Merkelnek nem lesz könnyű dolga az új koalícióval

Az eddig is kormányzó CDU nyerte a vasárnapi németországi választásokat, Angela Merkel tehát a korábbi előrejelzéseknek megfelelően negyedszer is Németország kancellárja lesz. 

Az este hat órakor közölt exit pollok, vagyis a szavazóhelyiségekből távozók válaszai alapján készített felmérés szerint a pártok a következő eredményt érték el. Ez tehát nem hivatalos, végleges adat, viszont a felmérés jellegéből adódóan megközelítőleg tükrözi a várható végeredményt. A hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.

A ZDF, illetve az ARD felmérései szerint a következő eredmény várható:

• a konzervatív jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) a vártnál kevesebbet kaptak: 33,5-32,5% - ilyen rossz eredményt utoljára 1949-ben értek el
• a szociáldemokraták (SPD) történelmi mélyponton: 21-20%
• bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) először jutott be a Bundestagba: 13-13,5%
• a liberálisok (FDP) újra bejutottak: 10-10,5%
• az egykori keletnémet állampárt utódszervezete, a Baloldal (Linke) kicsit javított 2013-hoz képest: 9%
• a Zöldek (Grüne) is hozzák a múltkori eredményüket: 9-9,5%

Négy éve a CDU 41,5, az SPD 25,7 százalékot kapott. A Baloldal volt a harmadik erő 8,6 százalékkal, és a Zöldek 8,4 százalékot szereztek. Az FDP (4,8 százalék) és az AfD (4,7) nem jutott be a Budestagba 2013-ban.

Az exit-pollok nyilvánosságra hozatala után Angela Merkel német kancellár azt mondta:

kormányzati felhatalmazást kaptunk, nélkülünk nem lehet kormányt alakítani.  

Merkel azt is mondta: mindent elkövetnek, hogy visszahódítsák a bevándorlásellenes AfD-hez elvándorolt szavazókat. 

A korábbi előrejelzések 35-37 százalékos eredményt sejtettek a CDU-nak, így ez az eredmény azért kisebb csalódás lehet Angela Merkelnek. Az Angela Merkelt korábban menekültügyben élesen bíráló Horst Seehofer csak Bajorországban induló pártja, a CSU a Bayerische Rundfunk adatai szerint a szavazatok 38,5 százalékára számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye. Horst Seehofer azt mondta: "Semmi szépet nem tudok mondani, az eredmény keserű csalódás számunkra." A szocdemeknek szintén nincs okuk az örömre: történelmi mélypontot jelent ez a 21 százalék. 

Akik viszont örülhetnek: a bevándorló- és migránsellenes szólamokkal kampányoló AfD a harmadik erő lett a Bundestagban, míg a liberálisok nemcsak visszakerültek a parlamentbe, hanem a korábbi eredményüket megduplázták. Az elmúlt hetekben nyitott kérdés volt, hogy vajon az AfD vagy a liberálisok szerzik-e meg a harmadik helyet, az exit pollok szerint egyértelműen a bevándorlásellenes párt szerepelt jobban a kampányhajrában.

Az AfD egyik első lépése lesz, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Angela Merkel kancellár menekültpolitikája miatt. Alice Weidel, az AfD kampányát vezető egyik úgynevezett csúcsjelölt a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta,

a vizsgálóbizottság nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek a jogsértéseivel

- mondta a politikus Merkelre célozva.

Alice Weidel, az AfD egyik vezetője azt mondta: ellenzéki pártként a kormány ellenőrzését tartják legfontosabb feladatuknak a Bundestagban. Szerinte a kormány számonkérése az utóbbi években egyáltalán nem valósult meg, ennek azonban most az AfD megjelenésével egyszer és mindenkorra vége. 

De milyen koalíció jön?

A németországi választás legizgalmasabb kérdése továbbra is az, milyen kormány, milyen koalíció élén vezeti majd Angela Merkel az országot a következő négy évben. Ehhez a bonyolult német választási rendszerben szükséges tudni a Bundestagban a mandátumok eloszlását. Erre is elkészült az első becslés, ami így néz ki:

Mivel minden párt kizárta az együttműködést az Afd-vel, két koalíciós forgatókönyv maradt reális. Az egyik az eddigi CDU-SPD nagykoalíció folytatása, az azonban elég hamar világossá vált, hogy az SPD ezt nem akarja. A két nagy párt közös kormányzása a mostani választás alapján főleg a szocdemeket erodálta. Sokat sejtető volt Hubertus Heil SPD-főtitkár esti nyilatkozata, amely szerint "az SPD vállalja az ellenzéki szerepet". Thomas Oppermann a szociáldemokraták frakcióvezetője még jobban ráerősítette erre, amikor azt mondta, a választási eredmény a nagykoalíció végét jelenti, az SPD a CDU ellenpólusa lesz a jövőben, Martin Schulz pedig marad a párt élén. A végső szót aztán Martin Schulz, a szocdemek kancellárjelöltje mondta ki, aki így nyilatkozott:

teljesen világos, hogy a választók ellenzéki szerepre adtak megbízást. 

Az exit pollok kiadása után Nicola Beer, a libeálisok főtitkára azt nyilatkozta, hogy "ha a kancellár meghív minket, nyitottak vagyunk a koalíciós tárgyalásokra". Az FDP mellé a CDU-nak még a Zöldek szavazatai is kellenének. Közülük többen is nyilatkoztak, de ezek arra utalnak: nem vállalják minden áron a kormányzati szerepet. Cem Özdemir, a Zöldek kancellárjelöltje azt mondta: tudják, hogy vállalniuk kell a kormányzati felelősséget, de a klímavédelem ügyének előtérbe helyezése nélkül nem tudnak semmilyen koalíciós megállapodást aláírni. Ez lenne az úgynevezett Jamaica-koalíció (a jamaiciai zászló és a német pártok színei alapján nevezik így: CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld). 

Az ARD gyorsan készített is egy felmérést arról, mennyire lenne szimpatikus a három párt szavazóinak a Jamaica-koalíció. Az eredmény nem túl hízelgő. A CDU-hívek 31 százaléka, a liberális szavazók 41 százaléka és a Zöldek támogatóinak 38 százaléka tartja ezt jó ötletnek. 

Mekkora a részvétel?

A részvételi arány 2013-ban 71,5 százalék volt, növekedett a megelőző, 2009-ben tartott választáson regisztrált 70,8 százalékhoz képest. Délután kettőig a 61,5 millió választásra jogosult 41,1 százaléka voksolt.

A vasárnapi választás 8-18 óráig tartott.  A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. 

A választók két szavazatot adhattak le. A 299 választókörzetben az első szavazattal lehet az egyéni jelöletekre szavazni. Az az egyéni jelölt jut be a Bundestagba, aki a szavazatok többségét megszerezte. A Bundestag mandátumainak másik fele a "második szavazatokból", azaz a pártok listáira leadott voksokból alakul ki. A magyar rendszerhez hasonlóan egy párt akkor kerülhet be a szövetségi parlamentbe, ha legalább a szavazatok 5 százalékát megszerezte.