Kinga, Kincső
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Orbán két elvbarátja került most Ausztria élére

K EPA20171218069
2017.12.19. 00:15
Ausztriát mostantól egy 31 éves kancellár és egy eddig csak bevándorlásellenes szólamairól ismert alkancellár irányítja. A néppárti Sebastian Kurz és a szabadságpárti Heinz-Christian Strache már 2015-ben is kiálltak Orbán Viktor menekültpolitikája mellett. Az új osztrák kormány szigorít: megvonná a készpénzt a menedékkérőktől, átvilágítaná telefonjaikat, a bevándorlók gyerekeit kezdetben nem engedné integrált osztályokba, az elutasítottakat pedig a lehető leggyorsabban hazaküldené Ausztriából.

Németországban szeptember óta még mindig nem sikerült új kormánykoalíciót létrehozni, Ausztriában viszont az október 15-én tartott választások után két hónappal megalakult a politikai csodagyereknek kikiáltott, 31 éves Sebastian Kurz kancellár kormánya. A jobboldali-konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a populista-bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciós kormánya hétfőn tette le az esküt Bécsben.

Sebastian Kurz ezzel Európa és feltehetően az egész világ legfiatalabb vezetője lett. Mellette a fogtechnikusból népszerű politikussá emelkedő, egykor neonáci csoportokkal is kapcsolatban álló Heinz-Christian Strache lesz az alkancellár. Az egykor Jörg Haider által fémjelzett FPÖ ma a harmadik legerősebb párt Ausztriában, amely 26 százalékot szerzett a választásokon. Az utóbbi években mérsékeltebbé váló, bevándorlásellenes, EU- és az iszlám(izmus)kritikus pártot ma is nevezik szélsőjobbosnak, de semmiképpen nem tekinthető neonácinak. Mostani politikai természetét különféle kifejezésekkel írják le, leginkább jobboldali populistának, nemzeti konzervatívnak vagy harmadik utasnak nevezik. A párt a választási kampányban "szociális hazapártnak" nevezte magát, és az „Új mecsetek helyett új lakásokat” szlogennel hódított. 

"Elárulok egy titkot: nagyon különbözőek a politikai gyökereink" - mondta a kormány beiktatásakor Alexander Van der Bellen köztársasági elnök, akit  a Zöldpárt soraiból tavaly épp az FPÖ legyőzése érdekében létrejött néppárti-szociáldemokrata-liberális-zöld összefogással sikerült nagy nehezen elnökké választani. Van der Bellen azt mondta: neki elnökként a közjót kell szem előtt tartania, de ugyanez vonatkozik a kancellárra és az alkancellárra is: "önöknek is minden Ausztriában élő emberért kell dolgozniuk" - fordult jelentőségteljesen Kurzhoz és Strachéhoz.

Az államfő arra is figyelmeztette a két politikust, hogy viseltessenek felelősséggel Ausztria történelme iránt, amibe az osztrák múlt jó és legsötétebb korszakai is beletartoznak. Külön felszólította őket, hogy a nyilatkozataikban is legyenek körültekintőek, tiszteljék a másként gondolkodókat és a kisebbségek tagjait. A köztársasági elnök külön kiemelte: a koalíciós tárgyalások idején folytatott beszélgetéseik során egyértelművé tették, hogy Ausztria külpolitikája nem változik, az ország az Európai Unió része, az új kormány pedig betartja az alapvető emberi jogokat.

Bár a választásokat az Osztrák Néppárt nyerte meg, a koalíciós alku eredményeképp az Osztrák Szabadságpárt igencsak fontos miniszteri posztokat kapott meg.  

Az alkancellári poszt mellett a 13 miniszteri tárcából az FPÖ-é lesz a belügyi, a külügyi-, a védelmi-, a szociális és egészségügyi-, valamint a közlekedési és infrastrukturális minisztérium vezetése, és ők adják a pénzügyi államtitkárt is. 

