Magdolna
18 °C
27 °C

Túlélte Merkel a migrációs válságot, megegyezett a miniszterével

2018-06-20T110232Z 807082225 RC1FCCC8F7A0 RTRMADP 3 GERMANY-POLI
2018.07.02. 22:45 Módosítva: 2018-07-02 23:26:02

Megegyezés született a német kormánykoalíción belül menekültügyben, így sikerült elkerülni a komolyabb kormányválságot. A német Bild információi szerint kompromisszumos megoldás született azon a mai egyeztetésen, amelyen Angela Merkel CDU-jának vezetői és a kancellár menekültpolitikáját hetek óta élesen bíráló bajor Keresztényszociális Unió (CSU) delegációja találkozott.

A megegyezés lényege: aki nem jogosult menekültstátuszra Németországban, azt nem engedik be az országba.   

  • Megváltozik az ellenőrzés rendje az osztrák-német határon: ha egy érkező ember nem jogosult menekültstátuszra vagy menekültként már egy másik uniós országban regisztrálták, nem engedik be Németországba.
  • Az érkezőket olyan zárt tranzitzónákba viszik, amelyet menedékkérelmük gyors elbírálásáig nem hagyhatnak el.
  • Itt gyorsított eljárásban vizsgálják meg a kérelmeket. Akinek elfogadható, az védelmet kap.
  • Aki Németországban nem jogosult menekültstátuszra, azt a tranzitzónából visszaküldik abba az országba, amely illetékes az ügyében. Ha ez az ország nem akarja visszafogadni, akkor az Ausztriával kötött megállapodás értelmében oda küldik vissza őket.

A zárt menekültcentrumokban a német repülőtereken már 1993 óta alkalmazott eljárást alkalmazzák. Aki ide érkezik és menedékkérelmet nyújt be, azt addig elzárva tarthatják, amíg kérelmét ki nem vizsgálják.  

Horst Seehofer belügyminiszter, a CSU elnöke azt mondta: egyértelmű és világos megállapodás született, amivel a jövőben meg tudják akadályozni az illegális bevándorlást Ausztria felől. Seehofer, aki vasárnap lemondását is kilátásba helyezte, most azt mondta: ilyen feltételek mellett ő marad a belügyminiszter. 

Angela Merkel azt mondta:  "A kemény bokszolás és a nehéz napok után ez jó kompromisszum". A német kancellár külön kiemelte, hogy a Bajorországban felállítandó tranzitzónák nemzeti hatáskörben hozott intézkedés eredményei, de Németország továbbra is európai partnereivel közösen dolgozik a menekültválság megoldásán, azaz ezzel megvédték az EU-n belüli partnerség eszméjét. 

Az egyezséget még el kell fogadtatni a nagykoalíció harmadik szereplőjével, a Szociáldemokrata Párttal (SPD). Ahogy a Spiegel megjegyzi: 2015-ben a szociáldemokraták még tiltakoztak a tranzitzónák ötlete ellen.  

Bajor offenzíva

A CSU június elején általános támadást indított a kormánykoalíción belül Merkel menekültpolitikája ellen. Horst Seehofer belügyminiszter azzal állt elő, hogy akár saját hatáskörben is kész utasítást adni a német ha tárok fokozott ellenőrzésére. Ha ezt megtette volna, Merkel már akkor kirúgta volna a kormányból. Félő volt azonban, hogy így vele együtt megy az egész CSU, és alig 100 nap után máris borul   Merkel kínkeservesen összehozott kormánykoalíciója .

A CSU ezután két hét türelmi időt adott Merkelnek, hogy a brüsszeli uniós csúcson érjen el valami hatékony megoldást. Megítélés kérdése, de Merkel itt sokat lépett előre: nem lesznek kötelező menekültbefogadási kvóták, Görögország, Olaszország vagy Spanyolország kész önként menekültbefogadó központokat nyitni. Merkel arra is szerzett ígérvényt, hogy akiket már ezekben az országokban regisztráltak, azokat a német határról visszavihetik oda.

A CSU-nak azonban ez sem volt elég. Seehofer vasárnap azt mondta: az ő javaslataihoz képest ezek az eszközök jóval kisebb hatást fognak elérni. Vasárnap ezért  belengette lemondását , mondván, hogy a hitelessége csak így őrizhető meg. Annyi kiskaput még nyitva hagyott magának, hogy hétfőn egy utolsó kísérletet tett a Merkellel való megegyezésre. Ezen született meg a mostani egyezség. 

Eltérő elképzelések

A CSU szerint a menekültválság 2015-ös kezdete óta  számos problémára  nem sikerült megoldást találni : a német határokon most is bárki bemehet, ha menedékkérelmet nyújt be, az érkezők valós identitását nem ellenőrzik, az országból kitoloncoltak hetek-hónapok múlva újra visszatérnek, több állami segélyből élő emberről pedig kiderült, hogy szabadságra visszajár hazájába, ahonnan elvileg menekülnie kellett. A német kormánykoalíció pártjai menekültügyben eléggé eltérő álláspontot képviselnek - várható volt, hogy ezt nehéz lesz egyben tartani. 

