Auguszta
-7 °C
0 °C

Moszkvát nem érdekli az ukrán hadiállapot

2018.11.27. 12:52

Szerdán lép életbe Ukrajnában az elfogadása előtt erősen megnyesegetett elnöki rendelet a hadiállapotról. Hétfőn a parlament elé végül egy olyan javaslat került, amely a törvényben előírt 60 helyett csak 30 napra helyezte érvénybe a hadiállapotot, és az ország egész területe helyett csak 8 megyében, amelyek Oroszországgal, a Moldovához tartozó, de külön életet élő oroszpárti szakadár Dnyesztermenti Köztársasággal, a Fekete-tengerrel és az Azovi-tengerrel határosak.

Az orosz határőrség és az ukrán flotta három hajója között lezajlott kercsi incidens miatt kihirdetett hadiállapot – amely semmilyen formában nem jelent sem hadüzenetet, sem bármilyen katonai akciót Oroszországgal szemben –, így nincs hatással a március 31-én esedékes elnökválasztás időpontjára sem. 

A kampányra már inkább, egyrészt, mert ezt az intézkedést minden bizonnyal felmutatja majd Petro Porosenko az egyelőre nem az ő győzelmét előrevetítő elnökválasztási kampány alatt, másrészt – bár a hadiállapot korlátozott időtartama miatt ennek jelentősége kisebb –, mert ott, ahol érvénybe lép a rendelkezés, nem lehet tömeggyűléseket tartani. 

A 450 képviselőből végül 276 által támogatott hadiállapot megszavazásával – a mérsékelt többség mutatja, hogy Porosenko kénytelen volt enyhíteni javaslatán, hogy ne vádolhassák meg az elnökválasztás elodázásának szándékával – a határőrség feladatul kapta, hogy erősítse meg jelenlétét Oroszország és az általa annektált Krím határvonalán, a hadsereg pedig biztosítson légvédelmet az érintett területeken lévő kiemelt objektumoknak. A mozgósításra automatikusan nem kerül sor, de ennek elrendelése az elnök hatásköre a hadiállapot elfogadása alapján.

Megerősítik a vasút védelmét is. 

Az egyszerűsített hadiállapot így nem kevésbé tűnik kampányelemnek, bár az kétségtelen, hogy az elnökválasztás korábbi dátumának megtartásával – amennyiben valóban nem hosszabbítják meg annak lejárta előtt – mentesült Porosenko a vád alól, hogy ezzel a trükkel akarná megnyújtani elnöki mandátumát.

Moszkva vállat von, meg nem is

Az orosz elnök egyelőre még nem nyilatkozott az ügyben, de szóvivője szerint Vlagyimir Putyin hamarosan beszél a helyzetről. Dmitrij Peszkov újságírói kérdésre a Ria Novosztyi szerint az ukrán reakcióról csak annyit mondott: a hadiállapot kihirdetése Ukrajna belügye, de sajátos színt ad az elnökválasztási kampánynak. 

Jelezte ugyanakkor, hogy a kercsi incidens nem apróság: hiba volna alulértékelni a jelentőségét és a veszélyét ilyen provokációnak – mondta.

Jogilag azonban nem világos, miért is volt provokáció Moszkva szerint az ukrán haditengerészet három, érdemi erőt nem képviselő hajójának megjelenése a Kercsi-szorosban. Moszkva szerint a hajók orosz felségvizeken jelentek meg, ezért lépett közbe az orosz határőrség. 

Kétségtelen, a nemzetközi közösség által el nem ismert módon annektált Krím miatt orosz szempontból a hajók orosz felségvizeken is áthaladtak, Ukrajna érve az orosz akcióval szemben nem ez, hanem a 2003-as megállapodás a Kercsi-szorosról, amelyen a hadihajók is szabadon áthaladhatnak. Igaz, ez még akkor köttetett, amikor az Azovi-tengert a Fekete-tengertől elválasztó Kercsi szoros keleti fele Oroszországhoz, a Krímen lévő nyugati fele Ukrajnához tartozott, ám a szerződésen a Krím körüli konfliktus mit sem változtat: annyit mond ki továbbra is, hogy a Kercsi-szoroson az ukrán hajók is akadálytalanul áthaladhatnak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!