A 180 oldalas kormányprogram új politikai stílust ígér Ausztriában a közvetlen demokrácia kiépítésével. Meg akarják állítani az illegális bevándorlást, tehermentesítenék az adófizetőket, illeszkednének a digitális kor kihívásaihoz és karcsúsítanák a bürokráciát. Miután az euroszkeptikus FPÖ korábban az EU-ból való kilépést is pedzegette, sokan tartottak az új kormány összetételétől. Ismét bebizonyosodott, hogy kormányozni nagyon más, mint ellenzékben kampányolni. Az FPÖ által is egyhangúlag megszavazott kormányprogram szó szerint tartalmazza, hogy

nem lesz öxit, Ausztria nem fog kilépni az Európai Unióból.

Bár a populista és elitellenes FPÖ korábban gyakran emlegette a közvetlen demokrácia erősítését, a koalíciós megállapodás értelmében Ausztria uniós tagságáról és más nemzetközi szervezetben való részvételéről nem lehet népszavazást tartani. Ugyan az FPÖ adja a külügyminsztert, de Karin Kneissl Közel-Kelet szakértő nem tagja a pártnak.

A koalíciót kötő két párt korábban sem hagyott kétséget afelől, hogy szigorítani fogja Ausztria menekültpolitikáját. Ez mindkét párt számára központi kérdés volt: az FPÖ protestpártként ezen az egy témán lovagolva tornázta fel támogatottságát, az ÖVP pedig Sebastian Kurz keményvonalas menekültpolitikájának köszönhetően tudta megtartani néppárti erejét. Egyes interpretációk szerint Kurz tulajdonképpen nem csinált mást, mint lenyúlta a Szabadságpárt programját. Ezzel sikerült a szavazókat megtartania a mérsékelt jobboldalon, és megmentette az ÖVP-t a kispártosodás felé vezető lejtőn. 

Magyar szempontból egyáltalán nem elhanyagolható, hogy az új osztrák kancellár és alkancellár is régóta egyetért az Orbán Viktor által képviselt menekültpolitikával. 

Strache folyamatosan méltatta és példaként állította be Orbán Viktort, aki "felelősségteljesen viselkedik", "betartja a törvényeket'", "védi az EU  külső határait," és saját népét is óvja azzal, hogy nem enged be regisztráció nélkül embereket az országába. Nem volt ezzel másként Sebastian Kurz sem. Kurz a 2015-ös menekültválság idején ugyan a magyar kormányt élesen bíráló szociáldemokrata-néppárti kormány külügyminisztere volt, de már akkor helyeselte a magyarok által felépített határkerítést. Később nyíltan kimondta, hogy szerinte  az uniós kvóták nem fognak működni,  majd  ausztrál mintára azt javasolta, hogy az illegális bevándorlókat az EU külső határainál állítsák meg, és az ottani menekülttáborokból intézzék a legális belépésüket az EU-ba. Talán nem véletlen, hogy Orbán Viktor lelkes hangon üdvözölte most Kurz kancellári kinevezését. 

A kormányprogram szerint az  ÖVP és az FPÖ közösen akarja megállítani az illegális bevándorlást az országba. Ehhez

fel akarják gyorsítani a menekültügyi eljárásokat, hogy minél hamarabb eldőljön, ki maradhat és kinek kell mennie az országból.

A kormányprogram szerint csak az Ausztria érdekeinek megfelelő legális migráció támogatható. Ennek érdekében több szigorítást is szorgalmaznak, például a menedékkérők jogainak átmeneti korlátozását: 

  • Aki menekültkérelemmel fordul az osztrák államhoz, annak le kell adnia a nála lévő készpénzt, amit részben az eljárás költségeire fordíthatnának. Az osztrák állam csak természetbeni juttatásokat adna a lakhatáshoz és az élelmezéshez, készpénzt nem.
  • A menedékkérőknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az osztrák hatóságok ellenőrizzék okostelefonjuk adatait. Megnézhetik személyes adataikat, közösségi médiás aktivitásukat vagy a telefon által tárolt földrajzi információkat. 
  • A menedékkérők nem kereshetnek maguknak saját lakást, csak az állam által kijelölt szálláson lakhatnak.
  • A menedékkérők gyermekei első lépésben nem integrált osztályokba kerülnének, hanem a menekültszállásokon berendezett úgynevezett áthidaló osztályokba.
  • A menekültügyi eljárásokban lerövidítik a fellebbezési határidőket.
  • Hatékonyabbá teszik az elutasított menedékkérők kitoloncolását. 

