  Stacey Jonhsont érintő döntés után egy másik arkansasi bíró kiadott egy ideiglenes tiltó határozatot a 3 összetevőből álló méregkoktél egyik összetevőjének az alkalmazására. Az erre vonatkozó kérvényt a McKesson nevű cég nyújtotta be azzal az érveléssel, hogy nem adták volna el a készítményt az arkansasi büntetés-végrehajtásnak, ha tudják, hogy kivégzésekhez fogják felhasználni.

Arkansasi tisztviselők elismerték, hogy nincs módjuk máshonnan beszerezni a szóban forgó gyógyszert, a bénító hatású pancuronium-bromidot, így ha a McKesson kérelme sikerrel jár, akkor az blokkolja az összes tervezett kivégzést. A republikánus államügyész, Leslie Rutledge a szóvivője útján közölte, hogy megtámadja a legfelsőbb bíróságnál a tiltó határozatot. A szóvivő szerint arról egyelőre nem döntöttek, hogy Johnson kivégzésének elhalasztása ellen fellebbeznek-e, írta a Reuters.