Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Mi értelme megnyerni egy választást, és rögtön lemondani?

2017-09-25T072948Z 1623895670 UP1ED9P0KTNSZ RTRMADP 3 GERMANY-EL
2017.09.29. 10:13 Módosítva: 2017-09-29 10:44:37
Bár többen a német titkosszolgálatot látják a háttérben, sokkal inkább tűnik a párton belüli hatalmi harc következményének a Bundestagba most bejutott AfD egyik elnökének váratlan lemondása. Az ötgyermekes, 42 éves Frauke Petryt gyors észjárású, tehetséges és taktikus politikusnak tartják, aki konzervatívnak tartja magát, és el akarja határolni magát a szélsőségességtől. Erről próbálta meggyőzni az AfD-t már tavasszal, de leszavazták. A trónfosztott királynő most visszavágott.

Vajon mi értelme van annak, hogy egy párt komoly eredményeket ér el a választásokon, vezetőjük pedig másnap lemond és kilép saját pártjából? Merthogy ez történt a német Alternatíva Németországnak nevű párt (AfD) egyik vezetőjével, Frauke Petryvel. A párt 2013-ban néhány tized százalék híján nem jutott be a parlamentbe, mostanra viszont megháromszorozta támogatottságát. Mi ez, ha nem siker?

Frauke Petry a párt többi vezetőjének megdöbbenésére az örömittas választás másnapján egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem akar tagja lenni az AfD-frakciónak. Láthatóan szándékosan okozott botrányt és ezzel meglepetést párttársainak. Miután kilépésre szólították fel, kedden minden AfD-beli tagságáról lemondott, és bejelentette távozását a pártból.

Vajon ki puccsolt meg kit ebben a helyzetben? A párt Petryt, vagy Petry a pártot? 

Azt hitte, erős

Mindkettő igaz. Az AfD kongresszusa ugyanis már áprilisban megpuccsolta az elnököt, amikor a kölni kongresszuson Petry mérsékelt hangvétellel akart belekezdeni a választási kampányba. Nagyratörő terve az volt, hogy így szélesebb társadalmi támogatottságot szerezhetnek, és a következő választáson már akár kormányzati szerepet is vállalhatnak. Azt is javasolta, hogy kancellárjelöltként ő legyen az AfD kampányának vezetője. A tagság azonban leszavazta, és helyére két csúcsjelöltet állítottak: a keményvonalas Alexander Gaulandot és az új arcnak számító, multinacionális cégeknél edződött, vállaltan leszbikus Alice Weidelt, ami egy homofób hangokat is pengető párttól különösen érdekes húzás. 

Petry megsemmisülten ült a pulpituson, és zavartan nyomogatta a telefonját. Ezután négy hónap szülési szabadságra ment, majd a szeptember 24-i választás hajrájában ismét harcba szállt, mégpedig komoly sikerrel. A vasárnapi választáson az egyik szászországi választókerületben egyéni mandátumot szerzett: 37,4 százalékkal ő kapta a legtöbb szavazatot, közel 10 százalékkal verte meg a CDU-s jelöltet. Azt gondolhatta, ez az eredmény kellő felhatalmazást ad neki a visszacsapásra, tekintve, hogy az AfD két országos csúcsjelöltje nem győzött egyéniben (Alice Weidel 10 százalékot kapott, Alexander Gauland 21-et).

Petry azt remélhette, hogy támogatói vele tartanak. Ha az AfD 94 képviselőjéből 34-et sikerül magával vinni, új frakciót hozhatott volna létre. Csakhogy terve nem sikerült. Senki nem tartott vele férjén, az észak-rajna-vesztfáliai elnökön (aki nem Bundestag-képviselő), és néhány szászországi munkatársán kívül. Az AfD frakciója így 93 fős lesz, Petry pedig egyedül ülhet majd függetlenként a parlamentben. 

Mi a különbség Petry és a titkosszolgálat között?

