Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a lengyelek ellen

Hivatalos értesítő levelet küldött az Európai Bizottság Lengyelországnak, amellyel elindította a kötelezettségszegési eljárást az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt.

Az uniós bizottság szombati tájékoztatása szerint az Európai Bizottság korábbi ajánlásaiban szereplő aggályokat nem sikerült orvosolni, sőt, még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve.

A lengyel kormánynak egy hónapja van, hogy rendezze az aggodalmat keltő kérdéseket és tájékoztasson a megtett intézkedésekről, írták.

A lengyel ellenzék és az Európai Unió is élesen bírálta a három törvénytervezetet, amelyeket a törvényhozás alsóházában, a szejmben és a szenátusban már elfogadtak. Ezekről és a helyzetről részletesen itt írtunk. Lengyelországban két hete több hatalmas tüntetés is volt a tervezett igazságügyi reformok miatt.

Az Európai Bizottság általában havonta egy csomagban jelenti be a kötelezettségszegési eljárásokat, ez alól csak ritkán tesznek olyan kivételt, mint most. A szokásos két hónap helyet a sürgős esetekre jellemzően csak egyet hagytak a válaszadásra.

A testület szerint a törvények alááshatják a bírói függetlenséget, ezért azok elfogadása esetére már előre jelezték, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat Lengyelország ellen. Ilyet akkor indíthat az uniós testület, ha egy tagállam konkrét uniós jogszabályt sért. Levélben egyezkednek a tagállammal, és ha nem tudnak alkut kötni, az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy, amiből pénzbüntetés lehet.

Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy megvétózza a legfelsőbb bíróságról és az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt. Viszont aláírta a bíróságok szervezetéről szóló, a parlamentben szintén korábban megszavazott törvényt.

Az Európai Bizottság szombati közleményében aggályosnak nevezte, hogy olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróság tagjait azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. Megszüntetnék 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), utódait a parlament alsóháza választaná meg, és nem a szakmai szervezetek, mint eddig.

A legfelsőbb bíróságot és az országos igazságszolgáltatási tanácsot érintő törvényjavaslatok mellett a bíróságok szervezetéről szóló törvénytervezetre és arra a július 13. óta már hatályos törvényre vonatkozóan fejezte ki aggályait, amely a krakkói Nemzeti Bírói és Ügyészi Iskola működését szabályozza. Az Európai Bizottság szerint a tervezett változtatások a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelsőbb bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit. Mint írták, ezeknek a szabályoknak a jelenlegi formájukban rendkívül negatív hatásuk lenne, módszeresen aláásnák a bíróságok függetlenségét az országban.

A bizottság továbbá az unió működéséről szóló szerződés nemek közötti egyenlőség elvéről szóló szabályozásával ellentétesnek nevezte azt, hogy az új bírósági törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt.

A bizottság tájékoztatása szerint Frans Timmermans első alelnök pénteken levelet küldött Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszternek, amelyben megismételte, hogy kezdjenek párbeszédbe, és brüsszeli tárgyalásra hívta a tárcavezetőt.

Egyre közelebb járnak az uniós jogi atomhoz

A lengyel kormánnyal szemben emellett - az EU-ban egyedüliként - már régóta fut a „jogállamisági mechanizmus”. A párbeszédre építő, de szankciók nélküli eljárásban már az utolsó szakaszban járnak a lengyelek, július 26-án kapták meg erről a levelet.

Ha nem sikerül megegyezniük, a következő lépés a legerősebb uniós fegyver, a „hetes cikk”. Ez akár az uniós szavazati joguk megvonásával is járhat, de Orbán Viktor vétózna, ha idáig fajulna a helyzet.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a héten arról beszélt, hogy a lengyel kormány nagyon közel került a hetes cikk elindításához. Az is jelzésértékű, hogy a mostani kötelezettségszegési eljárásról szóló közlemény végén külön kitértek a jogállamisági mechanizmusra és az uniós kvázi-alkotmány hetes cikkről szóló részét is beidézték (ezzel többeket sikerült is megkavarni, akik már a hetes cikk elindításáról írtak).