Trump katonai csapást mért szíriai létesítményekre

Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint szombat hajnalban tévés beszédben jelentette be, hogy célzott katonai csapásokat rendelt el a szíriai vegyi fegyverekhez köthető létesítmények ellen. „Folyamatban van egy összehangolt művelet a francia és a brit fegyveres erőkkel" – mondta. Eddig ez volt a legnagyobb katonai akció Bassár el-Aszad rezsime ellen.

Az amerikai-brit-francia csapásokat a múlt szombaton 70 áldozatot követelő dúmai vegyifegyver-támadásra válaszul rendelték el. A héten Trump először a Twitterére kiírta, hogy rakétatámadást tervez válaszul, de utána próbálta lebegtetni, hogy pontosan mikor indulna meg a támadás.

Egy amerikai tisztviselő a Reutersnek azt mondta, hogy a 2017-ben egy szíriai vegyi támadás után elrendelt amerikai válaszcsapáshoz hasonlóan ezúttal is Tomahawk robotrepülőket vetettek be több célpont ellen, azt már megerősítették, hogy legalább egy, a Vörös-tengeren tartózkodó amerikai hadihajó részt vett az akcióban. A CNN-nek más források arról beszéltek, hogy vadászbombázókkal is támadtak, és B1-es bombázókat is bevetettek.

A brit légi csapásokat négy Tornado vadászbombázó hajtotta végre, Homsz közelében támadtak egy katonai létesítményt, ahol a gyanú szerint vegyi fegyverekhez használható alapanyagokat tároltak. A francia gépek felszállásáról videót is kiadott a francia elnöki hivatal:

Décollage, cette nuit, des forces armées françaises qui interviennent contre l’arsenal chimique clandestin du régime syrien. Déclaration du Président de la République @EmmanuelMacron : https://t.co/HNSK0FmZIO pic.twitter.com/DEAW7R50aC

— Élysée (@Elysee) 2018. április 14.

Amerikai hivatalos bejelentés szerint a célpontok között volt

• egy kutatóközpont Damaszkuszban,
• egy Homszhoz közeli vegyifegyver-raktár,
• és ennek közelében egy olyan irányítóközpontot, aminél vegyi fegyverekhez köthető eszközöket is tároltak.

A szíriai állami televízió is bejelentette, hogy Damaszkusz közelében robbanásokat hallottak. Bemondták, hogy a szíriai légvédelem működésbe lépett „az amerikai, brit és francia agresszió ellen." A szíriai állami tévé állítása szerint a homszi célpontnál sikerült befogniuk a rakétákat, amik így nem okoztak károkat, de három civil megsérült. „Nagyjából 30 rakétával támadtak, ezek harmadát leszedte a légvédelem" – mondta a szíriai kormány egyik tisztviselője a Reutersnek. Szerinte napokkal ezelőtt kiürítették a katonai bázisaikat elővigyázatosságból, az oroszok pedig előre figyelmeztették őket a támadások előtt.

A BBC szerint ezen a videón egy légvédelmi rakéta indítása látható:

Footage said to be from the #Kesweh area, south of #Damascus, showing an air defence "shooting down a US cruise missile"#SyriaStrikes pic.twitter.com/eMqtO77BTk

— Riam Dalati (@Dalatrm) 2018. április 14.

Nagyjából egy órával Trump beszéde után amerikai katonai vezetők bejelentették, hogy véget ért a csapások első hulláma. Azonban névtelen források a CNN-nek azt mondták, hogy tovább folytatódhatnak a légi csapások, attól függően, hogy ezek mennyire voltak eredményesek.

Világos üzenetnek szánták

Az amerikai külügyminisztérium pénteki közlése szerint „nagyon megbízható" bizonyítékok állnak rendelkezésére, miszerint a Dúmában elkövetett vegyifegyver-támadást a szír kormány hajtotta végre. Azt is bejelentették, hogy pozitívak lettek a tesztek klórra és egy szarinszerű idegméregre. Becsléseik szerint legalább ötvenszer vetett be vegyi fegyvert a háborúban Bassár el-Aszad szíriai elnök. A napokban Emmanuel Macron francia elnök is arról beszélt, hogy bizonyítékaik vannak arra, hogy a szíriai rezsim vetett be vegyi fegyvert a civilek ellen Dúmánál.

A hágai központú Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértőinek első csoportja is megérkezett a támadás helyszínére, az előzetes vizsgálatok azt mutatják, nagy a valószínűsége, hogy klórgázt, vagy szaringázt vetettek be.

Trump azt mondta, hogy a katonai csapásokkal az a céljuk, hogy mindenkit elrettentsenek a vegyi fegyverek gyártásától, terjesztésétől és bevetésétől. Azt mondta, hogy készek addig folytatni a válaszcsapásokat, „amíg a szíriai rezsim fel nem hagy a tiltott vegyi anyagok bevetésével."

James Mattis amerikai védelmi miniszter a Pentagonban azt mondta, hogy ez most egyszeri katonai csapás volt, amivel szerinte világos üzenetet küldtek Bassár el-Aszad szíriai diktátornak, hogy többet ne vethessen be vegyi fegyvert, annak pedig következményei lesznek, ha vegyi támadást hajt végre. „Láthatóan az Aszad-rezsim nem értette meg a tavalyi üzenetet. Most a szövetségeseinkkel együtt keményebben léptünk" – mondta.

