Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Századvégesek: Életenergia már csak Közép-Európában van

szazadveg03
2017.07.21. 08:41
Azt a viccet ismerik, amikor három századvéges beszélget Kiszelly Zoltánnal, aki szintén századvéges?

A tusványosi programok legtöbbször attól csodálatosak, hogy nincsenek viták: ül 4-6-8 ember egy asztalnál, és úgy beszélik meg az aktuális témákat, hogy mindenkinek ugyanaz a véleménye. Szinte izzik a levegő ilyenkor, ahogy izzott csütörtök délelőtt is, amikor három századvéges (Lánczi Tamás, Kiss István, Berzi Gergely) vitatta meg Európa jövőjét Kiszelly Zoltánnal, aki történetesen szintén századvéges.

Az kiderült, hogy a kormány konzultációja, illetve annak eredménye mellett mik lesznek még hivatkozási alapok a kampányban: a Nézőpont és a Századvég is készített európai, nemzetközi kutatásokat a kormány kampánytémáiban. A Nézőpont 10 országban (részleteket későbbre ígértek), a Századvég pedig 28 uniós tagállamban Project 28 néven. A csütörtöki beszélgetés vázát ennek eredményei adták.

A kérdések egy részét a nemzeti konzultációban megszokott formában tették fel. Például nem azt kérdezték telefonon az emberektől, hogy az EU hatékonyan védi-e az európai határokat, hanem hogy hatékonyabban kellene-e védenie. Tegye a kezét szívére:

ön képes lenne nemmel felelni egy olyan kérdésre, hogy jobb lenne-e, ha bármi hatékonyabb lenne?

A felmérés szerint egyébként még így is Németország mellett Olaszország és Spanyolország az, ahol a legkevesebben feleltek igennel. (Persze ezekben az országokban is 60-70% körül van az igenek aránya.)

Árok Norbert, Kiszelly Zoltán, Lánczi Tamás
Árok Norbert, Kiszelly Zoltán, Lánczi Tamás
Fotó: Szabó Péter, Index

Az egyik érdekes téma volt, amikor a moderátor Szabó László feltette a kérdést, hogy jól érzi-e, hogy soha a rendszerváltás óta nem volt még olyan Magyarországon, hogy ennyire a külpolitika döntse el, vagy határozza meg a választást. Soha ennyien nem foglalkoztak azzal, mi történik a határokon túl, Európában.

És miközben a Századvég az egyik főagytrösztje a kormány kampányának, illetve egyik főkiszolgálója annak az egyértelmű kormányzati szándéknak, hogy egy szó se essen fontosabb belpolitikai témákról, ne adj Isten oktatásról, egészségügyről, eközben az egyik századvéges, Kiss István konkrétan azt válaszolta, ő egyáltalán nem biztos abban, hogy ez a moderátor által felvetett dolog tényleg igaz. Például Nagy-Britanniában sokkal inkább téma volt a külpolitika.

Ami mellesleg bombameglepetés a brexit fényében.

Kiss István
Kiss István
Fotó: Szabó Péter, Index

Egy másik századvéges, Berzi Gergely szerint nem is annyira a nemzetközi politikai kérdések, hanem a szuverenitás kérdése foglalkoztatja az embereket. Nyilván ennek meg semmi köze például az Állítsuk meg Brüsszelt kormányzati kampánynak. Hozzá is tette frappánsan, hogy azért foglalkozunk a nemzetközi politikával, mert a nemzetközi politika egyre inkább foglalkozik a mi belpolitikánkkal.

Kiszelly Zoltán szerint a magyarok csavaros eszűek, érzik, hogy jól mennek-e a dolgok, és azt is érzik, hogy a kormány most jó külpolitikát folytat. És hiába akarja az ellenzék azt mutatni, hogy a magyar kormány megy szembe az autópályán mindenkivel, igazából a többség (európai többség) azt gondolja, hogy a magyar kormánynak van igaza.

Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint hogy Németországban egy szállodában beszélgetett az egyik magyar alkalmazottal, aki elmondta, éjszaka már fél kimenni az utcára.

Szóval érzik az emberek, hogy amit a magyar kormány csinál, az jó. Így jelenik meg a külpolitika.

Lánczi Tamás szerint pedig a magyarok minden külpolitikai témát sajátos módon dolgoznak fel. Példának hozta fel, hogy milyen vicces, hogy Zemplénben egy szobalány aggódva kérdezte tőle, hogy akkor most ugye nem fognak oda menekülteket telepíteni. Mert, Lánczi szerint, a saját nyelvére így fordítják le a külpolitikai történéseket, ami elsőre akár mulatságosnak is hangozhat.

