Összeomlott Merkel tervezett koalíciója

Hiába nyerte meg pártja a szeptemberi német szövetségi választásokat, Angela Merkel negyedik kancellári ciklusa a levegőben lóg, miután a Reuters szerint az egyik lehetséges koalíciós partner, a liberális, piacpárti FDP vasárnap éjjel kivonult az előzetes koalíciós tárgyalásokról, és áthidalhatatlannak bizonyuló ellentétekről beszélt.

Merkel be is jelentette, hogy hétfőn tájékoztatja Frank-Walter Steinmeier államfőt arról, hogy kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalásai az FDP-vel és a Zöldekkel. „Ezen a napon mélyen át kell gondolnunk, hogyan tovább Németországnak” – mondta. Kancellárként mindent megtesz, hogy biztosítsa az ország megfelelő vezetését „a következő nehéz hetekben is". Merkel hozzátette, hogy a CDU/CSU kész folytatni a felelősségteljes tárgyalásokat.

Viszont a Reuters szerint az államfő felkeresése arra is utalhat, hogy a kancellár nem akar kisebbségben kormányozni a Zöldekkel. Ha pedig nem próbálkozik meg a kisebbségi kormányzással, akkor ezek után vagy sikerül mégis többséget biztosító szövetséget kötnie valakivel (a korábbi nagykoalíciós partner szociáldemokraták elzárkózása miatt erre kevés az esély), vagy új választások jöhetnek.

„Senkinek nem rójuk fel, hogy kiállt az igazáért, de mi is ezt tettük" – mondta a tárgyalásokat otthagyó FDP vezetője, Christian Lindner, aki szerint „jobb inkább nem kormányozni, mint rosszul kormányozni". Szerinte az egy hónapja kezdődő előzetes tárgyalásokon nem sikerült megtalálni a közös alapot Németország modernizálása érdekében, nem sikerült megteremteni a bizalmat a pártok között.

A Zöldek kritizálták a tárgyalások összeomlását, Reinhard Bütikofer a Twitterén azt írta Lindnerről: „A felelős politikusi viselkedés helyett a populista agitációt választotta".

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ez Merkel 12 évi kormányzásának legsúlyosabb válsága.

Győzött, de többpárti koalíció elé nézett

Angela Merkel pártja, a CDU/CSU megnyerte szeptemberben a szövetségi választásokat, míg eddigi koalíciós partnerei, a szocdemek történelmi mélypontra kerültek. Az a nyilatkozatokból egyértelmű volt, hogy a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíciónak vége, ehelyett Merkel a liberálisokkal és a Zöldekkel tervezte a kormányzás folytatását.

Mindenki arra számított, hogy végül sikerül majd megegyezni, de vasárnap késő este zátonyra futottak a tárgyalások a CDU/CSU német jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek első közös kormányának megalakításáról. Ez lenne az úgynevezett Jamaica-koalíció (a jamaicai zászló és a német pártok színei alapján nevezik így: CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld).

Voltak komoly nézetkülönbségek

A nehéz alkudozások nem voltak meglepőek, hiszen ilyen felállásban még nem kormányoztak korábban együtt szövetségi, hanem csak tartományi szinten, és a két kisebb koalíciós partner között is komoly nézetkülönbségek feszültek több kérdésben. Elsősorban a migrációs kérdésekben, az energiapolitikában és a klímaváltozás esetében voltak nagyon eltérőek az álláspontok.

A leginkább vitatott ügyek között volt az oltalmazotti státust szerző menedékkérők családegyesítési joga. A CDU/CSU és az FDP szerint korlátozni kell a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítési jogot, a Zöldek viszont ezt ellenzik.

A klímaváltozás kérdésében sem tudtak megegyezni. A Zöldek jelentősen csökkentenék a szénalapú energiatermelést, míg a lehetséges koalíciós partnereik az energia- és szolgáltató szektorokban várható munkahelyvesztések miatt aggódnak. Vita volt még többek között közlekedéspolitikai és költségvetési ügyekről is.

Egy hónapja kezdődtek meg azok az előzetes tárgyalások, aminek a végén egy elvi, de biztos megegyezésre törekedtek a pártok közötti koalícióról. Ennek célja az volt, hogy megállapítsák, tudnak-e így együtt stabil kormányt alakítani. Az látszott, hogy elég döcögősen haladnak, de Merkel azt remélte, hogy november közepére végeznek ezekkel az előzetes egyeztetésekkel, és a következő hetekre már csak a pontos részletek kidolgozása és a tárcák elosztása marad, decemberben pedig felállhat az új kormány.

