Hogyhogy nem rohantak még át a törökök az egész vidéken?

További Külföld cikkek
Lassan, módszeresen és sok áldozattal halad a török offenzíva, amely január közepén indult az északnyugat-szíriai Afrin kanton ellen.
A szíriai kurdok törzsterületétől elvágott, lankás mészkőhegyek által alkotott területet mind a négy égtáj felől Törökországhoz tartozó vagy a török hadsereg által ellenőrzött területek veszik körül. Az „Olajág” hadműveletben részt vevő szárazföldi erők is három oldalról, összesen hét ponton nyomultak be a területekre.
A támadók területnyeresége eddig nem volt túl jelentős, de a török vezérkar szerint már hétszáz „terroristát” (az idézőjelről később) likvidáltak vagy ejtettek foglyul. A kurd védelmet összefogó Népi Védelmi Egységek (PYD/YPG) ezzel szemben csak félszáz saját halottat ismer el, szemben a háromszáznál is több megölt vagy megsebesített török és szír katonával. A valódi veszteségeket a számháborúnak megfelelően nehéz megbecsülni, de mire ez a cikk megjelenik, valószínűleg mindkét oldalon eléri a százat.

Az olyan, nem éppen sebészeti pontosságú beavatkozásra tervezett eszközök bevetése, mint például a M110-es nehéztarack, természetesen a tüzérségi előkészítés első napjától kezdve rengeteg civil áldozatot követelt. Bekir Bozdag török kormányszóvivő úgy hessegette el a civil áldozatokról szóló első híreket, hogy „ez csak egy sötét propaganda”, és
higgyék el, mi mindent megteszünk, hogy biztosítsuk a civilek biztonságát.
Csakhogy a helyszíni tudósítások – például az Independent veterán haditudósítója, Robert Fisk vádirattal felérő riportja – teljesen más képet festenek Afrinról: a határfalvak tele vannak családokra dőlt lakóházakkal, a kórházak pedig repesztalálatokkal fekvő nőkkel, öregekkel, gyerekekkel.
Egy idő után már perverziónak éreztem az embereknek szegezett kérdést, hogy milyen körülmények között szenvedték el a sérüléseiket. Mert mindannyian tudtuk, kik tették ezt velük.
Az alapból 200 ezres, de nagyjából 300 ezernyi kurd, jazidi, arab és turkomán menekültet is befogadó Afrin lakóinak helyzetét megnehezíti, hogy a kantonban az élelmiszer- és az üzemanyagellátás is akadozik; egyedül a csempészet az, ami rendületlenül virágzik. A törökök és az Afrint délről határoló Idlib kormányzóságot ellenőrző iszlamista/dzsihadista milíciák kekeckedései miatt a kantonba a segélyszervezetek sem tudnak érdemi segítséget nyújtani.
A szírek sem ezt a háborút akarták
A támadás gerincét a török légierő, a különleges egységek, illetve a hadsereg tüzérségi, illetve harckocsizó egységei alkotják. Ezek abszolút NATO-kompatibilis, világszínvonalú haditechnikával felszerelt csapatok; német Leopard 2-es harckocsikkal, T–129-es támadó helikopterekkel és F–16-os vadászbombázókkal.
A kurdok ezzel szemben főleg a szíriai hadsereg raktáraiból, illetve az egykori szovjet blokk elfekvő készleteiből Szíriába áramló fegyverekkel vannak felszerelve, ezt egészítik ki az Iszlám Állam elleni háborúra kapott amerikai kézifegyverek, géppuskák és Humvee páncélozott járművek (bár ezek jellemzően inkább a keleti kantonok harcoló alakulatainak jutottak).

A felszereltség óriási egyenlőtlenséget mutat, és nincs ez másként a katonák létszámát tekintve sem. A kurd területvédelmi egységek olyan 8-10 ezer harcost tudnak felsorakoztatni, a törökök ennek minimum a kétszeresét.
A támadó gyalogság túlnyomó részét a szíriai ellenzék adja. Ezeket a katonákat Törökországban képeztek ki és szereltek fel, és már az Iszlám Állam ellen indított – és Afrin elszigetelésével járó – 2016-os „Eufrátesz Pajzsa” hadműveletben is bevetették őket. Az „Olajág Hadműveleti Front”-ot több tucatnyi milíciából kalapálták össze, köztük a Szabad Szír Hadsereg maradványaiból, vagy más olyan egységekből, melyek az elmúlt években súlyos veszteségeket szenvedtek a kormányerőktől és/vagy a dzsihadistáktól. Elemzők több olyan egységet is azonosítottak, melyek az Obama-kormányzat elvetélt felszerelési-kiképzési programjának kedvezményezettjei közé tartoznak, és amerikai fegyverekkel – például TOW tankelhárító rakétákkal – fegyverezték fel őket.
A szíriai polgárháborúra jellemző igazi csavar, hogy bár a polgárháború alatt a Szabad Szír Hadseregnek többször is meggyűlt a baja a kurdokkal – az aleppói vereség miatt is őket hibáztatják –, mégis sokkal inkább mennének Aszad ellen.
Csakhogy fennmaradásukat és működésüket Törökországnak köszönhetik, ezért kénytelenek ott harcolni, ahová Recep Tayyip Erdoğan küldi őket. Kicsit hasonló a helyzetük, mint az 1849 utáni törökországi magyar katonai emigrációé, melynek tagjai abban reménykedtek – mint Bem tábornok –, hogy mondjuk aleppói kormányzóként is a magyar, illetve a lengyel szabadság ügyét mozdítják elő.

