A múlt héten az EU két alternatív kilépési dátumot is ajánlott az Egyesült Királyságnak, amit Theresa May elfogadott. Azonban a kilépés eredeti hetére is maradtak még bőven szavazások a brit alsóházban. A Kibeszélő új adásában azt próbáltuk megfejteni, mi történik a brexittel.

Az EU a kezébe vette a brexitet: kétlépcsős halasztást javasoltak az EU-csúcson, amit May elfogadott. Ha nem sikerül a jövő héten Maynek harmadszor sem áterőltetnie a megállapodását a brit alsóházon, akkor április 12-ig kapnának a britek haladékot. Addig lényegében választhatnak, hogy hosszabb halasztás mellett EP-választást tartanának, vagy rendezetlen kilépést akarnak.

Székely Sándor, a Szolidaritás vezetője csendben szakított Gyurcsányékkal.

A párt új stratégiai irányba állt, ezzel ő nem tud azonosulni, írta az elnökségnek Meszerics Tamás.

Az LMP alapítója és egykori vezetője elárulta azt is, mi volt az utolsó csepp a pohárban.

A magyarok közel fele csalódott az EU-ban, de kilépni nem akar a gyakorlati előnyök miatt. Megtaláltuk, mit szeretnek és mit utálnak önök az unióban, és felskicceltük a hazai átlag euroszkeptikust, de egy nagy pártnak nem érdemes rájuk fókuszálnia.

Az alkotmány szerint a népszavazás nem elég, a brit parlamentnek kell kezdeményezni a kilépést.

Kozmopoliták és kelták az angol vidék ellen, a munkásosztály Brüsszel ellen. Kinek köszönheti Nagy-Britannia a Brexittel „visszanyert függetlenségét”?

A brit konzervatívok a nemzeti önrendelkezés visszanyerésével tüzelik a népet az EU-kilépésre. Valójában olyan vadkapitalista tervet szövögetnek, amely eltörölné a munkajogokat és a környezetvédelmi szabályokat. A szuverenitásukat meg persze nem tudnák visszanyerni.

Azonnal beindult a kampány és a találgatás, hogy mivel jár majd pontosan a nyári brit EU-s népszavazás eredménye. Az már biztos, hogy semmi nem marad a régiben, akárhogy is döntenek a britek. A turisták megszívhatják.