Putyin független jelöltként indul az elnökválasztáson

Vlagyimir Putyin a szokásos éves sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy független jelöltként indul a március 18-i orosz elnökválasztáson. Vagyis hivatalosan nem az általa alapított Egységes Oroszország színeiben, de „számít minden, a nézeteit valló párt támogatására". A független jelölteknek 300 ezer aláírást kell összegyűjteniük, hogy indulhassanak.

Putyin 2000-től két négyéves cikluson át volt orosz elnök, aztán miután az alkotmány nem engedett meg kettőnél több egymást követő elnöki ciklust, átült a miniszterelnöki székbe. Négy évig Dmitrij Medvegyev addigi miniszterelnök lett az elnök, de aztán az elnöki ciklus hat évre hosszabbítása mellett Putyin megint államfő lett 2012-ben.

A Moscow Times szerint végig köhögött, amikor a 2000 óta elért gazdasági és társadalmi eredményekkel válaszolt arra a kérdésre, miért nincs erős ellenzéki kihívója, és azt mondta, kiegyensúlyozott politikai rendszer kialakítására törekszik.

Putyin a BBC szerint azt is mondta, hogy az ellenzéknek konkrét javaslatokkal kellene előállnia, hogyan lehet javítani az emberek életkörülményein. Erre válaszul az orosz elnök egyik leghangosabb bírálójának tartott Alekszej Navalnij kirakta a Twitterre a választási programjának a linkjét. Navalnij egy ellene hozott, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által vitatott bírósági ítélet miatt nem indulhat az elnökválasztáson.

Kérdezett Putyintól Kszenyija Szobcsak újságíró is, aki függetlenként szintén indul az elnökválasztáson, és kifogásolta, hogy az orosz elnök nem vesz részt vitákban. Navalnijról kérdezett, akit szerinte kitalált vádak alapján tiltottak el az indulástól, és más jelölteket is akadályoztak a kampányolásban. „A hatóságok félnek a valódi versenytől?" – kérdezte.

„Azt akarja, hogy Szaakasvilik rohangáljanak az utcán?" – válaszolt Putyin Miheil Szaakasvili volt grúz elnökre utalva, akit volt odesszai kormányzóként az ukrán hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakos hatalomátvételre készült Ukrajnában. Szaakasvili szerint az egész őrizetbe vétele mögött Vlagyimir Putyin áll. Putyin azt mondta, hogy Szobcsak sem kínál pozitív programot, mert a szlogenje szerint is „mindenki ellen" indul, a hatóságok pedig „nem féltek, és nem is félnek senkitől."

Putyin azt mondta, nem neki, hanem az amerikai népnek kell megítélnie Donald Trump amerikai elnök munkáját, akiről azért azt mondta, hogy volt néhány fontos eredménye, amihez a tőzsdeindexek emelkedését is példaként említette. Szerinte mindkét ország érdeke, hogy „normalizálják a kapcsolatokat, és együttműködjenek" például a Közel-Kelet és Észak-Korea esetében.

A 2016-os elnökválasztás orosz beavatkozására, az orosz kormány és Trump kampánycsapatának esetleges kapcsolataira – az amerikai hírszerzés szerint az oroszok beavatkoztak a tavalyi elnökválasztásba, a kampánycsapat esetleges összejátszását pedig különleges ügyész vizsgálja az Egyesült Államokban – vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy az egészet csak Trump ellenfelei találták ki, hogy ezzel hiteltelenítsék.

Arra a kérdésre, hogy támogatna-e Észak-Korea elleni újabb szankciókat, azt válaszolta, hogy az amerikai kongresszus ugyanabba a halmazba sorolta Oroszországot, mint Iránt és Észak-Koreát, mégis Moszkva segítségét várják. Azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy provokálta Észak-Koreát, szerinte mindkét oldalnak el kell kerülnie a helyzet elfajulását. „Az Egyesült Államok már bevetett egyszer atomfegyvereket, és az akkor sem volt igazolható" – jelentette ki.

Egy ukrán újságíró megkérdezte tőle, hogy miért küld csapatokat Ukrajnába. Putyin viszont tagadta, hogy bármilyen felelőssége lenne a kelet-ukrajnai konfliktusért. Szerinte az ukrán kormány nem akar békét kötni, szaboltálta a minszki megállapodást, de a megegyezés a kelet-ukrajnai szakadárok és a kijevi vezetés dolga.  Putyin szerint nem ellenezte, hogy az USA is részt vegyen a kelet-ukrajnai rendezésben. A z MTI szerint azt is mondta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ukrán nacionalisták a srebrenicai népirtáshoz hasonló népirtást hajtanának végre az ország délkeleti részén.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) orosz sportolókat eltiltó határozatáról azt mondta, hogy szerinte rejtett politikai szándék van mögötte, de elismerte, hogy voltak doppingesetek, „ahogy más országokban is". A döntés értelmében csak azok a sportolóik indulhatnak függetlenül a februári téli olimpián, akik tiszták. Putyin konstruktív együttműködést ígért a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA) és a NOB-bal, de polgári peres eljárásokat is kilátásba helyezett.

Putyin azt is állította, hogy Grigorij Rodcsenkov, a szocsi olimpián történt visszaéléseket leleplező, az Egyesült Államokba szökött volt orosz laborvezető az amerikai szakszolgálatok befolyása alatt áll.

A sajtótájékoztatóra egyébként a BBC szerint összesen 1640 újságíró akkreditált.

(Borítókép: Újságírók Vlagyimir Putyin beszél szokásos éves sajtótájékoztatóján Moszkvában 2017. december 14-én. Fotó:AFP/Alexey Druzhinin)