Káoszt és megosztottságot hozott a katalán népszavazás

• Vasárnap függetlenségi népszavazást tartottak Katalóniában, ezen a katalán vezetés szerint 42 százalék vett részt, 90 százalék az elszakadásra szavazott.
• A spanyol alkotmánybíróság és a madridi kormány már korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a referendumot.
• Minden erővel próbálták megakadályozni a szavazást, több videó készült napközben az oda vezényelt spanyol rendőrök kemény fellépéséről is.
• A katalán elnök azt mondta, megszerezték a jogot, hogy független államuk legyen.
• A spanyol kormányfő szerint viszont nem volt népszavazás, és a katalánok többsége otthon maradt.
• A katalán vezetés megküldi az eredményt a parlamentjüknek, de még nem tudni, pontosan milyen lépéseket tesznek.

Az előzetes eredmények szerint a népszavazáson részt vett katalánok 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon – jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában.

Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük 2,02 millióan szavaztak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – mondta. A spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapokról nem tudhatnak, de a becsléseik szerint 770 ezer szavazólapról lehet szó.

Azonban több szakértő szerint is visszaélésekre adott lehetőséget, hogy bárki bármelyik működő szavazóhelyiségben leadhatta a szavazatát. Kiderült, hogy volt, aki négyszer is szavazott, és még a katalán kormány által felkért jogászok szerint is újra kell számolni a szavazatokat.

Érvényességi küszöb nem volt, de a spanyol alkotmánybíróság és a madridi kormány kezdettől törvénytelennek tartotta az egész referendumot. A népszavazást a Katalóniába vezényelt spanyol rendőrök erővel is próbálták megakadályozni, 844 sérültről, egyes helyeken kaotikus oszlatásokról is szólt a vasárnap.

Katalónia polgárai megszerezték a jogot egy független állam létrehozásához, jelentette be Carles Puigdemont katalán elnök a vasárnapi népszavazás után. Azt mondta, hogy az eredményeket a következő napokban megküldik a régiós parlamentnek, hogy tegye meg a további lépéseket. Puigdemont szerint megnyílt az út egy független köztársaság egyoldalú kinyilvánítása előtt. Az EU-nak üzenve azt mondta, ahhoz is joguk van, hogy meghallják a hangjukat Európában. Az EU szerinte nem fordíthatja el a fejét a referendumot kísérő emberi jogi visszaélések elől.

„Nem tartottak ma népszavazást Katalóniában" – ez volt az első reakciója a másik oldalról Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek az alkotmányellenesnek minősített referendum urnazárása után. Szerinte a katalánok többsége nem vett részt a szavazáson, hanem betartotta a törvényeket. Rajoy a több helyen kirobbant erőszak miatt a katalán vezetést hibáztatta, ami szerinte a törésvonalakat próbálta kiélezni. Méltatta a spanyol rendőröket, akik szerinte megvédték a jogrendet, és az EU-nak is megköszönte a támogatást. A végén hozzátette, hogy a törvényes keretek között párbeszédet ajánl.

A beszédet Barcelonában kivetítőn hallgatók hangos fújolásba kezdtek. Miközben az előző napokban a spanyol egység mellett is tartottak demonstrációkat, vasárnap kora este Madridban is tüntetők követelték a spanyol miniszterelnök lemondását a katalán népszavazás elleni brutális rendőri fellépés miatt.

Hogy jutottak idáig?

Katalónia Spanyolország egyik régiója, önálló parlamenttel, kormánnyal. Állandóan téma a függetlenedésük, de nemrég a szeparatista pártok 2015-ös választási győzelme után úgy döntöttek, ügydöntő népszavazást írnak ki erről. Emögött többek között az állt, hogy egyre több katalánban mélyült el az érzés, hogy gazdaságilag sem éri meg nekik a szimbiózis Spanyolországgal, sokkal többet fizetnek be, mint amit visszakapnak. A további autonómiatörekvések 2010-es visszanyesését is rossz szemmel nézték.