  • SPD: A szociáldemokraták a menekültválság egész ideje alatt a menekültek jogainak érvényesítésére és minél előbbi integrációjára helyezték a hangsúlyt. Szerintük ezt a problémát nem kerítésekkel, táborokkal és büntetőintézkedésekkel lehet megoldani. Csak úgy lehetséges a sikeres beilleszkedés, ha megadják ere a lehetőséget az embereknek.   
  • CDU: Merkel 2015 óta azt képviseli, hogy a menekültválságot csak az Európai Unió szintjén lehet megoldani. Védeni kell az unió külső határait, támogatásokat kell eljuttatni a menekülteket kibocsátó országokba, az Európába érkezett menekülteket pedig uniós összefogással kell ellátni. Ez utóbbira találták ki az uniós menekültkvótákat, amelyek már tavaly csődöt mondtak. A múlt heti uniós csúcson az az egyezség született, hogy az országok önként vállalják menekülttáborok létesítését, menekültek átvételét vagy más módon segítenek a többi országnak a válság kezelésében.
  • CSU: A CSU egy darabig bízott a menekültválság uniós megoldásában, az új német kormány megalakulása után azonban saját javaslattal állt elő. A CSU terve az volt, hogy a német határról ezután küldjék vissza azokat, akiket egy másik uniós országban (jellemzően Olaszországban, Spanyolországban vagy Görögországban) már regisztráltak menekültként. A Horst Seehofer nevével fémjelzett "mesterterv" más kemény intézkedéseket is javasolt: a menedékkérőket zárt táborokban helyezzék el, pénz helyett nagyrészt természetbeni juttatásokat kapjanak, végezzenek közhasznú munkát, aki bűncselekményt követ el vagy aki visszajár hazájába "nyaralni", attól vonják meg a menekültstátuszt, a hatékonyabb tömeges kitoloncolások érdekében pedig alakítsanak ki fogvatartásra alkalmas létesítményeket a repülőterek közelében.

Angela Merkel érdekes módon azt mondta a CSU javaslatára, hogy a 63 pontból 62 és féllel egyetért. Merkel mégis alapjaiban máshogy akarja kezelni a válságot: ő meggyőződésesen európai összefoglalásban gondolkodik, szerint a CSU által javasolt önálló lépések csak konfliktusokat keltenek a tagországok között (az ő esetükben például Ausztriával vagy Olaszországgal).

A hétvége után mindenki békülékenyebb hangot ütött meg hétfőn. Markus Söder a bajor tartomány miniszterelnöke hétfőn azt mondta: a CSU nem akarja felszámolni a CDU-val közös frakciót a szövetségi parlamentben, és a CDU/CSU pártszövetségnek a Német Szociáldemokrata Párttal közös kormányát sem. A CSU "készen áll a kompromisszumokra, a politikában ennek mindig így kell lennie".

2015 óta bírálják Merkelt

A CSU m ár a 2015-ben kitört menekültválság idején nem értettek egyet a Merkel által képviselt, de a szociáldemokraták által sugallt willkommenskulturral. A CSU már akkor ultimátumszerűen a határok lezárásával fenyegetőzött, a Bundestag épületéhez akarta buszoztatni a menekülteket vagy a befogadható menekültek számának korlátozását követelte. Ezzel már akkor sikerült egy kormánykoalíción belüli válságot előidézniük.  

A CSU mindehhez egy olyan párt, amely  csak Bajorországban működik, csak ott indul a választásokon, országosan nem is méreti meg magát. A CSU-val szemben a CDU nem indít jelöltet a bajor tartományban, a CSU-nak így az elmúlt évtizedekben rendre kényelmes abszolút többsége volt az izmos iparáról és mezőgazdaságáról híres Bajor Szabadállamban, voltak képviselői a szövetségi parlamentben és miniszterei a szövetségi kormányban.

A tömeges bevándorlás gazdasági és társadalmi következményei azonban a 2017-es választásokra alaposan megtépázták a német pártok támogatottságát. A CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója súlyos veszteségeket szenvedett, miközben egyre erősebbé vált és szavazókat hódított el tőlük a nyíltan bevándorlásellenes, jobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD).

A CSU a tavalyi szövetségi választásokon elveszítette abszolút többségét Bajorországban, és történelme legrosszabb eredményét érte el (38 százalékot). A párt azóta mindent elkövet, hogy a most októberi tartományi választáson visszaszerezze erejét. Támogatottságuk csökkenését a CSU-ban sokan annak tulajdonítják, hogy nem voltak elég karakának Merkellel szemben menekültügyben, így a tömeges bevándorlást ellenző szavazók őket is büntették a választásokon. Ezt még egyszer nem engedhették meg maguknak. 

Borítókép: Angela Merkel és Horst Seehofer. Fotó: Hannibal Hanschke / Reuters.