A kérdés továbbra is az, mi motiválhatta Petryt, hogy a választás másnapján tegye meg ezt a lépést? Van egy vad teória, ami egyelőre csak fórumokon terjed: eszerint Petryt a német titkosszolgálat építhette be az AfD-be, és most azt a feladatot kapta, hogy próbálja meg szétszakítani vagy meggyengíteni a pártot. Ennek a jól hangzó összeesküvéselméletnek sok minden ellentmond. Petry már a párt 2013-as alapításakor ott volt az AfD-ben, ami akkor közel sem tűnt olyan veszélyes, szélsőséges pártnak, ahová ügynököt kellett volna beépíteni. Ha az AfD tönkretétele volt a cél, miért nem előbb cselekedett? Miért várt vele, amíg a párt bejut a Bundestagba?    

Sokkal valószínűbbbnek tűnik, hogy Petry lemondása a párton belül már hosszabb ideje folyó hatalmi harc újabb fejleménye. Petry és a párt között már azon a bizonyos áprilisi kongresszuson eldurvultak a dolgok. A pártelnöknő nyílt színen nekitámadt az AfD egyik tekintélyes alapítójának, Alexander Gaulandnak. Gauland aztán szeptemberben, a kampány hajrájában azt mondta: a kölni kongresszus óta egy szót sem váltott Petryvel, a párt egyik elnökével.

Petry a kölni kongresszus óta már csak trónfosztott királynőként létezett. Ugyan a kampányra róla is készült egy plakát, amin ötödik gyermekével látható, de ezt csak néhány helyen tették ki, országosan nem terjesztették. A pártban volt is egy vicc:

- Mi a különbség Frauke Petry és a titkosszolgálat között?  - Semmi. Mindettő csak megfigyeli az AfD-t. 

Okos, gyors, jól beszél

Vajon ennyi volt-e a pártbeli ellenfelei által is okosnak, tehetségesnek tartott Frauke Petry politikai karrierje? Petry esete is azt mutatja, hogy

az AfD olyan, mint egy zabolátlan, vad ló: eddig egyik lovasnak sem sikerült tartósan megmaradnia a hátán.

Petry már 2013-ban ott volt az akkor még profeszorok pártjának nevezett AfD megalapításánál. A szervezetet a Merkel eurómentő csomagjával egyet nem értő CDU-s képviselők és közgazdászok hozták létre, akik az euróval szemben a német márka visszaállítását tartották a legjobb megoldásnak. Petry nem volt közgazdászprofesszor mint Bernd Lucke, vagy értelmiségi mint Alexander Gauland. Ő akkor egy 38 éves vállalkozó, és négygyermekes anya volt.

A NDK-ban, Drezdában született. Mérnök apja egy NSZK-ban tett utazás után nyugaton maradt, a Fal leomlása után 1989-ben követte őt a család. Petry 32 évesen egy üzemet alapított, ami az anyja által feltalált, gumiabroncs-defektek javításához használható poliuretán-habot gyártotta. A termékért innovációs díjat kaptak, de a 10 embert foglalkoztató vállalkozás néhány év múlva fizetésképtelenné vált, majd egy cég felvásárolta. Petry bennmaradt a cégvezetésben, posztjától végül az AfD-ben vállalt szerepe miatt vált meg 2016-ban. 

Azért futhatott be gyors és sikeres karriert az AfD-ben, mert kezdettől fáradhatatlannak bizonyult az éjszakába nyúló, maratoni ülések levezénylésében, jól tudott beszélni, vágott az esze, jól bírta a verbális összecsapásokat. Később például kifejezetten élvezte azokat a helyzeteket, amikor a televíziós vitákban az összes párt képviselője őt támadta.  

