Ilyen feszült NATO-csúcs még nem volt

A vártnál is feszültebb lett a brüsszeli NATO-csúcs azután, hogy Donald Trump

• nekiment a németeknek, mert kettős játékot játszva amerikai pénzen védetik meg magukat az oroszoktól, miközben üzletelnek velük;
• nem elégedett meg a védelmi kiadások GDP-arányos kétszázalékosra növelésével, helyette négyszázalékos követeléssel állt elő, amit egyetlen tag sem támogatott;
• állítólag a NATO-ból való kilépéssel is fenyegetőzött, bár az erről szóló névtelen forrásokat később névtelen források visszautasították.
• Mindenesetre a hírek szerint az amerikai elnök nyilatkozatai miatt válságtanács ült össze a NATO-csúcson.

Az AP úgy tudja, hogy NATO válságtanácskozást hívott össze a kijelentésre.

A Reuters szerint azonban a kemény szavak ellenére Trump nem fenyegetőzött kilépéssel a katonai szövetségből, amelynek fő ereje az Egyesült Államok védelmi erején alapszik.

Az illetékesek szerint Donald Trump élesen bírálta az észak-atlanti szervezetet, illetve azon tagállamokat, amelyek nem fordítják védelmi kiadásokra bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát.

Sőt, az amerikai elnök arról beszélt, hogy nem is a két százalékot kellene elérni mielőbb – az alulteljesítő NATO-tagok ezt 2024-re ígérik, így Magyarország is –, hanem a NATO-tagoknak GDP-arányosan négy százalékot kéne fordítaniuk védelmi kiadásaikra.

Négyszázalékos igényét – kiemelve Németország kettős játékát, miszerint tartanak az orosz fenyegetéstől, de mégis üzletelnek Oroszországgal – Trump később a Twitteren is megerősítette.

....On top of it all, Germany just started paying Russia, the country they want protection from, Billions of Dollars for their Energy needs coming out of a new pipeline from Russia. Not acceptable! All NATO Nations must meet their 2% commitment, and that must ultimately go to 4%!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. július 12.

A védelmi kiadások látványos emelését elutasította a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is, fontosnak tartva, hogy a tagországoknak el kell érniük a kitűzött kétszázalékos célt. Beszédes, hogy az orosz fenyegetéstől leginkább tartó balti államok – amelyek a NATO-n belül védelmi kiadásaikkal jól teljesítenek, megközelítve vagy meghaladva a két százalékot – sem tartják indokoltnak a kiadások GDP-arányosan négyszázalékosra való emelését. Erről az MTI szerint a lett miniszterelnök is beszélt egy interjúban.

Mások arról számoltak be, hogy Trump váratlanul lemondta a csütörtökre tervezett kétoldalú találkozóit. Az amerikai elnök mások között román kollégájával, Klaus Iohannisszal is egyeztetett volna.

Trump rendkívüli sajtótájékoztatót tartott

Trump a kijelentéseiről szóló hírek nyomán egy korábban nem tervezett sajtótájékoztatót tartott – miközben a brit kormányfő és a német kancellár egyelőre elhalasztotta saját tájékoztatóit.

Az amerikai elnök sajtótájékoztatójából kiderült:

• A NATO tagok elismerik a védelmi kiadások emelésének fontosságát, sőt, készek két százalék fölé menni, így a katonai ráfordítások 33 milliárd dollárnyi növelését érte el a szervezet többi tagjánál.
• Szerinte ezt a NATO főtitkára is támogatta. (Más kérdés, hogy Jens Stoltenberg szerdán nem ezt mondta, hanem hogy a két százalék elérése a célkitűzés továbbra is, mert valóban indokolt a nagyobb katonai költségvetés.)
• A NATO erős, és erős is marad, képes lesz elboldogulni Oroszországgal. „A szövetség erősebb, mint két napja volt” – mondta Trump. Némiképp ellentmondva saját korábbi értékelésének és a csúcs hangulatáról szóló híreknek azt mondta, a NATO „fantasztikus”, és „érezhető a kollegiális szellem”.
• Trump elkerülte a választ arról, valóban felvetette-e a kilépést: az Egyesült Államok nagyon nem örülne, ha a tagok nem tartanák be ígéreteiket. Végül hozzátette: 

  a kilépést megtehetné a kongresszus hozzájárulása nélkül, de nem hiszi, hogy ez felvetődne.