Hát ebben a saját nyelvre lefordításban elég aktív szerepet vállalt a kormány, és annak minden, vidéken migránsokkal riogatva kampányoló tagja, elég ha csak Boldog István fideszes országgyűlési képviselő egyetlen mondatát meghallgatjuk az egyik ilyen mezőtúri fórumról:

Lánczi Tamás, egykori fideszes helyettes államtitkár, századvéges vezető elemző, újabban a Schmidt Mária által megvett és kormánypártira hangolt Figyelő főszerkesztője szerint az ellenzék próbál szabadulni ezektől a témáktól, próbálja áttematizálni a választás tétjét, próbál az oktatásról, egészségügyről beszélni, de a választók érzik, hogy sokkal fontosabb kérdés, hogy magyarok maradunk-e. Bármit is jelentsen ez Lánczi szerint.

A magyar kormány sajtójában úgy marcangolják az utóbbi időben az új francia elnököt, Macront, mintha más célja nem is lehetne külpolitikailag az országnak, mint Macron megbuktatása, meg mintha ezekkel a cikkekkel közelebb kerülne hozzá. Az egyik kormánypropaganda-lap már kábé gyurcsánybohócozta a megválasztása előtt. Macron most is téma volt.

Lánczi Tamás szerint Macron csak egy báb, aki "végtelenül gyenge, és béna kacsaként fog vergődni a francia belpolitikában". Lánczinak egyébként nagyon beakadt ez a téma: még májusban, a francia nemzetgyűlési választások előtt megjósolta a Macron-párt bukását, és azt, hogy „a frissen elnökké választott Macron olyan egyedül érezheti magát, mint a nap végén a waterlooi csatamezőn álldogáló Napóleon.” A nemzetgyűlési választásokat egyébként Macron pártja elég simán nyerte, és végül abszolút többséget szerzett.

Kiszelly Zoltán szerint Macron a részeges családtag az unióban: sokadszorra jön pénzt kérni, hogy majd megjavul. 25 évig adtak pénzt az ilyen rokonoknak, így Macron most durvább ötletel jött: közös számlát kér a gazdag rokonnal. "És a németek nem fognak ilyet nyitni egy olyan rokonnal, aki nem biztos hogy strukturális reformokra költené, hanem fenntartaná a status quo-t".

Kiszelly egyébként főleg Németországról beszélt sokat, például elmondta, hogy ott a többség még midig elhiszi, amit olvas, és némettel már csak egy sör után lehet beszélni, mert addig csak azt mondja, amit olvasott, a sör után jön csak az őszinteség. És

a németek rosszabbul élnek, mint 4 éve,

de azt olvassák, hogy milyen jó nekik. De hiába mondja Merkel, hogy milyen alacsony a munkanélküliség, ha közben rossz munkát végeznek minimálbérért. Kiszelly nem említette, hogy erről eszébe jutott-e az Orbán-kormány közmunkája, vagy nem.

Kiszelly Zoltán, Lánczi Tamás
Kiszelly Zoltán, Lánczi Tamás
Fotó: Szabó Péter, Index

De ha már úgy kezdtem, hogy Európa jövőjét vitatták meg, akkor az egyik megfejtéssel fejezem is be a cikket. 

Lánczi Tamás szerint a kereszténység nem lesz identitásalkotó eleme az uniónak. Márpedig identitás nélkül nem létezik közösség. Az Unió technokrata megközelítést tett magáévá, márpedig bürokraták államot, birodalmat nem hoztak létre soha, bürokraták teremteni, alkotni nem képesek. Ahhoz, hogy szíve, lelke, identitása legyen, ahhoz olyan politikusok kellenek, és felvállalt identitás. Ilyet, vagy erre lehetőséget pedig csak a térségünkben lát

Ha valahol még van életenergia, szív és ész, az nagyjából a mi régiónk. Elképzelés, és ambíció is van

– mondta és hozzátette, hogy Nyugat-Európában ilyen elképzelés nincs, a Macron-Merkel vonalból életképes terv nem fog kijönni. Ha lett volna bármilyen elképzelés, láttuk volna az elmúlt 8 évben, de nem láttunk, és miért tudnának ugyanezek lerakni most használható tervet. "Használható terv csak itt van Közép-Európában, mondta.

FRISSÍTÉS: A cikk korábbi verziójában Lánczi Tamás neve egy helyen, illetve Kiszelly Zoltán egyik pozíciója rosszul szerepelt, a hibákat javítottuk, az érintettektől elnézést kérünk.