Jónás, Renátó
5 °C
18 °C

Ilyen feszült NATO-csúcs még nem volt

2018.07.12. 11:43 Módosítva: 2018-07-12 11:43:25
Az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetett Donald Trump amerikai elnök a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet csütörtöki zárónapján, arra az esetre, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket – írta az MTI diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A vártnál is feszültebb lett a brüsszeli NATO-csúcs azután, hogy Donald Trump

  • nekiment a németeknek, mert kettős játékot játszva amerikai pénzen védetik meg magukat az oroszoktól, miközben üzletelnek velük;
  • nem elégedett meg a védelmi kiadások GDP-arányos kétszázalékosra növelésével, helyette négyszázalékos követeléssel állt elő, amit egyetlen tag sem támogatott;
  • állítólag a NATO-ból való kilépéssel is fenyegetőzött, bár az erről szóló névtelen forrásokat később névtelen források visszautasították.
  • Mindenesetre a hírek szerint az amerikai elnök nyilatkozatai miatt válságtanács ült össze a NATO-csúcson.

Az AP úgy tudja, hogy NATO válságtanácskozást hívott össze a kijelentésre.

A Reuters szerint azonban a kemény szavak ellenére Trump nem fenyegetőzött kilépéssel a katonai szövetségből, amelynek fő ereje az Egyesült Államok védelmi erején alapszik.

Az illetékesek szerint Donald Trump élesen bírálta az észak-atlanti szervezetet, illetve azon tagállamokat, amelyek nem fordítják védelmi kiadásokra bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát.

Sőt, az amerikai elnök arról beszélt, hogy nem is a két százalékot kellene elérni mielőbb – az alulteljesítő NATO-tagok ezt 2024-re ígérik, így Magyarország is –, hanem a NATO-tagoknak GDP-arányosan négy százalékot kéne fordítaniuk védelmi kiadásaikra.

Négyszázalékos igényét – kiemelve Németország kettős játékát, miszerint tartanak az orosz fenyegetéstől, de mégis üzletelnek Oroszországgal – Trump később a Twitteren is megerősítette.

A védelmi kiadások látványos emelését elutasította a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is, fontosnak tartva, hogy a tagországoknak el kell érniük a kitűzött kétszázalékos célt. Beszédes, hogy az orosz fenyegetéstől leginkább tartó balti államok – amelyek a NATO-n belül védelmi kiadásaikkal jól teljesítenek, megközelítve vagy meghaladva a két százalékot – sem tartják indokoltnak a kiadások GDP-arányosan négyszázalékosra való emelését. Erről az MTI szerint a lett miniszterelnök is beszélt egy interjúban.

Mások arról számoltak be, hogy Trump váratlanul lemondta a csütörtökre tervezett kétoldalú találkozóit. Az amerikai elnök mások között román kollégájával, Klaus Iohannisszal is egyeztetett volna.

Trump rendkívüli sajtótájékoztatót tartott

Trump a kijelentéseiről szóló hírek nyomán egy korábban nem tervezett sajtótájékoztatót tartott – miközben a brit kormányfő és a német kancellár egyelőre elhalasztotta saját tájékoztatóit.

Az amerikai elnök sajtótájékoztatójából kiderült:

  • A NATO tagok elismerik a védelmi kiadások emelésének fontosságát, sőt, készek két százalék fölé menni, így a katonai ráfordítások 33 milliárd dollárnyi növelését érte el a szervezet többi tagjánál.
  • Szerinte ezt a NATO főtitkára is támogatta. (Más kérdés, hogy Jens Stoltenberg szerdán nem ezt mondta, hanem hogy a két százalék elérése a célkitűzés továbbra is, mert valóban indokolt a nagyobb katonai költségvetés.)
  • A NATO erős, és erős is marad, képes lesz elboldogulni Oroszországgal. „A szövetség erősebb, mint két napja volt” – mondta Trump. Némiképp ellentmondva saját korábbi értékelésének és a csúcs hangulatáról szóló híreknek azt mondta, a NATO „fantasztikus”, és „érezhető a kollegiális szellem”.
  • Trump elkerülte a választ arról, valóban felvetette-e a kilépést: az Egyesült Államok nagyon nem örülne, ha a tagok nem tartanák be ígéreteiket. Végül hozzátette: 

    a kilépést megtehetné a kongresszus hozzájárulása nélkül, de nem hiszi, hogy ez felvetődne.

