Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Befejezte működését a hágai Nemzetközi Törvényszék

2017.12.21. 23:38 Módosítva: 2017.12.22. 14:42

Megtartotta záróünnepségét, ezzel befejezte működését csütörtökön a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT), amely az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére jött létre – írja az MTI.

António Guterres ENSZ-főtitkár az ünnepségen elmondta: a törvényszék, amely több mint 10 ezer munkanapja alatt mintegy 5 ezer tanút hallgatott meg, megadta a lehetőséget arra, hogy az áldozatok és hozzátartozóik elmondhassák mindazt, amit ők, családjuk és népük elszenvedett.

Nürnberg után Hága

A hágai testület 1993. novemberi megalakulásakor 11 bíró tette le az esküt és nyert ezzel felhatalmazást arra, hogy vád alá helyezze és tárgyalást követően elítélje azokat, akik a volt Jugoszlávia területén háborús bűntetteket követtek el.

A második világháború óta első ízben jött létre ilyen jellegű igazságszolgáltatási fórum. A nürnbergi perek óta ez volt az első komoly kísérlet arra, hogy háborús bűnösöket felelősségre vonjanak. Fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat, 19-et mentett fel, 13 ügyet utalt nemzeti bíróságok hatáskörébe, és 90 embert ítélt el, többet közülük életfogytig tartó szabadságvesztésre. Jelenleg 59-en töltik jogerős büntetésüket.

A Nemzetközi Törvényszéknek történt kiadatása után hat vádlott halt meg, köztük Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök, aki hágai cellájában hunyt el 2006 márciusában. Börtönbüntetése letöltése közben 9 egykori vezető halt meg, 28 esetében szüntették meg az eljárást. November végén hat, háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai horvát vezető ügyének ítélethirdetéskor a vádlottak egyike, Slobodan Praljak volt tábornok mérget ivott, és nem sokkal később a kórházban meghalt. Ez volt az utolsó ítélethirdetés az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróságon.

A legszörnyűbb mészárlás a világháború óta

A hágai Nemzetközi Törvényszék egyik legtöbb figyelmet kiváltó ügye a srebrenicai mészárlás volt, amelyben szinte mindenkit bűnösnek találtak. Az ügyészség kimondta: a srebrenicai mészárlás nem spontán katonai akció volt, hanem egy terv része, népirtás történt, amit a legmagasabb állami szinten találtak ki, és aki ezt tagadja, az sérti az áldozatokat.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják Európában.

A teljes, 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Az ENSZ viszi tovább

A törvényszék megbízatásának lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át. A MICT öt folyamatban lévő ügyet visz tovább. Ilyen Jovica Stanisic és Franko Simatovic volt szerb titkosszolgálati vezetők ügyének újratárgyalása. Szintén újratárgyalják Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok ügyét, aki a vád szerint a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős. Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök ügye is előkerül, őt másfél évvel ezelőtt ítélték 40 év letöltendő börtönbüntetésre egyebek mellett a srebrenicai népirtásban játszott szerepe miatt. Újratárgyalják Vojislav Seselj ultranacionalista szerb politikust ügyét is, akit Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában kihirdetett elsőfokú ítéletében bizonyítékok hiányában minden vádpont alól felmentett és szabadlábra helyezett.