Egy másik csavar, hogy az YPG helyi tisztségviselői (a milíciában a katonai és polgári funkciók gyakran összemosódnak) is csodálkoznak azon, hogy miért csak apró területeket csippentettek ki a kantonból, hogyhogy még nem rohantak át a török páncélosok az egész vidéken, melynek megvédésére nagyjából annyi az esély, mint Lengyelországnak 1939-ben a szintén három oldalról támadó náci páncélos hadtestek ellen.
Az óvatosságot valószínűleg a hiperbonyolult szíriai erőegyensúly és a rengeteg frakció, milícia és intervenciós erő veszélyes koncetrációja magyarázhatja, amire jó példa lehet egy Idlib kormányzóságon kedden áthaladó török konvoj viszontagságos útja:
- a teherautókat, tartálykocsikat és katonai járműveket előbb az eredetileg al-Kaida-sejtként induló, ma is terrorszervezetnek számító Hajat Tahrir as-Sám (Szervezet a Levante Felszabadításáért) dzsihadista milícia biztosította;
- majd a konvoj megállásra kényszerült, mivel az Aszad-rezsim légiereje és orosz gépek véletlenül két kilométerre a konvoj előtt hajtottak végre bombázást;
- végül egy – valószínűleg az Iszlám Államhoz tartozó – dzsihadista hajtott bombákkal megtömött autójával a járművek közé, egy török katonát megölve, egy másikat megsebesítve.
- Küldetés vége.

A második front mindig odahaza húzódik
Elkezdődött a kurd-török háború
Nehéztüzérséggel lövik a szíriai kurdokat. Erdoğan megadta a jelet, a NATO második legnagyobb hadserege 48 órán belül megindulhat. De a totális háborúhoz másoknak is lesz egy-két szava.
Ahogy arról részletesen is írtam, török részről a beavatkozást azzal indokolják, hogy a szíriai kurd kantonokban vezető szerepet betöltő Demokratikus Egység Pártja és annak fegyveres szárnya, a Népi Védelmi Egységek (PYD/YPG) tagjai egyszerű terroristák.
A Szíriában különösen bizonytalan minősítést Ankarában azzal indokolják, hogy az említett kurd szervezetek a húsz éve börtönben ülő Abdullah Öcalan által alapított és tényleg nemzetközi terrorszervezetként számon tartott Kurd Munkáspárt (PKK) testvérszervezetének tartják magukat.
Eljöhet a kurdok hajnala
Négy országba szórta szét őket a történelem, de a szíriai és iraki káoszban már két helyen is autonómiát vívtak ki. Erdoğan Törökországa háborút indított ellenük, aminek egyetlen nyertese lehet: az Iszlám Állam.
És valóban, a szíriai kurd városokban szinte minden közteret és középületet az Alapító képei ékesítik, és Öcalan marxista ideológiája áthatja a PYD/YPG, illetve az arab, örmény, asszír és más etnikumok bevonásával létrehozott Észak-Szíriai Demokratikus Föderáció nevű állam-féleség politikáját is. De a „terrorista vagy szabadságharcos?" kérdése a kurdok esetében nem válaszolható meg egy egyszerű igennel (mondjuk egyszerű nemmel sem).
És a szíriai kurdok hiába tartózkodtak a 2015 után a PKK és a török kormány között kiújuló fegyveres konfliktusba való beavatkozástól, ha történelmi távlatból nézzük, egy erős – Szíria 25 százalékára kiterjedő befolyással rendelkező – kurd államalakulat valóban újra meg újra felfűtheti a 15-20 milliós törökországi kurd függetlenségi mozgalmat. Ennyiben jogos Erdoğan állítása, miszerint a szíriai kurd kantonok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
De közben érdemes szem előtt tartani, hogy a török elnök az egész kurd kérdést mindig úgy csavarja, ahogy belpolitikai érdekei diktálják: Erdoğan sokáig a kurd megbékélési folyamat motorja volt, hogy utána amikor 2015-ben a mérsékelt iszlamisták mellett hirtelen szüksége lett a nacionalista szavazatokra is, akkor egy Iszlám Állam által elkövetett merényletre hivatkozva (!) felrúgja a kurdokkal – onnantól: „terroristákkal” kötött egyezséget.

