Jenő
-3 °C
6 °C

Túlélte Merkel a migrációs válságot, megegyezett a miniszterével

2018-06-20T110232Z 807082225 RC1FCCC8F7A0 RTRMADP 3 GERMANY-POLI
2018.07.02. 22:45 Módosítva: 2018-07-02 23:26:02

Megegyezés született a német kormánykoalíción belül menekültügyben, így sikerült elkerülni a komolyabb kormányválságot. A német Bild információi szerint kompromisszumos megoldás született azon a mai egyeztetésen, amelyen Angela Merkel CDU-jának vezetői és a kancellár menekültpolitikáját hetek óta élesen bíráló bajor Keresztényszociális Unió (CSU) delegációja találkozott.

A megegyezés lényege: aki nem jogosult menekültstátuszra Németországban, azt nem engedik be az országba.   

  • Megváltozik az ellenőrzés rendje az osztrák-német határon: ha egy érkező ember nem jogosult menekültstátuszra vagy menekültként már egy másik uniós országban regisztrálták, nem engedik be Németországba.
  • Az érkezőket olyan zárt tranzitzónákba viszik, amelyet menedékkérelmük gyors elbírálásáig nem hagyhatnak el.
  • Itt gyorsított eljárásban vizsgálják meg a kérelmeket. Akinek elfogadható, az védelmet kap.
  • Aki Németországban nem jogosult menekültstátuszra, azt a tranzitzónából visszaküldik abba az országba, amely illetékes az ügyében. Ha ez az ország nem akarja visszafogadni, akkor az Ausztriával kötött megállapodás értelmében oda küldik vissza őket.

A zárt menekültcentrumokban a német repülőtereken már 1993 óta alkalmazott eljárást alkalmazzák. Aki ide érkezik és menedékkérelmet nyújt be, azt addig elzárva tarthatják, amíg kérelmét ki nem vizsgálják.  

Horst Seehofer belügyminiszter, a CSU elnöke azt mondta: egyértelmű és világos megállapodás született, amivel a jövőben meg tudják akadályozni az illegális bevándorlást Ausztria felől. Seehofer, aki vasárnap lemondását is kilátásba helyezte, most azt mondta: ilyen feltételek mellett ő marad a belügyminiszter. 

Angela Merkel azt mondta:  "A kemény bokszolás és a nehéz napok után ez jó kompromisszum". A német kancellár külön kiemelte, hogy a Bajorországban felállítandó tranzitzónák nemzeti hatáskörben hozott intézkedés eredményei, de Németország továbbra is európai partnereivel közösen dolgozik a menekültválság megoldásán, azaz ezzel megvédték az EU-n belüli partnerség eszméjét. 

Az egyezséget még el kell fogadtatni a nagykoalíció harmadik szereplőjével, a Szociáldemokrata Párttal (SPD). Ahogy a Spiegel megjegyzi: 2015-ben a szociáldemokraták még tiltakoztak a tranzitzónák ötlete ellen.  

Bajor offenzíva

A CSU június elején általános támadást indított a kormánykoalíción belül Merkel menekültpolitikája ellen. Horst Seehofer belügyminiszter azzal állt elő, hogy akár saját hatáskörben is kész utasítást adni a német ha tárok fokozott ellenőrzésére. Ha ezt megtette volna, Merkel már akkor kirúgta volna a kormányból. Félő volt azonban, hogy így vele együtt megy az egész CSU, és alig 100 nap után máris borul   Merkel kínkeservesen összehozott kormánykoalíciója .

A CSU ezután két hét türelmi időt adott Merkelnek, hogy a brüsszeli uniós csúcson érjen el valami hatékony megoldást. Megítélés kérdése, de Merkel itt sokat lépett előre: nem lesznek kötelező menekültbefogadási kvóták, Görögország, Olaszország vagy Spanyolország kész önként menekültbefogadó központokat nyitni. Merkel arra is szerzett ígérvényt, hogy akiket már ezekben az országokban regisztráltak, azokat a német határról visszavihetik oda.

A CSU-nak azonban ez sem volt elég. Seehofer vasárnap azt mondta: az ő javaslataihoz képest ezek az eszközök jóval kisebb hatást fognak elérni. Vasárnap ezért  belengette lemondását , mondván, hogy a hitelessége csak így őrizhető meg. Annyi kiskaput még nyitva hagyott magának, hogy hétfőn egy utolsó kísérletet tett a Merkellel való megegyezésre. Ezen született meg a mostani egyezség. 

Eltérő elképzelések

A CSU szerint a menekültválság 2015-ös kezdete óta  számos problémára  nem sikerült megoldást találni : a német határokon most is bárki bemehet, ha menedékkérelmet nyújt be, az érkezők valós identitását nem ellenőrzik, az országból kitoloncoltak hetek-hónapok múlva újra visszatérnek, több állami segélyből élő emberről pedig kiderült, hogy szabadságra visszajár hazájába, ahonnan elvileg menekülnie kellett. A német kormánykoalíció pártjai menekültügyben eléggé eltérő álláspontot képviselnek - várható volt, hogy ezt nehéz lesz egyben tartani. 

