Putyin: Oroszország nem avatkozik be a szeptemberi német választásokba

Egyetértésre jutottak a G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői szombaton egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadásában, amelyben kinyilvánítják, hogy folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi üzelmek ellen, visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle - írja az MTI.

"Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem tudtunk konszenzusra jutni, de a nézeteltérések is napvilágra kerültek, nem kerültük meg őket" - mondta Angel Merkel a kétnapos találkozó végén  Hozzátette, nem osztja Theresa May brit miniszterelnök véleményét, miszerint Washington még meggondolhatja magát, és visszatérhet a klímamegállapodáshoz.

Merkel védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biztonságáért. Egyúttal a legélesebben elítélte a kikötővárosban elszabadult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy a kormány átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenvedett károkért.

Klímaügyi huzavona

A klímaváltozással kapcsolatban az USA különvéleménye miatt nem sikerült hamarabb dűlőre jutni, most olyan szöveget próbálnak megfogalmazni, amelyben benne vannak a párizsi egyezmény lényegi elemei, de Donald Trumpnak is megfelel. A Guardian cikke szerint belekerült egy új rész, amelyben kijelentik, hogy "az energiabiztonság és az energiához való hozzáférés fontosságát figyelembe véve az USA szorosabb együttműködésre törekszik más partnerekkel, hogy biztosítsa számukra a tisztább fosszilis energiához való hatékonyabb hozzáférést és segítsen a megújulók és más tiszta energiaforrások telepítésében". 

Erről a mondatról állítólag hosszas, éjszakába nyúló viták zajlottak előző este, mivel a többi résztvevőnek - elsősorban Macronnak - nem tetszett a "tiszta fosszilis energia" szövegbe foglalása, ami mindenképp visszalépést jelent a párizsi klímaegyezményhez képest. 

A lap szerint a szövegben megemlítik Trump döntését a párizsi egyezményből történő kivonulásról, de azt is, hogy az USA elkötelezett egy olyan politika mellett, ami alacsonyabb kibocsátáscsökkentéssel is támogatja a gazdasági növekedést és növeli az energiabiztonságot. A nyilatkozattervezetben azt is többször megerősítik, hogy a párizsi egyezmény visszafordíthatatlan, és hogy a G20-hatalmak ismételten kiállnak fejlett országokra vonatkozó UNFCCC-vállalások teljesítése mellett, valamint pénzügyi segítséget is készek nyújtani a fejlődő országok számára a gyakorlatok átvételéhez.

Érdekesség, hogy mikor Trump kétszemélyes egyeztetések miatt elhagyta a tárgyalóasztalt a klímablokk előtt, a helyére lánya (és tanácsadója), Ivanka Trump ült be a G20-as tárgyalóasztalhoz egy időre.

Egy pici protekcionizmus még belefér

A nyilatkozatba bekerült egy rész a "a protekcionizmus elleni küzdelem melletti elkötelezettségről is".

A dpa ugyanakkor azt jelentette, hogy a részvevők tettek némi engedményt Donald Trump amerikai elnöknek a nyilatkozat szövegében való megállapodás érdekében, így elismerték, hogy a kereskedelmet védő bizonyos intézkedésekre szükség lehet. A Guardian szerint a pontos szövegben az áll, "nyitva tartjuk a piacokat, figyelemmel a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és befektetési szerkezet és az antidiszkrimináció fontosságára, valamint folytatjuk a protekcionizmus és a nem méltányos kereskedelmi gyakorlatok elleni harcot. Ebben a vonatkozásban elismerjük a legitim piacvédelmi intézkedéseket".

Közben zajlanak a kétoldali kereskedelmi tárgyalások is a G20 oldalvizén, a Donald Trump-Theresa May találkozóról a híradások szerint elégedetten távozott mindkét fél. Trump azt nyilatkozta, gyorsan létrejövő és erős kereskedelmi megállapodásra számít a britekkel. A kétoldali megállapodás mindkét ország számára különösen nagy jelentőségre tett szert az utóbbi időben, mivel az Egyesült Királyság távozik az EU-ból, Trump pedig az America first-jelszó jegyében a NAFTA-ból való távozást is kilátásba helyezte, és multilaterális egyezmények helyett bilaterálisokban gondolkodik. 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Hamburgban a G20-csoport csúcstalálkozójának alkalmából szombaton megbeszélést tartotta, ami után közös közleményben jelentették be, hogy szeptember 21-én ideiglenesen hatályba lépnek az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) rendelkezései.

A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a felek képviselői, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után. Az ideiglenes hatályba léptetés alapvetően azokra az előírásokra vonatkozik, amelyek az unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nincs azonban ezek között például az egyik legkényesebb kérdés, így a külföldön beruházásokat eszközölő multinacionális vállalatok továbbra sem emelhetnek panaszt és kérhetnek kártérítést döntőbíróságon olyan állam ellen, amely az érdekeiket sértő döntést hoz.