Gyakorlatias és taktikus

Nem lehet róla azt mondani, hogy szélsőjobbos világnézete van. Ő magát egyértelműen inkább konzervatívnak írja le, de meg van győződve arról, hogy a jobboldalon is húzni kell egy határt. A Zeit egyszer arról kérdezte, Marine Le Pent tartja-e példaképének, amire azt mondta: "nem, mert ő szélsőséges határok között mozog, egyszerűen túl messzire megy". A párt többi vezetőjével  ellentétben nyilatkozataiban soha nem veszítette el a mértéket, nem voltak neonáci vagy rasszista megnyilatkozásai. A párton belül azt mondták róla, hogy kezdetben egyáltalán nem látszott rajta semmilyen ideológiai elkötelezettség. Inkább gyakorlatiasság és taktikus megfontoltság jellemezte, de ahogy csillaga egyre jobban felívelt, hangvételében igyekezett megfelelni a pártvezetés elvárásainak.  

A kezdetek kezdetén még nem szélsőséges pártban Bernd Lucke professzor képviselte a gazdasági ügyeket, Petry a bevándorlás kérdésére és a hagyományos családmodell védelmére koncentrált. Az AfD-t egyre több támadás érte, hogy egyes pártszervezetei kapcsolatot tartanak a botrányos utcai felvonulásokat tartó, iszlámellenes Pegida mozgalommal. Petry felismerte az utcai tömegtámogatás erejét, és sokat tett azért, hogy az AfD-t onanntól már ne csak a nemzeti valutáért küzdő, elitista pártként ismerjék: egyre hangsúlyosabbá tette a bevándorlás kérdését. Így lett elég hamar a német nemzeti konzervatívok egyik meghatározó alakja, az AfD arca.

2014-ben ő hozta a párt egyik első sikerét, vezetésével az AfD bejutott a szászországi tartományi törvényhozásba (majd később még 12 másik tartományban szereztek képviseletet). 2015 júliusában ez a bizonyos vad ló levetette a hátáról lovasát és Frauke Petry ült a nyeregbe: a párt rendkívüli kongresszusán Bernd Lucke ellenében Petryt választották meg az egyik vezetőnek, mellette Jörg Meuthen lett a társelnök.

Ez volt az első pártszakadás.

Bernd Luckével együtt a párt több alapítója, EP-képviselői és közel 2000 hívük ekkor kilépett az AfD-ből, mert nem tudtak azonosulni a növekvő iszlám- és bevándorlásellenességgel, az oroszbarát és nyugatellenes szólamokkal. Innentől lett az alapítók által eredetileg szakszerű, konstruktív, eurokritikus, konzervatív és liberális elemeket is ötvöző pártból jobboldali populista, sokak szerint szélsőjobboldali párt.   

Konzervativizmus helyett autoritarizmus 

A 2015 őszén Németországot is elérő menekültválság komoly felhajtóerőt jelentett az AfD-nek, támogatottsága folyamatosan emelkedett. A párt egyes képviselői ekkor már a holokauszttagadás és a közösség elleni uszítás határát súroló kijelentésekkel tüzelték a népet. Petry ekkor is igyekezett tartani a határt. Talán legsúlyosabb kijelentése az volt, amikor felvetette, hogy a német határon adjanak ki tűzparancsot és lőjék le az illegális határátlépőket. Amikor erről kérdezték, ő igyekezett szakszerű választ adni: "Ezt én sem akarom, de végső esetben a fegyverhasználat sem kizárt. (...) A rendőrnek meg kell akadályoznia az illegális határátlépést, szükséghelyzetben akár lőfegyver használatával is. Ez áll a törvényben."

A nagyon súlyos kijelentések ellen a pártvezetés is megpróbált föllépni. A homoszexuálisokat börtönbe záratni akaró, a berlini holokauszt emlékműről félreérthető kijkelentéseket tevő Björn Höckét például Petry ki akarta záratni a pártból, de Alexander Gauland ezt megtorpedózta. Az ilyen ellentmondások miatt eleve nagyon nehéz volt meghatározni az AfD karakterét. Elemzők szerint

a párt a nyugaton is erősődő autoritarizmust képviseli, ami a kisemberek és a középosztály egzisztenciális félelmeire épít.