Arról itt írtunk előzetesen, miért kellene a függetlenség Katalóniának, és miért pont most, illetve előzetesen milyen esélyeket jósoltak a függetlenség híveinek. A pollokban a biztos választók 60-70 százaléka támogatta a függetlenséget, de egy júliusi felmérésben az összes választó között 41 százaléknyian voltak az elszakadáspártiak, 49 százalék az egység mellett állt ki, vagyis szoros volt az állás. Azonban abban a nagy többség egyetértett, hogy tarthassanak saját döntést a kérdésről.

Madrid szerint a népszavazás egyoldalú kiírása alkotmányellenes volt, hiszen az alkotmány biztosítja Spanyolország egységét, és a 2014-es, szintén törvénytelennek minősített véleménynyilvánító referendummal ellentétben minden erővel próbálták már előzetesen megakadályozni a lebonyolítását. Azzal érveltek, hogy ők a csendes többséget védik, és hogy a katalánok többsége is otthon maradna a referendum helyett. Miután a függetlenségpárti katalán vezetés mindenképpen megtartotta a népszavazást, Madrid kemény rendőri fellépéssel próbálta egész nap felszámolni a szavazóhelyiségeket.

Gumilövedékeket is bevetettek

A katalán vezetés azt kérte, hogy mindenki békésen tiltakozzon a rendőri fellépés ellen. Sok szülő hálózsákban éjszakázott a gyerekével együtt a pénteki tanítás után a szavazóhelyiségnek kijelölt iskolákban, traktorokkal vették körbe az épületeket, máshol katalán tűzoltók alkottak élőláncot.

A Katalóniába vezényelt spanyol rendőrök összehangoltan próbálták megakadályozni, hogy le lehessen bonyolítani a népszavazást. Több helyen betörtek szavazóhelyiségekbe, urnákat vittek el, rohamrendőrök zárták el a bejáratokat, és próbálták eltávolítani az ott összegyűlt tömeget. Egyes helyeken gumibotokkal ütöttek tiltakozókat, gumilövedékeket vetettek be, a helyszínen készült videókon az is látszott, hogy voltak, akiket a hajuknál fogva rángattak el. A Twitteren keringő videókat a brutalitásról itt gyűjtöttük össze.

A katalán egészségügyi minisztérium adatai szerint 844 ember sérült meg, többségük könnyebben, de ketten súlyos állapotban kerültek kórházba. Csak Barcelonában 335 sérült volt. A madridi belügyminisztérium szerint 33 spanyol rendőr sérült meg napközben.

Elvitték az urnát, de lett másik

A katalán vezetés két órával a szavazás 9 órai kezdete után bejelentette, hogy a spanyol rendőrség fellépése ellenére a szavazóhelyek 73 százaléka ki tudott nyitni. A spanyol belügyminiszter azt mondta, hogy 92-t zártak be a 2300 szavazóhelyiség közül, három embert vettek őrizetbe. A katalán vezetés szerint 319 szavazóhelyiséget zárattak be erővel a rendőrök.

A katalánok eltökéltségét jelzi, hogy miután az egyik iskolából a rendőrök elvitték az urnákat, pillanatok alatt önkéntesek jelentek meg, akik újra berendezték a szavazóhelyiséget. A CNN szerint a szavazók egyszerre voltak lelkesek és feszültek, több idős ember tapsolva jött ki a szavazóhelyiségből, amik közül bármelyikben lehetett szavazni.

Puigdemont Gironában szavazott volna, ahol a rendőrök az ablakot és ajtót betörve jutottak be a szavazóhelyiségbe, a katalán elnök viszont egy közeli faluban így is leadta a szavazatát. A katalán elnök elítélt bármilyen erőszakot a békés szavazók ellen, és a katalán vezetés Franco diktatúrájához hasonlította a történteket.

A Barcelona futballcsapata is tiltakozott, zárt ajtók mögött játszották le a vasárnapi meccsüket.

Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes az erőszakért a katalán vezetést okolta, amiért mindenáron meg akarták tartani a törvénytelen népszavazást. Azzal vádolta a katalán vezetést, hogy gyerekeket és időseket is felhasználtak, miközben a spanyol rendőrök célja csak az urnák lefoglalása volt, nem a katalán emberek voltak a célpontjaik.

Újabb tüntetések jöhetnek

Egyelőre nem nagyon látni, hogyan enyhülhet a feszült helyzet, miközben nagyon könnyen újabb utcai tüntetések jöhetnek a következő napokban. Több mint negyven szakszervezet és érdekképviselet általános sztrájkot szervez keddre Katalóniában.

Az elmúlt hetekben a madridi és a katalán vezetés kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy szűk látókörű, és csak a saját politikai hasznát nézi, miközben egyik sem volt hajlandó engedni. Korábban voltak próbálkozások tárgyalásokra, de ezekből semmi sem lett a népszavazás körüli vita miatt. Most elég nagy kérdés, hogy egy ilyen vasárnap után mennyire maradt nyitottság egyik és másik oldalon.

Lehet még feszültebb is a helyzet

Puigdemont korábban azt ígérte, hogy az igenek győzelme esetén két napon belül azonnal kikiáltják a függetlenséget, és ezt támasztotta alá a népszavazás kiírásáról szóló katalán törvény is. A BBC tudósítója a vasárnapi durva jelenetek és Puigdemont esti nyilatkozata után egyáltalán nem zárta ki, hogy esetleg tényleg megpróbálkozzanak egy ilyen egyoldalú lépéssel.

A magát a területi integritás védelmezőjének beállító spanyol kormány viszont már jelezte, hogy kész őrizetbe venni a katalán vezetőket, polgári engedetlenség, hivatali visszaélés miatt emelhetnek vádat ellenük. Rajoy az esti beszédében nem próbálta kerülni az egész demokrácia-diskurzust, hanem úgy állította be a kormány reakcióját, hogy azzal pont a demokráciát védték meg.

A spanyol alkotmány alapján a madridi kormány a parlament támogatásával akár azt is meglépheti, hogy felfüggeszti a katalán kormányt és parlamentet, és ideiglenesen magához utalja a jogköreiket. Ilyenre azonban még nem volt példa, és ez csak egy egyre mélyülő spirált jelentene. Puigdemont már jelezte, hogy nem fogják figyelembe venni az esetleges felfüggesztésükre vonatkozó döntéseket.

Ez elég komoly alkotmányos válságot hozhatna, amiben a helyi tisztviselők és a helyi rendőrség, a Mossos d'Esquadra is válaszút elé kerülne. Azt sem tudni egyelőre, hogy meddig maradnak spanyol rendőrök Katalóniában, akik több helyen állítólag lökdösődtek is a helyi rendőrséggel, habár ennél komolyabb jelenetek nem voltak. Puigdemont hétfői sajtótájékoztatóján azt követelte, hogy vonják ki a spanyol rendőröket a régióból.

Ennél egy visszafogottabb verzió lehet az, ha a katalán parlament feloszlatja magát, és előrehozott regionális választásokat írnak ki, hogy egy megerősített legitimáció birtokában léphessenek előre a függetlenség felé. 2015-ben a függetlenségpárti erők győzelme alapozta meg a mostani népszavazási törvény kiírását is.

Találnak közös pontokat?

A párbeszéd lehetőségét nézve Puigdemont korábbi, még a rendőri fellépés előtti nyilatkozataiból úgy tűnt, hogy alapvetően egy tárgyalási alapnak is tartotta a népszavazást a madridi vezetés és az EU felé.

Rajoy vasárnap este bejelentette, hogy minden parlamenti párt részvételével párbeszédet kezdeményez a népszavazás következményeinek kiértékelésére. A második legnagyobb országos párt, a szocialisták első nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy minden korábbinál nagyobb szükség van az egyeztetésekre, amikben korábban Rajoy és a katalán vezetés is csődöt mondott.

