Robbantottak a rohingjákat megtagadó mianmari kormányfő házánál
További Külföld cikkek
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a világhírű párizsi Moulin Rouge széllapátjai
Robbantásos merényletet követtek el Aung Szan Szú Kji mianmari kormányfő rezidenciájánál Yangonban. A robbantás kisebb károkat okozott, a rezidencia őrizetét megerősítették.
A mostani támadást szinte pontosan egy évvel azután követték el, hogy tavaly ilyenkor a yangoni repülőtéren fejbe lőtték a kormányfő muszlim tanácsadóját és ügyvédjét, miközben ő az unokáját tartotta a kezében. Ez az eset is nagy felzúdulást keltett, miután az országban ritkák a politikai gyilkosságok.
Aung Szan Szú Kji a külügyminiszteri poszt mellett állami tanácsadóként látja el miniszterelnöki feladatokat Mianmarban. A nyolcvanas években országa demokratizálásáért és a katonai junta ellen küzdött, ezért 1991-ben Nobel békedíjjal tüntették ki. Hazájában most is széles társadalmi támogatottságot élvez, de nemzetközi szinten elveszítette hitelét, miután nem lépett fel időben a rohingják elűzése és az ellenük elkövetett módszeres népirtás ellen.
A buddhista többségű Mianmarból több mint félmillió muszlim rohingja menekült el tavaly augusztus óta a szomszédos Bangladesbe a mianmari hadsereg tisztogató műveletei miatt. A mianmari hadsereg egymás után pusztította el a rohingják falvait, miután a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekintik őket, és megtagadják tőlük az állampolgárságot. A hadsereg a mianmari határra taposóaknákat is telepített, hogy megakadályozzák az elűzött emberek visszatérését.
Az ENSZ jelentése szerint a tisztogatások során egész falvakat égettek porig, sok embert kivégeztek, másokat megkínoztak vagy megerőszakoltak - köztük egészen fiatal lányokat is. Ezeket az állításokat 65 menekülttel készített interjúkkal , valamint segélyszervezetektől és egészségügyi dolgozóktól kapott információkkal, illetve fotó- és videóanyagokkal támasztották alá.
A mianmari hatalom azt állította, ez csak válasz volt a rohingja fegyveresek augusztusi összehangolt támadása ellen, amelyet a hadsereg állásai ellen indítottak. Az ENSZ jelentése azonban megkérdőjelezi ezt az állítást, mivel a hadsereg akciói már augusztus elején megkezdődtek, méghozzá rohingja férfiak és falusi vezetők letartóztatásával, illetve falusiak élelmiszer-készleteinek elkobozásával.
A mianmari kormányfő hosszú ideig nem szólalt meg az ügyben. Szeptember 19-én együttérzéséről biztosított mindenkit, azt mondta, fel kell lépni a jogsértések ellen, beengedik a nemzetközi megfigyelőket az országba, és ő is szeretne teljes képet kapni a történtekről. Állítása szerint szeptember 5-én véget értek a katonai műveletek, de az ENSZ ezt is cáfolta.