Frigyes
18 °C
24 °C

A Szkripal-ügy még sokáig kísérteni fog

000 1261ZJ
2018.03.19. 18:06

Elnökválasztási győzelme utáni első nyilatkozatában az Angliában megmérgezett egykori orosz hírszerzőről is beszélt Vlagyimir Putyin. Megemlítése nyilvánvalóvá teszi, hogy a gyilkossági kísérlet újabb fejezete lesz az újabb hat évre megválasztott elnök Oroszországa és a Nyugat közötti feszültségnek – amely talán a nem is jött rosszul a vasárnap rekordtöbbséggel megválasztott 18 év után további hat éves ciklus elé néző Putyinnak.

Az ügy egyelőre ott tart, hogy London közvetlenül Putyint vádolja a gyilkossági kísérletért, a két ország kölcsönösen kitiltotta diplomaták tucatjait. A vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodások megsértését is Moszkva szemére vetette a brit kormány, mondván, a jelenleg kómában fekvő Szergej Szkripal és 33 éves lánya idegméreg áldozata lett. A szer a brit hatóságok szerint a „Novicsok” (Újonc) nevű ideggázcsalád egyik típusa. Orosz eredetét Moszkva tagadja.

Az előző részek tartalmából:

  • Március 4-én Salisburyben, eszméletlen állapotban találtak az orosz katonai hírszerzés (GRU) egykori tagjára, a hazaárulásért elítélt, de egy amnesztiarendelet után 2010-ben az Egyesült Királyságba engedett 66 éves Szergej Szkripalt és lányát, Juliát. Jelenleg mindketten kómában vannak.
  • Hamar világossá vált, hogy nem balesetről, gyógyszer-túladagolásról van szó, hanem mérgezésről. Kórházi kezelésre szorult a Szkripalék segítségére sietett rendőr, és a közelben kisebb légzési nehézségekkel küzdött további 21 ember.
  • Feltételezhető, hogy az 1995-től 2006-os lebukásáig a briteknek szivárogtató Szkripal szálka lehetett az orosz szolgálatok szemében. A Novicsok ideggáz nyomai is arra utalnak, hogy Moszkva áll az akció mögött.
  • A brit kormány szerint Moszkva túllépett egy határt azzal, hogy az Egyesült Királyság területén idegmérget vet be. Tiltakozásul kitiltottak az országból 23 orosz diplomatát.
  • Majd felvetődött, hogy a válogatott ugyan nem, de a brit politikusok és a királyi család bojkottálni fogja az Oroszországban nyáron kezdődő futball-vb-t.
  • Boris Johnson brit külügyminiszter szerint nem kérdés, hogy az akciót személyesen az orosz elnök rendelte el.
  • Moszkva a hétvégén válaszul szintén kitiltott 23 brit diplomatát, bezárul – a 2006-os kémbotrány után egyszer már kényszerszünetre ítélt – British Council és a szentpétervári brit konzulátus is.
  • Ezután jött a vasárnapi választás, és Putyin javaslata a közös nyomozásról, aminek lehetőségét a brit vádakon túl csökkentik az orosz ellenvádak, amelyek szerint a szer a britektől is jöhetett. Itt tartunk most.

Orbán igen, mások kevésbé

Ez is szerepet játszott abban, hogy a szokásosnál is visszafogottabban érkeznek Nyugatról a  gratulációk Putyinnak választási győzelme alkalmából – viszont Orbán Viktor már hétfőn üdvözölte az elnököt, ahogy a kínai, üzbég, kazah, belarusz vezetés is. Lengyelország például annyira nem sietett ezzel, hogy jelezte, a britek melletti szolidaritásból akár Varsó is kész orosz diplomaták kiutasítására.

A brexit miatt ez a fajta, EU-s szintű szolidaritás nem kézenfekvő, főleg nem a Brüsszellel a magyar kormányénál is nagyobb konfliktusban lévő Varsótól. Igaz, a kormánypárti Jog és Igazság (PiS) épp annak a frakciónak a tagja az Európai Parlamentben, amelynek a brit Konzervatív Párt is a része, már amíg a brexit le nem zárul.

Rossz, rosszabb

Gyors feszültségoldás nem várható a Szkripal-ügy nyomán, ahogyan nem lett a 2006 őszi Litvinyenko-gyilkosság után sem. Abban az évben látványosan romlani kezdett a viszony Moszkva és a Nyugat között, alig néhány hónappal azután, hogy Szentpéterváron Putyin a G-8 csúcs házigazdájaként fogadhatta a világ vezető gazdasági hatalmainak első embereit. Az előjáték a konfliktushoz 2006 januárjában kezdődött az angol kémkővel: az orosz főváros központjában elrejtett, kőnek álcázott eszközön keresztül fogadták és adták tovább a nyugatiaknak dolgozó orosz ügynökök információit. De a G-8 idejére lenyugodtak a kedélyek, lényegében utoljára, a Litvinyenko gyilkosság előtt.

2007 februárjában aztán Putyin elmondta a mérföldkönek tekintett beszédét a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián, ahol pontokba szedte Oroszország 1991 után elszenvedett sérelmeit, beleértve a NATO bővítését. 

2008-ban a grúz-orosz háború miatt romlottak tovább a kapcsolatok, a hat évvel korábban létrehozott NATO-Oroszország konzultatív, koordinációs tanács működését is takarékra vette a NATO.

2014-ben pedig teljesen le is állt a tanács, tiltakozásul a Krím orosz elcsatolása ellen és azóta csak egyre kevesebb az esély az újrainduláshoz – és ezt egyelőre talán az orosz elnök sem bánja.

Sajátos árnyékot vethet ez a futball-vb-re, bár az is igaz, hogy a rendezvény maga nem kerül veszélybe – még ha a nyugati szurkolók nem is igen sietnek a futballjegyek megrendelésével. Így Putyin azt is meggyőzően demonstrálhatja a sporteseménnyel, hogy a konfliktus ellenére megkerülhetetlen tényező a világban.

Vegyifegyveres támadás

Alekszandr Litvinyenkót 2006-ban teába rejtett radioaktív anyaggal ülték meg – London szerint Dmitrij Kovtun és az azóta parlamenti mandátumot szerzett Andrej Lugovoj voltak a végrehajtók –, most ideggázt vetettek be.

A gyilkosság nyomán viszont felmerült hogy Moszkva – feltételezve, hogy Londonnak igaza van és Oroszország áll a támadás mögött – megsértette a nemzetközi egyezményeket a vegyi fegyverek kifejlesztésére vonatkozóan. A Szovjetunió utolsó két évtizedében kifejlesztett idegméregcsalád ügyében London a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW) fordult, arra hivatkozva, hogy a szer a megállapodás értelmében nem állhatna rendelkezésre. 

Moszkva szombaton csodálkozását fejezte ki a hágai központú, 2013-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett OPCW bevonása miatt. Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Oroszország tudta nélkül erre nem is lehetett volna mód – írta a Lenta.ru. Marija Zaharova szerint az is kérdés, milyen minták álltak rendelkezésre az összevetéshez, amely alapján a brit hatóságok azt állítják, hogy a szer valóban a Novicsokhoz köthető.

Moszkva azt is tagadja, hogy a Szovjetunió idején vagy akár Oroszországban a 90-es években kísérletek folytak volna az említett ideggázok bármely típusával.

Borítókép: vegyvédelmi ruhában dolgoznak a helyszínelők Salisburyben, ahol Szergej Szkripált és lányát, Júliát idegméreggel támadták meg. Fotó: Ben Stansall / AFP.