Viszont azt sem látni, hogy milyen életképes, szélesebb autonómia felé mutató javaslatokkal állhat elő a madridi vezetés a vasárnap utáni felfokozott helyzetben, enélkül ugyanis nem sok esély van a megegyezésre. Az már korábban kiderült, hogy a két legnagyobb párt, Rajoy Néppártja és a szocialisták nem értenek egyet azzal, hogy a régiók ügydöntő népszavazást tarthassanak a függetlenségükről.

A baloldali populista Podemos és az egyes régiók nacionalistái viszont olyan reformcsomagot akarnak, amivel lehetővé válna egy régióban törvényes függetlenségi referendum kiírása. A Podemos egyébként most sem volt elszakadáspárti, de a döntéshez való jogot, vagyis a szavazás megtartását támogatta.

Bizalmatlansági indítványt akar a Podemos

Több katalán politikussal együtt Ada Colau barcelonai polgármester azt mondta, hogy Rajoy minden határt átlépett, ezért mennie kell. A madridi parlamenti pártok közül a Podemos is azt szorgalmazta, hogy Rajoy pártját ellenzékbe kell küldeni, mert a hozzáállása árt a spanyol társadalomnak.

A Podemos a jövő hét elején bizalmatlansági indítványt akar benyújtani Rajoy kisebbségi kormánya ellen, és a szocialistákat is arra kérték, hogy álljanak be a kezdeményezés mögé. A Podemos már korábban is próbálkozott ezzel, de akkor a szocialisták tartózkodtak, ezért az indítvány elbukott. Ezzel elméletileg el lehetne érni újabb előrehozott választások kiírását, de csak akkor, ha a szocialisták is belemennének, miközben könnyen lehet, hogy országosan az egység híveként Rajoy erősödött az elmúlt hetekben.

Az EU nem sietett reagálni

Az egyelőre elég hiányos külföldi reakciók is fontosak lesznek a következő napokban. „Ez nem Spanyolország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé. Európai polgárok vagyunk" – jelentette ki Jordi Turull katalán kormányszóvivő, míg Rajoy az európai támogatást köszönte meg. Az EU egyelőre nem kommentálta a történteket, és a legtöbb ország is úgy tűnik, vonakodik a reakcióktól. Az EU egyébként populista kampányfogás is volt, hiszen az elszakadáspártiak gyors és fájdalommentes függetlenséget, és további EU-tagságot ígértek, míg a madridi kormány azzal riogatott, hogy ha kikerülnek az eurózónából, akkor rögtön 75 százalékos adó rakódik az exporttermékeikre.

A kemény rendőri fellépés ellen több külföldi politikus is felszólalt, például Charles Michel belga kormányfő, vagy Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt elnöke. Guy Verhofstadt, az európai parlamenti liberálisok frakcióvezetője közleményt adott ki, melyben azt írja, elítéli az erőszakot, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy alkotmányellenes a referendum. Azt írta, ideje a megnyugvásnak és a párbeszédnek.

Vannak olyan nyilatkozatok is, nem meglepő módon onnan, ahol az elszakadás kérdése szintén felmerül, amelyek nehezen értelmezhetők másként, mint a madridi kormány kemény fellépésével való egyetértésként. A szerb külügyminiszter, Ivica Dačić azt mondta, Spanyolország az egyik legjobb barája Szerbiának. „Madrid ugyanabban a helyzetben van a területi integritást illetően, mint Szerbia.” A brit külügyminiszter azt nyilatkozta: „Azt szeretnénk látni, hogy a spanyol törvényeket és spanyol alkotmányt tisztelik, a jogállamiságot fenntartják."

A francia gazdasági miniszter, Bruno Le Maire azt közölte, hogy reméli, a polgári béke visszatér Spanyolországba (azaz nem Katalóniáról beszélt). „A spanyol nép baráti és büszke nép" – mondta.