Macron pártja tarolhat a nemzetgyűlési választásokon

Az alig egy hónapja megválasztott Emmanuel Macron francia elnök pártja, a centrista A Köztársaság lendületben (La République En Marche – LREM) tarolhat a francia nemzetgyűlési választásokon, aminek első fordulóját vasárnap rendezik.

Ha a Macron mindössze tavaly létrehozott mozgalmából kinőtt párt a felméréseknek megfelelően többséget szerez, akkor az elnök tényleg megkezdheti a tervezett reformjait, a hagyományos jobb-, és baloldal pedig az elnökválasztás után újabb óriási pofont kaphat. Ha viszont mégsem jönne össze végül a többség Macronnak, az komolyan megakaszthatná elképzeléseit.

A képviselőjelöltek egyéni körzetekben indulnak, de az első fordulóból csak azok jutnak automatikusan az 577 fős nemzetgyűlésbe, akik 50 százalék felett végeznek. Máskülönben a június 18-i második fordulóban a legalább 12,5 százalékot elért jelöltek között dől el a képviselőhely sorsa.

A kisebb városokban este 6-ig, a nagyvárosokban 8-ig lesznek nyitva a szavazókörök, utána jönnek majd az első exit pollok.

Látványosan bekezdett

Macron május 7-én a felméréseknél is nagyobb különbséggel győzte le Marine Le Pent, és lett Franciaország új elnöke, de volt olyan felmérés, ami azt mutatta, hogy szavazóinak 43 százaléka azért állt mellé, hogy Le Pent távol tartsa az elnökségtől, és csak 39 százalék szerette volna, hogy meglegyen az abszolút többsége a törvényhozásban is.

A május 14-én beiktatott új elnök azonban nagyon erősen kezdett, főleg külpolitikai fronton mutatta meg, hogy számolni kell majd vele. Magabiztosan mozgott a G20-on, és miközben Angela Merkel német kancellárral és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel barátkozott, Donald Trump amerikai elnöknek a miheztartás végett alaposan megszorongatta a kezét, és már Vlagyimir Putyin orosz elnököt is vendégül látta a szűk egy hónap alatt.

Miközben főként a François Hollande népszerűtlen elnöksége, és az elnökválasztáson elszenvedett óriási vereségük után padlón lévő szocialistáktól szívott el szavazókat, Macron a jobboldali Édouard Philippe-et nevezte ki miniszterelnöknek, amivel a másik oldal tábora felé is nyitott. Egyébként is ígéretéhez híven jobb-, és baloldalról, valamint a civil szférából is nevezett ki kormányába tagokat.

De Gaulle óta a legnagyobb győzelem jön?

Az Ipsos szombati felmérése alapján Macron pártja 31,5 százalékkal nyerheti az első fordulót, míg a jobboldali A Köztársaságiak (Les Républicains) 22, a szélsőjobboldali Nemzeti Front 17 százalékot szerezhet. A szélsőbaloldalt 11,5, az eddig parlamenti többség birtokában kormányzó, az öt évvel ezelőtti első fordulót 30 százalékkal nyerő szocialistákat csak 8 százalékra jósolják.

Ha az első fordulóban ilyen arányban nyerne az LREM, akkor nagy eséllyel az egyik legnagyobb győzelmet arathatja a jövő vasárnapi második fordulóban az V. Köztársaság történetében. Viszont a franciák több mint egyharmada még napokkal az első forduló előtt is bizonytalannak mondta magát, hogy elmegy-e szavazni, ez még alakíthat az esélyeken.

Ha azonban maradnának a felmérésekben jelzett erőviszonyok, akkor az LREM és a vele szövetséges, François Bayrou vezett centrista Modem jelöltjei a jövő heti második forduló után akár 385-415 képviselői mandátumot is szerezhetnek, vagyis meglenne a kétharmados többségük is. Ez a legnagyobb többség lenne egy elnök mögött Charles de Gaulle 1968-as óriási győzelme óta.

A néhány hónapja még betonbiztos favoritnak tűnő A Köztársaságiak 105-125, a teljesen felmorzsolódó szocialisták pedig csak 25-35 képviselői helyre számíthatnak az Ipsos szerint, de az még kérdés, hogy a jobboldal mennyire tudja majd mozgósítani egyébként széles táborát. Azonban könnyen lehet, hogy a politikai élet megújítását ígérő Macron elnökválasztási győzelme után a nemzetgyűlési választás végleg átrendezheti a hagyományosan a két nagy párt versengéséről szóló francia politikát.

Le Pen hiába szerzett 35 százalékot az elnökválasztás második fordulójában, továbbra sem várható, hogy a Nemzeti Front a többi párt visszalépései mellett néhány tíz képviselőnél sokkal több helyet szerezzen a kétfordulós választáson (eddig két képviselőjük volt az 577-ből). 15-25 képviselőnél várhatóan nem szerez több képviselői helyett a szélsőbaloldal sem, hiába szorongatta Jean-Luc Mélenchon az elnökválasztás első fordulójában A Köztársaságiak harmadik helyen végzett jelöltjét, François Fillont.

A külföldön élő 1,3 millió francia egyébként már a múlt hétvégén szavazott 11 körzetben, és ebből 10-ben az LREM jelöltje áll az élen. Többen az 50 százalékot is megugrották, viszont az alacsony, csak 19 százalékos részvétel miatt ezekben is második fordulót rendeznek.

Alaposan lecserélődhet a nemzetgyűlés

Az elmúlt három nemzetgyűlési választáson egyébként – miután ezeket már egy hónappal az elnökválasztás után tartották – rendre megszavazták a többséget az elnöknek a franciák. A hagyományos politikai pártok azonban azzal kampányoltak, hogy nem szabadna ekkora szabad kezet adni Macronnak, mivel szerintük a politikában újonc képviselőjelöltjei túlságosan is alá lennének rendelve az elnöknek.

A politikai elit lecserélődése nemcsak azért várható, mert az eddigi képviselők 40 százaléka nem indul újra, hanem mert Macron jelöltjeinek nagy része a politikán kívülről szerezhet mandátumot. Macron nagyon kemény feltételeket szabott a képviselőjelöltek kiválasztásához, egyetlen olyan embert sem indítanak, aki már legalább három parlamenti cikluson át volt képviselő.

Így néhányan a szocialistáktól érkeztek, de a jelöltek többségében civilek, van köztük matematikus, volt rendőrparancsnok, bíró, iskolaigazgató és még matador is. A francia lapok szerint mivel újoncnak számítanak, többségüket alapvetően egy Macronra leadott újabb szavazatként választják majd meg.

Kiderül, mi várható jövő vasárnap

Az első forduló már elég biztos képet ad majd a várható végeredményről is, de a mindent eldöntő második körben majd a különböző visszalépések is számíthatnak adott esetben.

Mindenesetre ha sikerül nagyot nyernie az LREM-nek, akkor a franciák többek között azt várják Macrontól, hogy tegyen lépéseket a terrorizmus ellen, és kezdjen bele a sürgető munkajogi reformba, ami körül még várhatók viták. Macron gyökeres reformokat akar Franciaországban és az Európai Unióban is, amik még több Európát, és még több liberalizmust jelentenének, viszont arról itt írtunk, hogy ez miért nem lesz feltétlen egyszerű feladat még parlamenti többség birtokában sem.