A CETA akkor fog véglegesen hatályba lépni, miután az Európai Unió tagállami parlamentjei is ratifikálták, ami a szakértők szerint évekig is eltarthat.

Nagylelkű ajánlat az éhezés ellen

A csúcstalálkozón humanitárius témák is előkerültek, délutáni bejelentésében Trump összesen 639 millió dollárt ígért különféle segélyprogramok támogatására. Ebből 331 milliót az éhínség sújtotta Szomália, Dél-Szudán, Nigéria és Jemen élelmezésére fordítanak.

A világban jelenleg tomboló éhínség az ENSZ élelmezési programjának vezetője szerint a legnagyobb humanitárius válság a II. világháború óta. A szervezet becslése szerint a tavalyi 80 millióhoz képest idén 109 millió éhező ember szorul segítségre. Az USA régóta az élelmezési program legnagyobb donora, de a közelmúltban Németország is felajánlott 200 millió eurót a helyzet kezelésére. 

Putyin: Trump elégedettnek tűnt a válaszaimmal

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, Oroszország nem fog beavatkozni a szeptemberben esedékes németországi választásokba, és arról is beszélt, hogy Moszkva és Berlin között "jók a kapcsolatok".

Putyin a csúcsértékezlet végén úgy értékelte, hogy sikerült munkakapcsolatot létesítenie Donald Trump amerikai elnökkel, és jó oka van azt hinni, hogy legalább részleges együttműködés jöhet létre Washingtonnal. Sajtóértekezleten nyilatkozva az orosz elnök elmondta, hogy találkozójukon megállapodtak Trumppal, együtt fognak működni a kiberbiztonság terén.

Arról is beszélt, hogy Trump részletesen kikérdezte őt az amerikai választások oroszok általi meghekkelésével kapcsolatban. Putyin azt mondta, amennyire tőle tellett, igyekezett kimerítően válaszolni a kérdésekre, és úgy tűnt neki, hogy Trump elégedett a válaszokról, de ezzel kapcsolatban érdemes inkább magát az amerikai elnököt megkérdezni.

Azt mondta, hogy az orosz gáz előnyben van az Egyesült Államokból Európába érkező cseppfolyósított gázzal szemben az alacsonyabb termelési és szállítási költségek miatt. Mindazonáltal üdvözölte a tervezett amerikai gázszállításokat Európába, mert azok szavai szerint "egészséges versengést" teremtenek.

Putyin teljesen normális tárgyalópartnernek nevezte az amerikai elnököt, és azt mondta, hogy a "televízióban látott Trump különbözik a valóságos embertől". "Abszolút pontos, úgy reagál, ahogyan elvárod a beszélgetőtársadtól, meglehetősen gyorsan elemez, és válaszol a feltett kérdésekre".

Közben tízezrek tüntetnek

A "Határtalan szolidaritás G20 helyett" jelmondatú menetet szervezett Jan van Aken, a német szövetségi parlament alsóházának (Bundestag) a Baloldali Párthoz (Die Linke) tartozó képviselője szombatra. A demonstrációt bejelentették a rendőrségnek, de Andy Grote, hamburgi szociáldemokrata szenátor a biztonság kedvéért felhívta van Akent, hogy biztosítsa a tüntetés békés lefolyásáról. A tüntetésen mintegy 10 ezren vesznek részt, a tiltakozás a szegénység, a háború és a menekülés kiváltó okai ellen irányul.

A hamburgi politikus a békés demonstrálókat is arra szólította fel, hogy egyértelműen határolódjanak el az olyan erőszakcselekményektől, amelyek az elmúlt két napot jellemezték Hamburgban. A rendőrség attól tartott, hogy a szombati tüntetésen megismétlődhetnek az előző két napon tapasztalt súlyos kilengések, mert csatlakozhatnak a menethez a globalizációkritikus baloldali radikálisok is, de a tüntetés végül békés maradt.

Hamburg Schanzenviertel negyedében közben gyorsan haladnak a romeltakarítási munkálatok a minden eddigi G20-csúcson tapasztalt erőszakon túltevő péntek esti összecsapások után. A rendőrség péntek este nagy erőkkel vonult fel a több száz randalírozó black blocosok ellen, vízágyúkat és könnygázt vetett be, az égő barikádokat páncélozott szállító járművekkel zúzta szét. Éjjelre lecsillapodott a helyzet a városban, bár a hajnali órákban néhol előfordult, hogy üvegekkel dobáltak rendőrautókat. A hamburgi áruházak és üzletek nagy része szombaton zárva maradt, az üzletvezetők az intézkedést dolgozóik védelmével indokolták.