Az afrini beavatkozás is jó alkalmat teremtett arra, hogy az elnök a nemzeti fenyegetettségre hivatkozva tovább polírozza az illiberális államot. Miután a kommunisták és a kurd Népi Demokratikus Párt kivételével mindenki felsorakozott a háború mögött, Erdoğan már olyan szintű ellenfelekkel vette fel a küzdelmet hazai fronton, mint a háborúellenes kommentelők (!) vagy a Török Orvoskamara elnöksége (!!). Jellemző, hogy a 11 orvos kollektív letartóztatását követően a török elnök megvetően annyival intézte el őket:
Higgyenek nekem, ezek nem értelmiségiek, hanem egy rabszolgabanda; az imperializmus szolgái.
Igen, a török kormányzati retorikának megvannak az imperialistái is; nem mások, mint Törökország NATO-szövetségesei, az amerikaiak. Ők a 2016-os puccskísérlet óta ugyanazt a szerepet töltik be a kormánykommunikációban, mint a magyaréban Brüsszel.
Az indok mondjuk kézzelfoghatóbb: az USA 2014 óta a szíriai kurdok egyik fő támogatójává lépett elő, miután az YPG volt az egyetlen fegyveres erő, mely teljes mellszélességgel bevállalta az Iszlám Állam elleni háborút. Ezért a török politikusok sorra küldik el a fenébe - az iraki kínzásokat, a „férfiatlan” kétkulacsos politikát felhánytorgatva - Amerikát; a Fehér Ház pedig eszköztelennek tűnik a Fehér Palotával szemben.
Afrin csak a bemelegítés
Erdoğan külföldön is elkezdett rendet rakni, nem is akárhogy
Törökország a belföldi tisztogatásokkal párhuzamosan belekavar a szíriai káoszba. Öt éve halogatott hadjáratot indított, NATO-szövetségeseit is összezavarva.
A felfűtött háborús hangulatot csak egy elhúzódó háború hűthetne le. Erre van is esély: szíriai ellenzéki parancsnokok 5-7 hónapos harcra készülnek, és persze Erdoğan is csörgeti a handzsárt: többször is kijelentette, hogy a teljes, 822 kilométeres szír–török határszakszon ki akar alakítani egy 30 kilométeres biztonsági zónát; Nurettin Canikli védelmi miniszter pedig azt is elárulta, hogy ezt a zónát ugyanúgy a török vazallus milíciák alá fogják rendelni, mint ahogy azt Észak-Aleppóval tették 2016-ban.
Csakhogy míg ez utóbbi terület egy szunnita arab többségű kormányzóság volt, mely fölé szunnita arabokat helyeztek, addig keletebbre Kobanitól Rasz el-Ájnon át Derikig színkurd települések és régiók sorakoznak, melyeket meghódítani és pacifikálni is nagyon-nagyon nehéz lenne.

Ezért valószínűbb, hogy a törökök minden kardcsörtetés ellenére a háború ezen szakaszában meg fognak elégedni Afrin megtörésével, illetve a 2016 óta követelt, a kurdok által ellenőrzött manbidzsi kiszögellés elfoglalásával. Ezek reális hadicélok; és ami fontosabb, a hódítások megtartása is reálisnak tűnik. Ezenkívül török katonai szakértők szerint Erdoğan a keleti kantonokat túsznak használhatja az Egyesült Államokkal szemben, kicsikarva a kurdoknak folyósított katonai segítség leállítását, és a szíriai – kurd területre szétszórt – amerikai kontingens kivonását.
a törököknek ráadásul szem előtt kell tartania, hogy nem nyerhetik túl magukat.
Ez nem az erőtlen és eszköztelen amerikai vagy európai hatalmaknak köszönhető, melyek már az iraki Kurdisztáni Régió megtörését sem tudták megakadályozni. Hanem Iránnak és Oroszországnak, melyek bizonyos kereteken belül elismerik a török igényeket – a nyilvánosság előtt természetesen óriási szidalmakat zúdítanak Ankarára –, de közben elemi érdekük, hogy Szíriában ne kerüljenek nagy területek török befolyás alá. Bizarr is lenne, ha ölbe tett kézzel figyelnék azon erők könnyű győzelmeit, melyek megtörésére rengeteg pénzt, fegyvert és emberéletet áldoztak Aleppónál.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött
„Aki teheti, egyáltalán ne vásároljon!” – javasolták a magyar szervezők.
február 13., 06:01
- Külföld
Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője
Az elnökválasztás első fordulóját májusban tartják.
február 12., 21:25
- Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal
Az amerikai elnök szerint azonnali béketárgyalások kezdődhetnek.
február 12., 18:35
- Külföld
A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt
De mi a helyzet máshol?
február 12., 20:33
- Külföld
Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról
Nem mindenki örült a mentőalakulatoknak.
február 13., 07:45
- Külföld
„Gyakorlatilag megadta magát Putyinnak” – kritikusává vált egykori szövetségese bírálta Trumpot
február 13., 06:09
- Külföld
Távozik Kentuckyból a Kentucky Fried Chicken, azaz a KFC
Az állam kormányzója nem örül a döntésnek.
18 perce
- Mindeközben
Árpa Attila kiakadt a mai fiatalokra: Pocsék a munkához való hozzáállásuk, azt hiszik, hogy nekik minden jár
4 órája
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére
Az ukrán elnök leszögezte, országa nem eladó.
3 órája
- Mindeközben
Váratlan vendégek toppantak be egy fiatal pár esküvőjére, ám ami ezután jött, arra senki sem számított
8 órája
- Külföld
Előrelépés az ukrajnai háborúban: megvan az első Trump–Putyin-találkozó lehetséges helyszíne
Az Egyesült Államok elnöke kemény kritikát kapott a korábbi megjegyzései miatt.
február 13., 09:07
- Külföld
Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére
A külügyminiszter szerint végre itt a lehetőség, hogy „reményeink beteljesüljenek”.
február 13., 08:43
- Külföld
Távolsági busz és egy teherautó ütközött Mexikóban, több halálos áldozat is van
Négy embert nem találnak.
február 12., 06:44
- Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe
Steve Bannont csalással vádolták.
február 12., 06:49
- Külföld
Börtönbüntetés vár a kidobóra, aki megzsarolta Michael Schumacher családját
Az egykori autóversenyző korábbi testőre is érintett az ügyben.
február 13., 08:33
- Mindeközben
Bochkor Gábor ritkán látott, 18 éves lányával pózolt a vörös szőnyegen, ez aztán az apa-lánya pillanat
9 órája
- Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme
Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.
4 órája
- Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő
Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.
február 12., 07:10
- Külföld
Mit jelent Ukrajnának az amerikai támogatások felfüggesztése?
A civil, egészségügyi, infrastrukturális, gazdasági és humanitárius szférát érinti.
február 12., 15:33
- Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból
Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.
február 12., 08:24
- Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát
A dánoknak több napsütésre van szükségük.
február 12., 08:40
- Mindeközben
Fejes Tamás szerint fontos az apai szigor, ezt az egy dolgot például soha nem engedné meg gyermekeinek
tegnap, 21:38
- Címlapon
Évek óta ólomszennyezett a váci gimnázium ivóvize, mégsem tett senki semmit
Botrány kellett a cselekvéshez.
1 órája
- Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el
Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.
február 12., 10:30
- Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani
Trump beváltotta fenyegetését.
február 12., 09:41
- Címlapon
Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel
A 88 éves katolikus egyházfő már az örökségét védelmezi lépéseivel.
4 órája
- Mindeközben
Bogdányi Titanilla úgy emelgeti a 10 kilós súlyzókat, mintha tollpihék lennének
tegnap, 20:21
- Címlapon
Nagy üzletre készül Magyarország, széket kér Orbán Viktor a nagyhatalmak asztalánál
Bejelentést tett a kormány.
6 órája
- Címlapon
Itt az EU válasza az amerikai–orosz tárgyalásokra, újabb lépéseket helyeztek kilátásba
Ezzel ugyanakkor a magyar kormány jól jár.
3 órája
- Mindeközben
Torghelle Sándor vallomása: „Harmincszorosát kerestem kint, Angliában, mint itthon”
tegnap, 18:04
- Külföld
Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája
A zsidó állam megvezette a CIA-t.
február 12., 14:00
- Külföld
Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota
A támadónál fegyver is volt, de azt nem használta.
február 13., 06:58
- Külföld
Vallási fürdések és tisztálkodás a folyóban – különleges fesztivál a szent hónap végén
február 13., 06:59
- Külföld
Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt
A tanúvallomásában elhangzott, hogy mindegy volt, melyik gyerek az.
február 12., 07:34
- Címlapon
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország
Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.
3 órája