Az autoritarizmus a szabadságnál előbbre helyezi a biztonságot, nem szereti a változást, a hagyományos családmodellben hisz, a régi rend, a régi értékek és a régi jólét megőrzését/visszaállítását hirdeti. Ez az a politika, amelynek mindig szüksége van ellenségekre, legyenek azok a menekültek, a homoszexuálisok, a liberálisok, a genderizmus, a média vagy az uralkodó hatalmi elit. 

Fokozta a bizonytlanságot a párt 2016-ra elkészült programja, amelyben a populizmus jegyében sajátosan keveredtek a közönségnek éppen tetsző konzervatív és liberális nézetek. A valóban menekültstátuszra szorulók befogadását nem utasították el, de követelték, hogy a gazdasági bevándorlókat ne engedjék be vagy utasítsák ki (ma ezt képviseli a német kormány, sőt a német liberálisok is). Hirdették a közvetlen demokráciát, a szabad piacot, az internet szabadságát és a személyes adatok fokozott védelmét, de támogatták a fegyvertartás kiterjesztését, az abortuszok korlátozását, a gender mainstreaming ellensúlyozását vagy a büntethetőségi korhatár leszállítását 12 évre, a klímaváltozást pedig a gazdasági fejlődést hátráltató mesének nevezték. (Nem ismerős ez valahonnan?)

Petry harcosan képviselte a párt antifeminista álláspontját is, pedig 2011-ben még sikeres vállalkozóként épp a férfiak által dominált munkaerőpiacot kritizálta, ami nem veszi figyelmbe a nők és az anyák érdekeit. Az AfD vezetőjeként 2014-ben mindezt már nem így gondolta. A párt szóvivőjeként a hagyományos családmodellt hirdette, amelyben a férfiak dolgoznak, a nők elsődleges feladata pedig a gyermekek nevelése és a háztartás irányítása. Ebbe az idealisztikus képbe azonban ő, a karrierista pártvezető aligha passzolt bele. Az pedig különösen nem, hogy négygyermekes anyaként 2015-ben összejött Marcus Pretzellel, az AfD észak-rajna-vesztfálai elnökével, majd elvált evangélikus lelkész férjétől. Pretzell és Petry ezután összeházasodtak és idén májusban közös gyermekük született.

Nem fog rosszul járni

Petry minden valószínűség szerint most új politikai erő megszervezését fontolgatja férjével. A jelek arra utalnak, hogy ez nem váratlan döntés eredménye, már korábban készülhettek erre.

Petry például már júliusban regisztráltatta A Kékek (dieblauen.de) domainnevet. Erről kedden azt mondta: nem egy párt nevéről, csak egy formálódó ötletről van szó, de erről többet nem mondott. A párton belül már márciusban nagy vihart kavart, hogy az AfD-nek ugyan volt egy pártalapítványa, de Petry és Pretzell bizalmasai létrehoztak egy másikat is, amiről a párt szélsőséges szárnya és annak vezetője sem tudott. Mindez arra utal, hogy

Petry már korábban párhuzamos struktúrák kiépítésén dolgozott a megosztott AfD-ben.  

Az biztos, hogy a kilépéssel a Petry-Pretzell házaspár személyesen nem fog rosszul járni. Ugyan AfD-beli posztjaikról mindketten lemondtak, Petry Bundestag-képviselő marad és megtartja helyét a szászországi tartományi parlamentben is, mint ahogy Marcus Pretzell továbbra is EP-képviselő lesz és ő is tagja marad az észak-rajna-vesztfáliai Landtagnak. A Spiegel utánaszámolt: a házaspár így havonta több mint 70 ezer eurót kap tiszteletdíjként, költségtérítésként és irodafenntartásra. Az AfD egyik programpontja közben épp arról szól, hogy minden eszközzel meg kell törni a megélhetési politizálás gyakorlatát, ami csak a pénzről, a hatalom monopolizálásáról és a korrupcióról szól. 

15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft