Aliz
6 °C
14 °C

A Szkripal-ügy még sokáig kísérteni fog

000 1261ZJ
2018.03.19. 18:06

Elnökválasztási győzelme utáni első nyilatkozatában az Angliában megmérgezett egykori orosz hírszerzőről is beszélt Vlagyimir Putyin. Megemlítése nyilvánvalóvá teszi, hogy a gyilkossági kísérlet újabb fejezete lesz az újabb hat évre megválasztott elnök Oroszországa és a Nyugat közötti feszültségnek – amely talán a nem is jött rosszul a vasárnap rekordtöbbséggel megválasztott 18 év után további hat éves ciklus elé néző Putyinnak.

Az ügy egyelőre ott tart, hogy London közvetlenül Putyint vádolja a gyilkossági kísérletért, a két ország kölcsönösen kitiltotta diplomaták tucatjait. A vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodások megsértését is Moszkva szemére vetette a brit kormány, mondván, a jelenleg kómában fekvő Szergej Szkripal és 33 éves lánya idegméreg áldozata lett. A szer a brit hatóságok szerint a „Novicsok” (Újonc) nevű ideggázcsalád egyik típusa. Orosz eredetét Moszkva tagadja.

Az előző részek tartalmából:

  • Március 4-én Salisburyben, eszméletlen állapotban találtak az orosz katonai hírszerzés (GRU) egykori tagjára, a hazaárulásért elítélt, de egy amnesztiarendelet után 2010-ben az Egyesült Királyságba engedett 66 éves Szergej Szkripalt és lányát, Juliát. Jelenleg mindketten kómában vannak.
  • Hamar világossá vált, hogy nem balesetről, gyógyszer-túladagolásról van szó, hanem mérgezésről. Kórházi kezelésre szorult a Szkripalék segítségére sietett rendőr, és a közelben kisebb légzési nehézségekkel küzdött további 21 ember.
  • Feltételezhető, hogy az 1995-től 2006-os lebukásáig a briteknek szivárogtató Szkripal szálka lehetett az orosz szolgálatok szemében. A Novicsok ideggáz nyomai is arra utalnak, hogy Moszkva áll az akció mögött.
  • A brit kormány szerint Moszkva túllépett egy határt azzal, hogy az Egyesült Királyság területén idegmérget vet be. Tiltakozásul kitiltottak az országból 23 orosz diplomatát.
  • Majd felvetődött, hogy a válogatott ugyan nem, de a brit politikusok és a királyi család bojkottálni fogja az Oroszországban nyáron kezdődő futball-vb-t.
  • Boris Johnson brit külügyminiszter szerint nem kérdés, hogy az akciót személyesen az orosz elnök rendelte el.
  • Moszkva a hétvégén válaszul szintén kitiltott 23 brit diplomatát, bezárul – a 2006-os kémbotrány után egyszer már kényszerszünetre ítélt – British Council és a szentpétervári brit konzulátus is.
  • Ezután jött a vasárnapi választás, és Putyin javaslata a közös nyomozásról, aminek lehetőségét a brit vádakon túl csökkentik az orosz ellenvádak, amelyek szerint a szer a britektől is jöhetett. Itt tartunk most.

Orbán igen, mások kevésbé

Ez is szerepet játszott abban, hogy a szokásosnál is visszafogottabban érkeznek Nyugatról a  gratulációk Putyinnak választási győzelme alkalmából – viszont Orbán Viktor már hétfőn üdvözölte az elnököt, ahogy a kínai, üzbég, kazah, belarusz vezetés is. Lengyelország például annyira nem sietett ezzel, hogy jelezte, a britek melletti szolidaritásból akár Varsó is kész orosz diplomaták kiutasítására.

A brexit miatt ez a fajta, EU-s szintű szolidaritás nem kézenfekvő, főleg nem a Brüsszellel a magyar kormányénál is nagyobb konfliktusban lévő Varsótól. Igaz, a kormánypárti Jog és Igazság (PiS) épp annak a frakciónak a tagja az Európai Parlamentben, amelynek a brit Konzervatív Párt is a része, már amíg a brexit le nem zárul.

Rossz, rosszabb

Gyors feszültségoldás nem várható a Szkripal-ügy nyomán, ahogyan nem lett a 2006 őszi Litvinyenko-gyilkosság után sem. Abban az évben látványosan romlani kezdett a viszony Moszkva és a Nyugat között, alig néhány hónappal azután, hogy Szentpéterváron Putyin a G-8 csúcs házigazdájaként fogadhatta a világ vezető gazdasági hatalmainak első embereit. Az előjáték a konfliktushoz 2006 januárjában kezdődött az angol kémkővel: az orosz főváros központjában elrejtett, kőnek álcázott eszközön keresztül fogadták és adták tovább a nyugatiaknak dolgozó orosz ügynökök információit. De a G-8 idejére lenyugodtak a kedélyek, lényegében utoljára, a Litvinyenko gyilkosság előtt.

2007 februárjában aztán Putyin elmondta a mérföldkönek tekintett beszédét a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián, ahol pontokba szedte Oroszország 1991 után elszenvedett sérelmeit, beleértve a NATO bővítését. 

2008-ban a grúz-orosz háború miatt romlottak tovább a kapcsolatok, a hat évvel korábban létrehozott NATO-Oroszország konzultatív, koordinációs tanács működését is takarékra vette a NATO.

2014-ben pedig teljesen le is állt a tanács, tiltakozásul a Krím orosz elcsatolása ellen és azóta csak egyre kevesebb az esély az újrainduláshoz – és ezt egyelőre talán az orosz elnök sem bánja.

Sajátos árnyékot vethet ez a futball-vb-re, bár az is igaz, hogy a rendezvény maga nem kerül veszélybe – még ha a nyugati szurkolók nem is igen sietnek a futballjegyek megrendelésével. Így Putyin azt is meggyőzően demonstrálhatja a sporteseménnyel, hogy a konfliktus ellenére megkerülhetetlen tényező a világban.

Vegyifegyveres támadás

Alekszandr Litvinyenkót 2006-ban teába rejtett radioaktív anyaggal ülték meg – London szerint Dmitrij Kovtun és az azóta parlamenti mandátumot szerzett Andrej Lugovoj voltak a végrehajtók –, most ideggázt vetettek be.

A gyilkosság nyomán viszont felmerült hogy Moszkva – feltételezve, hogy Londonnak igaza van és Oroszország áll a támadás mögött – megsértette a nemzetközi egyezményeket a vegyi fegyverek kifejlesztésére vonatkozóan. A Szovjetunió utolsó két évtizedében kifejlesztett idegméregcsalád ügyében London a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW) fordult, arra hivatkozva, hogy a szer a megállapodás értelmében nem állhatna rendelkezésre. 

Moszkva szombaton csodálkozását fejezte ki a hágai központú, 2013-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett OPCW bevonása miatt. Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Oroszország tudta nélkül erre nem is lehetett volna mód – írta a Lenta.ru. Marija Zaharova szerint az is kérdés, milyen minták álltak rendelkezésre az összevetéshez, amely alapján a brit hatóságok azt állítják, hogy a szer valóban a Novicsokhoz köthető.

Moszkva azt is tagadja, hogy a Szovjetunió idején vagy akár Oroszországban a 90-es években kísérletek folytak volna az említett ideggázok bármely típusával.

Borítókép: vegyvédelmi ruhában dolgoznak a helyszínelők Salisburyben, ahol Szergej Szkripált és lányát, Júliát idegméreggel támadták meg. Fotó: Ben Stansall / AFP.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?