• Szerinte szó sincs arról, hogy Putyint segítené a feszült NATO-csúccsal, hiszen épp azon dolgozik, hogy a szövetség többet költsön a védelemre.
• A németek kapcsán közölte: Berlin kész gyorsabban elérni GDP-arányosan a 2 százalékos védelmi kiadást. Szerinte az Északi Áramlat sem lesz akkora probléma, ha javulnak a kapcsolatok Oroszországgal.
• Nem szeretné, ha Oroszország fenyegetést jelentene, ezért is kell növelni a katonai költségvetést.
• Kérdésre elmondta: nem ismeri közelről Putyint. A Helsinkiben hétfőn tartandó közös találkozójuk szerinte vagy vezet valahová, vagy nem. Kissé ironikusan megjegyezte: végső célja, hogy ne legyenek atomfegyverek és járványok.
• A Putyinnal való találkozót európai útja könnyebbik állomásának tartja.
• A Krím annexiója nem tette boldoggá, ő sosem engedte volna meg, de mindez még Obama idején történt – mondta arra kérdésre, elsimeri-e a félsziget orosz elcsatolását. 
• Optimistán nyilatkozott Észak-Koreáról: Phenjan sokat tett a szingapúri találkozó óta, már nincs propagandazene a határon a hangosbeszélőkön, és abbamaradtak a rakétatesztek is.
• Irán szerinte hamarosan megegyezésre hajlik az Egyesült Államokkal, és most sokkal nagyobb a respektje  Washingtonnak Teheránban, miután Trump kormányzata mégsem egyezett bele a nukleáris program kapcsán korábban kötött megállapodásba.
• Trump úgy vélte, sokan kedvelik őt az Egyesült Királyságban is, mert azonos módon gondolkodik a migrációról, mint sok brit, akik épp a migráció miatt szavaztak a brexitre. Szerinte a NATO-nak is nagyobb figyelmet kellene fordítania a migrációra.
• Sajtótájékoztatóját azzal zárta, hogy célja a világbéke biztosítása.

Pár perc kellett a részleges cáfolatig

Nem sokkal a sajtótájékoztató után a francia elnök cáfolta Trumpot. Emmanuel Macron szerint ugyanis a NATO tagjai nem egyeztek bele abba, hogy védelmi költségvetéseiket a GDP két százaléka fölé vigyék, így továbbra is a korábbi célkitűzés van érvényben, azaz, hogy a tagországok 2024-re elérik a két százalékot.

Az olasz kormányfő, Giuseppe Conte is elmondta, nincsen tervben az előre kitűzött két százalékhoz képest a védelmi kiadások további növelése.

Azt azonban – ahogyan Stoltenberg nyilatkozata is jelezte – elismerik az európai tagok, hogy szükség van a védelmi kiadások növelésére: elvégre erről szólt a két százalékra vonatkozó célkitűzés, amiről már korábban született döntés.

Angela Merkel is beszélt a terhek egyenletesebb elosztásáról. A német kancellár szerint Németországnak többet kell tennie a védelem biztosítása érdekében – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ennek érdekében a kormány már tett is lépéseket – mondta Merkel. 

Azt viszont kiemelte, hogy a védelmi kadásokról szóló vitát mindenképp el kellene különíteni a  transzatlanti kereskedelemről szóló vitától. Ezzel Trumpnak válaszolt, aki a sajtótájékoztatóján közölte, ha az EU nem ajánl jobb kereskedelmi feltételeket, akkor az Egyesült Államok „tenni fog valamit” az alacsony importvámmal bejövő európai autókkal szemben.