A Telegraph szerint először csütörtök volt a határidő, hogy legalább elvi szinten egy nevezőre jussanak, de az utolsónak szánt fordulót péntek hajnalban kénytelenek voltak 15 órán át tartó tárgyalások után megszakítani. A hétvége kezdetén Lindner, az FDP vezetője bejelentette, hogy vasárnap este hatig akarnak megegyezni, de végül ezt az újabb határidőt is túllépték, ezért megint éjszakába nyúló alkudozásokra lehetett számítani.

Az FDP már előzetesen is jelezte, hogy ha nem sikerül estig dűlőre jutni, akkor az egésznek semmi értelme nem lesz. Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek vezetője viszont azt mondta, addig tárgyalnak, ameddig csak szükséges. Horst Seehofer, Merkel testvérpártjának, a bajor CSU-nak az elnöke szerint „egy kicsit több időre van szükség".

Azt hitték, végül csak megegyeznek

A csúszás mindenképpen rossz hír volt a korábbiakhoz képest kevésbé erős pozícióból kormányzásra készülő Merkelnek, de az elemzők többsége úgy számolt, hogy sikerül majd végül valahogy megegyezniük, habár a vészjósló hangok is megjelentek. „Ha nem sikerül összehoznia a koalíciót, akkor a kancellársága veszélybe kerül" – írta a Bild vasárnapi számában Merkelről. A Die Welt honlapján közölt szavazás alapján 61,4 százalék úgy gondolta, hogy ha nem sikerül most megegyezni, akkor Merkel nem marad kancellár.

Arra az esetre, ha összeomlanak a tárgyalások, a lapok azt találgatták, hogy Merkel esetleg megpróbálkozik-e kisebbségi kormányzással az FDP-vel vagy a Zöldekkel közösen. Előbbi esetben 29, a másikban 42 képviselővel maradnának a többség alatt a Bundestagban. Így viszont minden egyes fontosabb döntéshez a többi párttól kellene támogatókat keresnie, és borzasztóan meggyengülnének a pozíciói kifelé is. 

Viszont a kisebbségi kormányzás esélyét az is erősen csökkenti, hogy a Zöldek koalíciós tárgyalója, Jürgen Trittin jelezte: „Németországnak stabil kormány kell, ehhez pedig parlamenti többség." Ők az SPD-t próbálnák valahogy rávenni az elzárkózó álláspontja megváltoztatására, de erre vasárnap éjjel nem sok esély mutatkozott.

Az előző ciklusban Merkel a szociáldemokratákkal közösen nagykoalícióban kormányzott, de a Guardian szerint az SPD vezetője, Martin Schulz vasárnap újra kizárta, hogy ezúttal beszállnának egy ilyen felállásba. A Spiegel szerint a szociáldemokraták alelnöke, Ralf Stegner a Twitteren azt írta: pártjuk álláspontján nem változtatott, hogy az FDP nem hajlandó koalícióra lépni a CDU/CSU-val és a Zöldekkel.

Új választások jöhetnek?

Ha minden lehetőség zátonyra fut, akkor Frank-Walter Steinmeier német államfő új választásokat írhat ki két hónapon belül. Ezt azért is próbálták elkerülni a koalícióról tárgyaló pártok, mert attól tartanak, hogy tovább erősödhet a szélsőjobboldali és bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD), ami már így is a harmadik legnagyobb párt lett szeptemberben.

A tárgyalások kudarcba fulladása előtt maga Steinmeier inkább csillapítani próbálta a feszültséget. Szerinte az nem rossz a demokráciának, ha kemény egyeztetések zajlanak a migrációhoz és a klímaváltozáshoz hasonló kérdésekről, és nem kell rögtön új választások miatt pánikolni.

Ha nem sikerült stabil kormányt alakítani az Európa legnagyobb gazdaságának számító Németországban, annak az egész eurózónára, valamint az Európai Unióban tervezett döntésekre hatása lehet, de ugyanígy egy előrehozott választás jelentette bizonytalan helyzetet is komolyan megérezhetnek a piacok.

Borítókép: Horst Seehofer és Angle Merkel, a CDU vezetői a koalíciós tervek meghiúsulása utáni berlini sajtótájékoztatón ( Hannibal Hanschke / Reuters)