A Köpcösnek kisvasútja és saját állatkertje is volt tigrisekkel

November közepén kezdődött a Köpcös, vagy kevésbé ismert nevén Joaquín Guzmán mexikói drogbáró pere New Yorkban. A különleges biztonsági intézkedések mellett megtartott tárgyalás várhatóan négy hónapig tart majd. Ha a magát természetesen ártatlannak valló Guzmánt bűnösnek találják nemzetközi drogkereskedelem, ellenfelek meggyilkolásának kitervelése és pénzmosás vádjában, akkor életfogytiglani börtönt kap.

A per azért is különleges, mert a Köpcös által évtizedeken át irányított Sinaloa kartell több egykori prominense is a tanúk padján ül, és már két olyan tanúvallomás is volt, ami betekintést engedett az egyik leghírhedtebb mexikói bűnszervezet belső működésébe, ami fénykorában az Egyesült Államokba irányuló drogkereskedelem javát ellenőrizte.

A filmbe illő szökésekkel is ismert lett

Két évvel azután kezdődött a per, hogy Mexikó kiadta Guzmánt az Egyesült Államoknak. Guzmánt legalább öt amerikai városban akarták bíróság elé állítani, az USA pénzügyminisztériuma a világ legbefolyásosabb drogkereskedőjének nevezte. Azonban a Köpcös kiadatása azért sem volt egyszerű, mert drámai szökések után a legkülönfélébb mexikói tisztviselőket megkenve tűnt el a hatóságok elől.

Guzmánt 1993-ban csukták le először, akkor még nem volt az ország legbefolyásosabb kartellvezére. Kábítószerrel üzletelés miatt 20 évet kapott, de csak 2001-ig tudták fogva tartani, arról azóta is legendák keringenek, hogyan is jutott ki (ezekben szerepel szennyeskosár, börtönőrszerkó vagy csak simán lefizetés is).

A Köpcös drogkartellje, a Sinaloa az első szökése után, a 2000-es években lett igazán sikeres. A Mexikón keresztül futó forgalom 45 százalékát ellenőrizte, és az Egyesült Államokban fogyasztott drogok fele tőlük származhatott, de az Economist szerint lényegében szinte bárhova tudott kokaint teríteni.

David Shirk, a San Diegó-i Egyetem oktatója a kartellek egymás közötti hatalma harcai, és az ellenük küldött katonákkal folytatott összecsapások miatt azt mondta, hogy

A mexikói drogháborúkban sok tízezer ember halt meg, miközben két évtized alatt Guzmán átalakította a Sinaloa kartellt, ami Bruce Bagley, a Miami Egyetem mexikói erőszakot tanulmányozó szakértője szerint a világ egyik legbefolyásosabb szervezett bűnözői csoportja lett.

Hiába volt ő a világ egyik legkeresettebb bűnözője, úgy tűnt, hogy még „menekülés” közben is fenn tudta tartani uralmát, amihez a rengeteg korrupt tisztviselő is nagyban hozzájárult. Végül az amerikai droghatósággal összefogva a mexikói kormányerők elkezdték felgöngyölíteni a Sinaloa kartellt középvezetői szinttől, és így egyre közelebb kerültek Guzmánhoz is. 2014-ben fogták el egy hotelben Mazatlanban.

Azonban nem sokáig tartották a rácsok mögött: a 166 centis drogbáró egy éppen a magasságára tervezett alagúton át jutott ki a börtönből. Sinaloa államba ment, ahol szinte érinthetetlennek tartotta magát. Végül azonban azért is közelebb kerültek hozzá, mert filmre akarta vinni nem mindennapi életét, és ehhez különféle találkozókat szervezett.

A hadsereg több hegyi utat lezárt, elkezdte átkutatni a környéken a kisebb falvakat, amivel lépéskényszerbe hozták Guzmánt. Ekkor dönthetett úgy, hogy a jól bevált dzsungel helyett inkább kimerészkedik Los Mochisbe, ahol végül elfogták.

Lerajzolni sem lehetett a tanú arcát

Habár mexikói ügyészek ezúttal is Mexikóban akarták hosszú időre börtönbe csukni, egy évvel később a Köpcöst kiadták az Egyesült Államoknak. Most a perhez a Brooklyn Bridge-et is rendszeresen lezárták, amikor rendőri konvojban kihozták és visszavitték Guzmánt manhattani szövetségi börtönébe.

Egyébként is nagyon odafigyeltek a biztonságra, fegyveres őrök kísérték például az esküdteket is. A bíróság épülete előtt bombakereső kutyákkal vizsgálták az embereket, és az épület bejáratán túl külön a tárgyalóteremhez is csomagátvilágítót és fémdetektort állítottak fel.

Az egyik fontos tanúnál azt is kikötötték, hogy a bírósági rajzolók – az USA-ban nem lehet fényképeket készíteni a tárgyalóteremben – sem ábrázolhatták az arcvonásait, amiket kisatíroztak, és mellé kopasznak ábrázolták.

Kegyetlen drogbáró, vagy felépített mítosz

A perben elég jól látszott már eddig is a vád és a védelem eltérő célja. A CNN szerint az ügyészek egy semmitől sem visszariadó drogkartell befolyásos vezetőjeként festették le a Köpcöst, miközben védői lényegében egy mítosznak próbálták beállítani Guzmánt, aki valójában messze nem volt olyan befolyásos, mint a híre. Az ügyészek ennek megfelelően a Köpcös szerepét próbálták kidomborítani, míg a védelem azzal próbált feltűnést kelteni, hogy a mexikói vezetésen belüli rendszerszintű korrupcióról beszélt.

Az ügyészek szerint Guzmán kezdetben csak egy kisvárosi díler volt, de aztán a legmagasabb szintre jutott, és közel 14 milliárd dollárt forgatott meg a Sinaloa kartell vezetőjeként. A kartell repülőkkel, hajókkal, sőt, még tengeralattjárókkal is több száz tonna kokaint csempészett Kolumbiából Mexikóba, majd pedig Atlantába, Chicagóba, Miamiba, New Yorkba és Los Angelesbe. Az ügyészek szerint Guzmán irányítása alatt több száz fegyveres dolgozott, de felidézték, hogy neki magának is volt egy gyémántmonogramos pisztolya, valamint egy aranylapos gépkarabélya.

– mondta Adam Fels helyettes ügyész.

Védőügyvédje szerint viszont a drogbáró sok évet töltött mexikói börtönökben, és közben sem lassult le az Egyesült Államokba jutó drogok áramlása. „Azt állítják, hogy ő a legnagyobb drogkereskedő a világon, de ez nem igaz.”

Sokkal inkább a Sinaloa egy másik vezetőjét, Ismael Zambadát vádolták azzal, hogy a kartell valódi uraként felültette a Köpcöst, miközben az egymást váltó mexikói elnökök több száz millió dollár kenőpénzt kaptak a szervezetétől, ezért őt magát futni hagyták.

New Yorkon tudtak a legnagyobbat kaszálni

Az ügyészek hang- és videófelvételekkel, valamint SMS-ekkel akarják bizonyítani Guzmán bűnösségét, amit több mint egy tucat tanú, köztük volt kartelltagok vallomásával is próbálnak alátámasztani.

A neveket az utolsó pillanatig titokban tartották Guzmán védőügyvédjei előtt is, mivel Mexikóban előfordult, hogy a tanúk az utolsó pillanatban gyanús körülmények között elhaláloztak. A nagyobb neveket későbbre szokták tartogatni, de eddig már a Sinaloa két korábbi operatív középvezetője is tanúskodott, habár mindketten főként a 2000-es évek előtti időszakról beszéltek.

Az egyikük a már említett Ismael Zambada testvére, Jesús Zambada García, aki még a 2000-es évek előtt volt könyvelő, majd pedig műveleti irányító a kartellnél, 2008-ban viszont elfogták, és kiadták az Egyesült Államoknak. Zambada a New York Times szerint betekintést engedett a Sinaloa belső működésébe, de a védőügyvédek azzal is kételyeket próbáltak ébreszteni a vallomásával szemben, hogy csak a testvérének akar kedvezni. A tanúvallomásában kijelentette, hogy a tagok Guzmánt és a testvérét tekintették a kartell fő vezetőinek. Összesen négyen irányították a bűnszervezetet, alattuk számos alvezér, középvezető, sicario, vagyis bérgyilkos, megvett rendőr, vagy egyszerű sofőr volt.

Szerinte kezdetben a Sinaloa még rosszabbul járt, mint a kolumbiai drogkartellek, amikkel üzletelt, de idővel egyre nagyobb lett, és át is fordult a részesedése. A vallomás szerint a kartell vezetői legtöbbször közösen dobták össze egy szállítmány árát, ugyanis miközben fejenként így is szép nyereséget tudtak bezsebelni, ha valami gond lett volna, nem egyedül bukják a pénzüket. A beleölt pénz útját szigorúan nyomon követték, egyszer mélytengeri búvárokat is bevetettek, hogy visszaszerezzenek egy víz ellen jól bevédett szállítmányt, ami egy teherhajóval süllyedt el Puerto Vallarta partjainál.

A szállítmányok Kolumbiából a tengeri utak mellett kisrepülőkön, teherszállító repülőkön és kereskedelmi járatokon is érkeztek Cancúnba, ahonnan aztán Mexikóvárosba juttatták el a kokaint. Az amerikai határra általában gáztartályokban vitték a drogot, aminek speciális rekeszek voltak kialakítva. A Ciudad Juárezhez és Agua Prietához hasonló északi határvárosokból csempészték végül be az Egyesült Államokba a kábítószert. Ott a különböző célpontok egészen különböző profitot ígértek, írja a Guardian. Ugyanakkora befektetéssel egy 15 tonnás kokainszállítmányon fejenként

• 39 millió dollár profitot lehetett csinálni Los Angelesben,
• 48 milliót Chicagóban,
• és 78 milliót New Yorkban.

Zambada azt mondta, hogy összességében milliárdokat érő szállítmányok felett bábáskodott, de a bevétel nagy részét visszaforgatták.

Sok pénz jött be, de sokat is szórt el

A héten tanúvallomást tett Miguel Ángel Martínez is, aki az 1990-es évek elejétől volt a Köpcös egyik beosztottja, mielőtt 1998-ban elfogták. Bármit megtett, amit kért tőle, a szolgáltatásaiért pedig évente egymillió dollárt keresett akkoriban, írja a CBS. Martínez azt mondta, hogy ő soha nem kapott senki mástól utasításokat, csak Guzmántól. Főnöke sikerének egyik titkának azt tartotta, hogy a Köpcös mindenkit lehallgatott, tollakba és számológépekbe is poloskákat rakott, így mindig tudta, melyik embere mit gondol róla.

Szerinte a Köpcös legalább 20-25 fegyveres testőrrel járt, és azt állította, hogy hallotta, ahogy Guzmán gyilkosságokat rendelt el. A kartell egyébként félmillió dollárt fizetett páncélozott járművekért, és folyamatosan szerzett be gépkarabélyokat az Egyesült Államokból és Pakisztánból.

Martínez is felelt a Kolumbiából Mexikóba érkező drogszállítmányokért, aztán azok továbbküldéséért az Egyesült Államokba. Pilótaként ő maga is rajta volt a kokainnal megpakolt gépeken, amikkel aztán titkos helyeken szálltak le az arizonai határ közelében. Martínez felelőssége idővel nőtt, képviselte a Köpcöst Mexikóvárosban, közvetlenül tárgyalt a kolumbiai kartellekkel. 1990-ben találták ki, hogy jalapeñós dobozokban csempésszék át a kokaint.

Szerinte évente 400-500 millió dollárnyi kokaint juttattak át így az Egyesült Államokba. Azt mondta, hogy aktatáskákban vitte el a befolyt dollárt a bankba, de Guzmán számláit már mexikói pénzben fizette. Ha a banki tisztviselők rákérdeztek, honnan jött a pénz, azt válaszolta: „Paradicsomot exportáltam.” Egy idő után viszont inkább elkezdte lefizetni a banki tisztviselőket is.

Az üzlet beindulásával A Köpcösnek négy repülője is lett, mindegyik tengerparton volt egy drága villája, sőt állítása szerint a guadalajarai otthonánál még egy állatkertet is kialakítottak tigrisekkel, oroszlánokkal, párducokkal, szarvasokkal és egy kisvasúttal, amin a látogatók körbejárhattak. Guzmán hamis igazolványokkal gond nélkül utazott a világban, egyszer állítólag még Svájcban is járt egy fiatalító kezelésen. A Köpcös extravagán életstílusába az is belefért, hogy saját magának rendelt zenéket hallgatott az autójában – 200-500 ezer dolláros áron.

Martínez szerint Guzmán élete azért is nagyon drága volt, mert négy-öt barátnőt tartott el, róluk neki kellett gondoskodnia, amíg főnöke börtönben ült. Viszont azt is elmondta, hogy Guzmán szeretett ajándékokat adni hűséges embereinek, ő egyszer egy gyémánt Rolexet kapott tőle. Máskor pedig vett ötven luxusautót, és szétosztogatta az emberei között.

(Borítókép: Tárgyalási vázlatrajz, Gina Parlovecchio amerikai ügyész kérdéseket tesz fel Jesus Zambada-nak (2. balról) , aki Ismael El Mayo Zambada testvére, Joaquin El Chapo (Köpcös) Guzmán (jobbra) tárgyalásán. Guzmán mellett ügyvédje A. Eduardo Balarezo (2. jobbról), a Brooklyn-i szövetségi bíróságon, New York-ban 2018. november 19-én. Fotó: Jane Rosenberg / Reuters)