A biztonság javítására 2100-zal akarják növelni a rendőrség létszámát. A belügyminiszteri poszt megszerzése különösen fontos volt az FPÖ-nek. A sikeres választások után azzal zsarolták meg Kurzot, hogy ha nem az övék lesz ez a terület, inkább ellenzékben maradnak. A miniszter végül a párt általános titkára, Herbert Kickl lett, aki jóval csiszoltabb stílusáról ismert a korábban vaskos iszlám- és muszlimellenes beszédeket is tartó FPÖ-pártelnökhöz képest.

Látható, hogy mindkét félnek rögtön számos kompromisszumba kellett belemennie. Az FPÖ korábban élesen elutasította, hogy a belügyi szervek nagyobb felhatalmazást kapjanak a telefonok és az internetes forgalom lehallgatására, de most beleegyeztek ebbe. A kormányprogram szerint lehetővé kell tenni a bűnözők és a nemzetbiztonságra veszélyes elemek telefonjainak átvizsgálását egy úgynevezett "szövetségi trójai program" segítségével.

Az új kormány forradalmat nem, de reformokat tervez. Lesz adóreform, de csak 2020-tól. Átalakítják a nyugdíjrendszert, de csak egy kicsit. A regionális egészségpénztárakat centralizálni akarják, de a tartományoknak továbbra is lesz beleszólása a működésükbe.  Az FPÖ ugyanakkor azt kiharcolta, hogy 2018 májusától mégsem vezetik be a teljes dohányzási tilalmat a szórakozóhelyeken, csak a 75 négyzetméternél nagyobb területű helyek lesznek kötelesek nemdohányzó részleget is kijelölni.

Egyes elemzők szerint Heinz-Christian Strache valójában nem alkancellár, hanem co-kancellár lesz Ausztria élén. A 31 éves Kurz számára pedig most jön az igazi kihívás: eddig csak tehetségesnek tartották, most viszont meg kell mutatnia, mennyire képes megtartani az Osztrák Néppárt erejét, kordában tartani koalíciós partnerét és kormányozni Ausztriát.   

Nácik ellen tüntettek

Közel hatezren tüntetettek hétfőn a konzervatív-radikális jobboldali koalíciós kormány megalakulása miatt Bécs központjában, nem messze az elnöki palotától. A demonstrációt a parlamenten kívüli baloldali ellenzékhez tartozó szélsőbaloldali, antifasiszta és diákcsoportok szervezték. A tüntetőket nagy létszámú rendőralakulat vette körül, és a rendőrök a tömeget a Heldenplatzra terelték. A Heldenplatz az osztrák történelem fontos jelképe, itt jelentette be Hitler 1938-ban Ausztria Németországhoz csatolását. A demonstráció jórészt békés volt, egy kis csoport tagjai petárdát, paradicsomot és tojást dobáltak a rohamrendőrök felé. A tüntetők tábláin olyan jelmondatok is voltak, hogy: "Ne engedjük, hogy a nácik kormányozzanak!". "Nem akarunk náci disznókat!", "Halál a fasizmusra!". 

(Borítókép:  Heinz-Christian Strache új osztrák alkancellár az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője (b3) és Sebastian Kurz új osztrák kancellár az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke (b4) a kabinet tagjaival a koalíciós kormány eskütételén az államfõi rezidencián a bécsi Hofburg-palotában 2017. december 18-án. - fotó: Christian Bruna / EPA /MTI)