Trump először 2017. április 6-án rendelt el támadást meghatározott célpontok ellen Szíriában, miután több mint 80 civil halt meg egy vegyi támadásban. Akkor amerikai hadihajókról indított Tomahawkokkal lőtték a rezsim egyik légibázisát. Mattis azt mondta, hogy kétszer annyi fegyvert használtak most a támadáshoz, mint a 2017-es műveletnél, de ennek célpontjai kizárólag olyan létesítmények voltak, amik a vegyifegyver-programhoz köthetők.

Theresa May brit miniszterelnök azt mondta, nem láttak más alternatívát, de kihangsúlyozta, hogy a légi csapások nem rezsimváltást céloznak. Emmanuel Macron francia elnök is megerősítette, hogy részt vettek az akcióban, mert Aszad átlépett egy határt.

Elkerülték a szíriában állomásozó oroszokat

A szíriai rezsim tagadta, hogy ők hajtottak volna végre vegyi támadást, szövetségese, Oroszország pedig figyelmeztetett, hogy nyugati katonai csapásokkal háborút kockáztatnak, és a héten a rakéták lelövésével is fenyegetőzött.

Az oroszok Aszad rezsimének feltétlen támogatói az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és komoly fegyverrendszereket, rakétavédelmet, és katonákat is állomásoztatnak Szíriában, ezért sokan a helyzet eszkalálódásától tartottak még a támadások előtt. Viszont már az elmúlt napokban is érkeztek olyan hírek, hogy az orosz védelmi minisztérium a háttérben megbeszéléseket folytatott az amerikai vezérkarral, hogy mindenképpen elkerüljék a lehetséges orosz veszteségeket.

Joseph Dunford vezérkari főnök a csapások után bejelentette, hogy úgy jelölték ki a célpontokat, hogy csökkentsék annak a kockázatát, hogy Szíriában állomásozó orosz erők is érintve legyenek. Bár nem volt koordináció az oroszokkal a célpontokról, de használták a csapás előtt a szokásos kommunikációs csatornákat a légtér biztonsága érdekében, tehát az alapvető katonai kommunikációs vonalak a héten lezajlott üzengetések ellenére is működtek.

„Most figyeljük, hogy mit lépnek az oroszok a következő 24 órában" – mondta egy forrás a CNN-nek. A katonai csapások előtt próbálták felmérni, hogy vajon milyen válaszlépések jöhetnek az oroszok részéről akár Szíriában, akár máshol a világban.

Moszkva: Következményei lesznek

A támadások után Oroszország washingtoni nagykövete, Anatolij Antonov a Facebookra rakott ki egy közleményt, amiben azt írta, hogy következményei lesznek a nyugati csapásoknak, és a felelőség ezért Washingtont, Londont és Párizst terheli. Szerinte nem lehet következmények nélkül megsérteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi felhatalmazása arra, hogy más országokat vádoljon, miután az USA-nak is vannak vegyifegyver-készletei. Marija Zaharova, az orosz külügyminiszteréium szóvivője szerint az USA akkor támadt Szíriában, amikor az ország „végre esélyt kapott a békés jövőre."

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította pénteken, hogy a dúmai vegyifegyver-támadást „külföldi ügynökök" rendezték meg, és a briteket vádolta meg, akikkel Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök megmérgezése miatt is mélypontra jutott a viszony. Oroszország reméli, hogy a nyugati országok nem szánják rá magukat az iraki vagy a líbiai forgatókönyv szerinti beavatkozásra Szíriában, jelentette ki Lavrov.

Trump külön is kiszólt tévés beszédében Oroszországnak és Iránnak, amiért támogatják a tömeggyilkosnak nevezett Aszad rezsimét. Szerinte minden országot az is meghatároz, hogy milyen barátai vannak, és kikkel tud közösséget vállalni. „Oroszországnak döntenie kell, hogy továbbra is kitart-e ezen a sötét úton" – mondta.

Kanada és a NATO üdvözölte

António Guterres ENSZ-főtitkár önmérsékletet kért mindenkitől, és felszólította a tagországokat, hogy kerüljék el az olyan lépéseket, amik tovább eszkalálhatják a helyzetet, és súlyosbíthatják a szíriai nép szenvedését. A Biztonsági Tanács tagjait arra kérte, hogy fogjanak össze, és felelősen lépjenek.

A támadás után Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy támogatja az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, és elítélte a vegyi fegyverek bevetését. Hasonlóan nyilatkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.

Viszont az oroszok mellett az iráni külügyminiszter is elítélte a támadást, és annak regionális következményeire figyelmeztetett.

Amerikai szenátorok közül többen is üdvözölték Trump lépését, de a republikánus John McCain és a demokrata Bob Menendez is átfogó szíriai stratégiát hiányolt. Más szenátorok azt kifogásolták, hogy Trump nem egyeztetett a kongresszussal a támadásról.

(Borítókép:  Brit Királyi Légierő Szíriába induló vadászgépe száll fel a ciprusi Akrotíri katonai bázisról 2018 április 14-én - fotó: