Ellenzéki képviselők megszegték a pártfegyelmet, átment Macedónia névváltoztatása
További Külföld cikkek
-
Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak - Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: Bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
Megszavazta a macedón parlament az alkotmánymódosítást pénteken késő este, így a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. A szavazást egész nap halogatták, végül a 120 tagú parlament 80 képviselője szavazott igennel, 39 pedig nemmel arra, hogy megváltoztassák az ország alaptörvényét.
A jobboldali ellenzék legnagyobb pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerdán bejelentette, hogy nem vesz részt a parlamenti vitában, és azonnali szavazást követelt. A frakció akkor bejelentette, hogy mindenképpen az alkotmánymódosítás ellen fognak szavazni, így nincs értelme a további vitának. Az ellenzék legalább 9 képviselőjének támogatása nélkül viszont nem lett volna meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség.
Végül több jobboldali képviselő a pártfegyelmet megszegve igennel átszavazott.
Zoran Zaev balközép kormányfő korábban kijelentette, amennyiben első körben nem sikerül módosítani az alaptörvényt, előrehozott választásokat fog kezdeményezni.
Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló, 27 éve húzódó vitát. Miután 1991-ben Macedónia függetlenedett Jugoszláviától, Görögország azonnal tiltakozni kezdett új északi szomszédja neve ellen. Az athéni vezetésnek azért szúrta a szemét az elnevezés, mert Görögország északi tartományát Makedóniának hívják, ahol ráadásul macedón kisebbség is él, és attól tartott, hogy az új ország egyszer majd területi követelésekkel állhat elő. A görögök azt sem akarták, hogy egy másik ország magáénak vallja az ókori makedónok, és Nagy Sándor örökségét.
Az évek során több különböző javaslat is felmerült, hogyan lehetne rendezni a két ország kapcsolatait megmérgező vitát, de végül egyikkel sem léptek előbbre. A változást az hozta el, amikor 2017-ben Zoran Zaev balközép kormánya került hatalomra Macedóniában, és tárgyalásokat kezdett Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel. 2018 júniusában állapodtak meg arról, hogy
MACEDÓNIA NEVET VÁLT, ÉS A JÖVŐBEN ÉSZAK-MACEDÓNIA LESZ, CSERÉBE A GÖRÖGÖK ELFOGADJÁK, HOGY AZ ORSZÁGBAN ÉLŐK MACEDÓNOK, AKIK MACEDÓN NYELVET BESZÉLNEK, ÉS NEM GÁTOLJÁK TOVÁBB AZ ORSZÁG EUROATLANTI INTEGRÁCIÓJÁT.
Első körben a macedón parlament egyszerű többséggel elfogadta a megállapodást, és ezzel az Észak-Macedónia nevet is, de a következő lépcsőfok, hogy népszavazást tartottak az egész folyamatról. Ezen a nagy többség a névváltoztatás mellett szavazott, azonban nem volt meg az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvétel. Mivel csak véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, Zaev azt kommunikálta, hogy ennek ellenére is a parlament elé viszi a kérdést, ahol kétharmados többség kellett az alkotmánymódosításhoz.
Az alkotmánymódosítás több hónapot is igénybe vehet, de innentől macedón részről már nincs akadálya a névváltoztatásnak, és az euróatlanti integrációnak. Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát
Azonban a görög parlamentnek még ratifikálnia kell az egyezményt. Görögországban sem egyértelmű még, hogyan is lesz meg Ciprasznak a többsége. Volt olyan közvélemény-kutatás, amiben 59 százalék ellenezte, hogy a Macedónia szó szerepeljen az északi szomszédjuk jövőbeli nevében, a megkérdezettek 35 százalékát nem zavarta ez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