  • SPD: A szociáldemokraták a menekültválság egész ideje alatt a menekültek jogainak érvényesítésére és minél előbbi integrációjára helyezték a hangsúlyt. Szerintük ezt a problémát nem kerítésekkel, táborokkal és büntetőintézkedésekkel lehet megoldani. Csak úgy lehetséges a sikeres beilleszkedés, ha megadják ere a lehetőséget az embereknek.   
  • CDU: Merkel 2015 óta azt képviseli, hogy a menekültválságot csak az Európai Unió szintjén lehet megoldani. Védeni kell az unió külső határait, támogatásokat kell eljuttatni a menekülteket kibocsátó országokba, az Európába érkezett menekülteket pedig uniós összefogással kell ellátni. Ez utóbbira találták ki az uniós menekültkvótákat, amelyek már tavaly csődöt mondtak. A múlt heti uniós csúcson az az egyezség született, hogy az országok önként vállalják menekülttáborok létesítését, menekültek átvételét vagy más módon segítenek a többi országnak a válság kezelésében.
  • CSU: A CSU egy darabig bízott a menekültválság uniós megoldásában, az új német kormány megalakulása után azonban saját javaslattal állt elő. A CSU terve az volt, hogy a német határról ezután küldjék vissza azokat, akiket egy másik uniós országban (jellemzően Olaszországban, Spanyolországban vagy Görögországban) már regisztráltak menekültként. A Horst Seehofer nevével fémjelzett "mesterterv" más kemény intézkedéseket is javasolt: a menedékkérőket zárt táborokban helyezzék el, pénz helyett nagyrészt természetbeni juttatásokat kapjanak, végezzenek közhasznú munkát, aki bűncselekményt követ el vagy aki visszajár hazájába "nyaralni", attól vonják meg a menekültstátuszt, a hatékonyabb tömeges kitoloncolások érdekében pedig alakítsanak ki fogvatartásra alkalmas létesítményeket a repülőterek közelében.

Angela Merkel érdekes módon azt mondta a CSU javaslatára, hogy a 63 pontból 62 és féllel egyetért. Merkel mégis alapjaiban máshogy akarja kezelni a válságot: ő meggyőződésesen európai összefoglalásban gondolkodik, szerint a CSU által javasolt önálló lépések csak konfliktusokat keltenek a tagországok között (az ő esetükben például Ausztriával vagy Olaszországgal).

A hétvége után mindenki békülékenyebb hangot ütött meg hétfőn. Markus Söder a bajor tartomány miniszterelnöke hétfőn azt mondta: a CSU nem akarja felszámolni a CDU-val közös frakciót a szövetségi parlamentben, és a CDU/CSU pártszövetségnek a Német Szociáldemokrata Párttal közös kormányát sem. A CSU "készen áll a kompromisszumokra, a politikában ennek mindig így kell lennie".

2015 óta bírálják Merkelt

A CSU m ár a 2015-ben kitört menekültválság idején nem értettek egyet a Merkel által képviselt, de a szociáldemokraták által sugallt willkommenskulturral. A CSU már akkor ultimátumszerűen a határok lezárásával fenyegetőzött, a Bundestag épületéhez akarta buszoztatni a menekülteket vagy a befogadható menekültek számának korlátozását követelte. Ezzel már akkor sikerült egy kormánykoalíción belüli válságot előidézniük.  

A CSU mindehhez egy olyan párt, amely  csak Bajorországban működik, csak ott indul a választásokon, országosan nem is méreti meg magát. A CSU-val szemben a CDU nem indít jelöltet a bajor tartományban, a CSU-nak így az elmúlt évtizedekben rendre kényelmes abszolút többsége volt az izmos iparáról és mezőgazdaságáról híres Bajor Szabadállamban, voltak képviselői a szövetségi parlamentben és miniszterei a szövetségi kormányban.

A tömeges bevándorlás gazdasági és társadalmi következményei azonban a 2017-es választásokra alaposan megtépázták a német pártok támogatottságát. A CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója súlyos veszteségeket szenvedett, miközben egyre erősebbé vált és szavazókat hódított el tőlük a nyíltan bevándorlásellenes, jobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD).

A CSU a tavalyi szövetségi választásokon elveszítette abszolút többségét Bajorországban, és történelme legrosszabb eredményét érte el (38 százalékot). A párt azóta mindent elkövet, hogy a most októberi tartományi választáson visszaszerezze erejét. Támogatottságuk csökkenését a CSU-ban sokan annak tulajdonítják, hogy nem voltak elég karakának Merkellel szemben menekültügyben, így a tömeges bevándorlást ellenző szavazók őket is büntették a választásokon. Ezt még egyszer nem engedhették meg maguknak. 

Borítókép: Angela Merkel és Horst Seehofer. Fotó: Hannibal Hanschke / Reuters.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?