  • Szerinte szó sincs arról, hogy Putyint segítené a feszült NATO-csúccsal, hiszen épp azon dolgozik, hogy a szövetség többet költsön a védelemre.
  • A németek kapcsán közölte: Berlin kész gyorsabban elérni GDP-arányosan a 2 százalékos védelmi kiadást. Szerinte az Északi Áramlat sem lesz akkora probléma, ha javulnak a kapcsolatok Oroszországgal.
  • Nem szeretné, ha Oroszország fenyegetést jelentene, ezért is kell növelni a katonai költségvetést.
  • Kérdésre elmondta: nem ismeri közelről Putyint. A Helsinkiben hétfőn tartandó közös találkozójuk szerinte vagy vezet valahová, vagy nem. Kissé ironikusan megjegyezte: végső célja, hogy ne legyenek atomfegyverek és járványok.
  • A Putyinnal való találkozót európai útja könnyebbik állomásának tartja.
  • A Krím annexiója nem tette boldoggá, ő sosem engedte volna meg, de mindez még Obama idején történt – mondta arra kérdésre, elsimeri-e a félsziget orosz elcsatolását. 
  • Optimistán nyilatkozott Észak-Koreáról: Phenjan sokat tett a szingapúri találkozó óta, már nincs propagandazene a határon a hangosbeszélőkön, és abbamaradtak a rakétatesztek is.
  • Irán szerinte hamarosan megegyezésre hajlik az Egyesült Államokkal, és most sokkal nagyobb a respektje  Washingtonnak Teheránban, miután Trump kormányzata mégsem egyezett bele a nukleáris program kapcsán korábban kötött megállapodásba.
  • Trump úgy vélte, sokan kedvelik őt az Egyesült Királyságban is, mert azonos módon gondolkodik a migrációról, mint sok brit, akik épp a migráció miatt szavaztak a brexitre. Szerinte a NATO-nak is nagyobb figyelmet kellene fordítania a migrációra.
  • Sajtótájékoztatóját azzal zárta, hogy célja a világbéke biztosítása.


Pár perc kellett a részleges cáfolatig

Nem sokkal a sajtótájékoztató után a francia elnök cáfolta Trumpot. Emmanuel Macron szerint ugyanis a NATO tagjai nem egyeztek bele abba, hogy védelmi költségvetéseiket a GDP két százaléka fölé vigyék, így továbbra is a korábbi célkitűzés van érvényben, azaz, hogy a tagországok 2024-re elérik a két százalékot.

Az olasz kormányfő, Giuseppe Conte is elmondta, nincsen tervben az előre kitűzött két százalékhoz képest a védelmi kiadások további növelése.

Azt azonban – ahogyan Stoltenberg nyilatkozata is jelezte – elismerik az európai tagok, hogy szükség van a védelmi kiadások növelésére: elvégre erről szólt a két százalékra vonatkozó célkitűzés, amiről már korábban született döntés.

Angela Merkel is beszélt a terhek egyenletesebb elosztásáról. A német kancellár szerint Németországnak többet kell tennie a védelem biztosítása érdekében – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ennek érdekében a kormány már tett is lépéseket – mondta Merkel. 

Azt viszont kiemelte, hogy a védelmi kadásokról szóló vitát mindenképp el kellene különíteni a  transzatlanti kereskedelemről szóló vitától. Ezzel Trumpnak válaszolt, aki a sajtótájékoztatóján közölte, ha az EU nem ajánl jobb kereskedelmi feltételeket, akkor az Egyesült Államok „tenni fog valamit” az alacsony importvámmal bejövő európai autókkal szemben.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?