Elfojtja a hajóforgalmat Oroszország az Azovi-tengeren

Szinte megbénította Oroszország az ukrán kikötők forgalmát az Azovi-tengeren. A Fekete-tenger melléktengerének kijárata a Krím annektálásával került teljesen orosz kézre, de a nemzetközi szerződéseket – így a Budapesti Memorandumot – is sértő területfoglalás mellett a forgalom ellehetetlenítéséhez kellett a Kercsi-szoros használatáról szóló, 2003-ban kötött egyezmény felrúgása is, ennek legutóbbi példája volt a kercsi incidens is, amely után Ukrajna hadiállapotot vezetett be az ország tíz megyéjében.

Mariupol és Bergyanszk kikötőiben kilenc, az azovi bejáratnál további 18 hajó várja továbbindulásár. „Mozgás csak az orosz kézen lévő Azov felé látható, az ukrán kikötőket lényegében blokkolták” – írta Facebook-bejegyzésében az ukrán infrastruktúráért felelős miniszter. Volodimir Omeljan szerint az orosz fél folyamatosan akadályozza az ukrán kikötőkbe tartó, vagy onnan induló áruszállító hajókat is, hosszadalmas ellenőrzéseknek alávetve azokat.

A szállítmányok elsősorban búzából, fémből és kisebb részben szénből állnak.

A bejutás és a kijutás a Kercsi-szoroson át 3-4 napba is telhet. Egy 20 ezer tonnás búzaszállítmánnyal haladó hajónak önmagában a leállítása is egy órába telik, az áruk, dokumentumok, a legénység kajütjeinek átvizsgálása napokat is igénybe vehet. Az orosz határőrség és az odarendelt kommandós egységek nem csak a papírokat ellenőrzik, de azt is vizsgálják, hogy a legénység tagjai részt vettek-e az ukrán hadsereg oldalán a kelet-ukrajnai harcokban.

Háborús belpolitika a beltengerben

A múlt heti kercsi incidens – amely után Ukrajna hadiállapotot hirdetett ki – nem az eleje, hanem egy májusban indult fegyverkezési folyamat újabb állomása volt, amely komolyabb összetűzésekhez is vezethet, bár az erőviszonyok nagyon egyenlőtlenek: Oroszország az elmúlt fél évben látványosan megnövelte haditengeri jelenlétét a sekély – gázmezőket is rejtő – Azovi-tengerben. A beltengeren Ukrajna 1991-es függetlensége óta lényegében nem állomásoztatott katonai hajókat, és ez a Krím orosz annexiója után technikailag is nehézzé vált.

Jelenleg mindössze 18 egységből álló ereje van ott, tűzerővel csupán hat hajó van felszerelve. Ezzel szemben Oroszország egységeinek száma eléri a százat, ebből 24 tüzérségi hajó. Csak október-november folyamán további öt korvettet dobott át Oroszország az Azovi-tengerre, és a határőrség megerősítése mellett – ezeknek irányításáért az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felel – az orosz haditengerészet is irányított át a nyáron erőket a Kaszpi- és a Balti-tengerről is – írta elemzésében az orosz Thebabel.net.