A brit képviselők szavaztak: nem akarnak rendezetlen brexitet

• Szerdán a brit alsóház megszavazta, hogy nem akar megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet, de ezzel még önmagában nem tudja biztosan elkerülni azt
• Egy nappal korábban óriási többséggel utasították el másodszor is Theresa May kormányfő EU-val kialkudott megállapodását
• Maynek szerdán is rettentő kínosan jött ki, hogy a képviselők egy olyan módosítót szavaztak meg, ami bármikor kizárja a rendezetlen kilépés lehetőségét. A kormányfő ezt csak a kilépés március 29-i eredeti dátumánál akarta elvetni
• Csütörtökön a brit képviselők arról dönthetnek majd, hogy akarják-e halasztani a kilépés dátumát
• Ha emellett döntenek, akkor is csak úgy lehet halasztani, ha ezt a másik 27 EU-s tagország jóváhagyja
• May még mindig a kétszer leszavazott megállapodása mellett érvelt, szerinte elég lenne egy rövidebb hosszabbítást kérni, ha egy megállapodást tudnak ajánlani az EU-nak
• Viszont azt mondta, hogy hosszabb halasztás jöhetne, ha nincs kilátásban megállapodás elfogadása
• Ha nem fogadnak el megállapodást, sem pedig halasztást, akkor a szerdai szavazástól függetlenül a rendezetlen brexit következik március 29-én

312-308 arányban a brit alsóházi képviselők szerda este megszavazták azt a módosító indítványt, ami alapján elutasították, hogy bármikor, bármilyen körülmények között is rendezetlen formában, megállapodás nélkül lépjenek ki az Európai Unióból. Mindezt egy nappal azután, hogy óriási többséggel másodszor is leszavazták Theresa May kormányfő EU-val kialkudott brexitmegállapodását a kilépés feltételrendszeréről.

Ez volt az első módosító indítvány, amiről szerda este szavaztak, mielőtt a kormány által előterjesztett javaslatról is döntöttek volna. Az arról kérdezte volna meg a képviselőket, hogy a brexit eredeti, március 29-i dátumán hajlandóak lennének-e rendezetlen formában, megállapodás nélkül kilépni az EU-ból. Theresa May csak az eredeti kilépési dátumnál utasította volna el a rendezetlen kilépést, a legkeményebb brexitet,

Ráadásul az is kiderült, hogy még miniszterek sem úgy szavaztak, ahogy azt May szerette volna.

Egy másik módosítót nagy többséggel leszavaztak a képviselők: ez azt mondta volna ki, hogy halasszák el március 29. helyett a kilépést, de azért, hogy felkészülhessenek egy rendezetlen brexitre. Végül a megszavazott első kiegészítéssel együtt döntöttek a kormány indítványáról: akkor 321-en utasították el újból a rendezetlen kilépést 278 képviselő ellenében.

A mostani döntés jogilag nem kötelező érvényű, de egyértelműen tükrözi a brit alsóház többségének véleményét. A brit képviselők korábban egyszer már kinyilvánították, hogy a rendezetlen brexitet el akarják kerülni, most elég hangsúlyosan megerősítették ezt.

May megállapodását nagyon leszavazták

A szerdai szavazás azután következett, hogy kedden a brit alsóház másodszor is nagy többséggel, 242 igen, 391 nem mellett utasította el Maynek a brit EU-s kilépés, a brexit feltételrendszeréről szóló megállapodását, amit az EU 27 másik tagországa korábban már elfogadott. Januárban az első szavazáson 230 fős, most 149 fős többséggel utasították el a megállapodást, amiben az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás a leginkább elfogadhatatlan a kilépéspárti képviselők többségének. Ez ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragaszthatná a briteket.

May már korábban előremenekülve felajánlotta a képviselőknek, hogy amennyiben elkaszálják a megállapodását március 12-én, akkor másnap egy újabb szavazást tartanak a rendezetlen brexitről. May kedd este elmondta, hogy bízik benne, hogy az alsóház többsége egy rendezett kilépést támogat. Azonban csak március 29-én, nem pedig minden körülmények között zárta volna ki a no-deal brexitet, hogy jobb alkupozíciói maradjanak.

Azt is hozzátette, hogy mivel a torykon belül komoly szembenállás volt, és mindkét lehetőség mellett erős és legitim érveket lehet felsorakoztatni, a saját pártjától sem fog pártfegyelmet követelni. Ennek ellenére az egyértelmű volt, hogy a módosító megszavazása ellen volt, és szerdán utána már kapkodva próbálták elérni, mire szavazzanak a toryk, sikertelenül.

May már korábban előrevetítette, hogy ha a brit képviselők elutasítják a rendezetlen kilépést szerdán, akkor

Ebben az esetben a brit kormánynak erről kellene tárgyalnia az EU-val, ezt ugyanis a 27 tagországnak is jóvá kellene hagynia még március 29-e előtt. Erre alapvetően a március 21-22-i EU-csúcson lenne lehetőség.

Alapesetben ha nem sikerül elfogadni egy, az EU-ban is megszavazott megállapodást a brit alsóházban, vagy nem kérnek halasztást a britek, esetleg a halasztás ideje alatt sem érnének el eredményeket, akkor a szerdai, a képviselők akaratát tükröző szavazástól függetlenül rendezetlen kilépés következne. Ha nem lesz halasztás, akkor ez már március 29-én megtörténne, ebben az esetben egyik napról a másikra esnének ki a britek az EU-ból, ami komoly gazdasági károkat okozna főként az Egyesült Királyságnak, de kisebb részben az EU-nak is.

A kilépés elhalasztásáról fognak szavazni

May kedden arról beszélt, hogy ha úgy döntenének a képviselők csütörtökön, hogy szeretnék meghosszabbítani a kilépésig hátralévő határidőt, akkor világossá kellene tennie a parlamentnek azt is, hogy milyen célból kérik ezt: azért, hogy visszavonják a kilépést, hogy egy újabb népszavazást tartsanak, vagy hogy egy új megállapodásról tárgyaljanak. Azt már az EU részéről Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, és Michel Barnier főtárgyaló is jelezte, hogy ha a britek halasztást kérnek, akkor ehhez megfelelő indoklást is várnának.

Miközben többen bekiabálták, hogy mondjon le, May a szerdai szavazások után arról beszélt az alsóházban, hogy a képviselők világosan elutasították a megállapodás nélküli brexitet. Szerinte azonban ezt csak akkor tudják elkerülni, ha van egy olyan megállapodás, amit sikerül támogatniuk.

A kormány csak egy rövidebb hosszabbítást javasol, ami akkor lépne életbe, ha sikerülne belátható időn belül elfogadni egy megállapodást. Szerinte egy ilyen néhány hónapos hosszabbítási kérés csak akkor lesz az EU-nak elfogadható ajánlat, ha van egy megállapodás, ami miatt lenne értelme eltolni a kilépés dátumát. Azt mondta, hogy az EU világossá tette, hogy az ő kétszer leszavazott megállapodása az egyetlen, ami szóba jöhet, csak azt sikerült kialkudni.

Amennyiben „a következő napokban" nem fogadnak el egy megállapodást, de a megállapodás nélküli kilépést sem akarják, akkor May szerint egy hosszabb halasztásra lenne szükség. Ebben az esetben viszont meg kellene tartani az Egyesült Királyságban is május végén az európai parlamenti választásokat. „Szerintem nem ez lenne a megfelelő kimenetele ennek" – mondta.

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője azt mondta, hogy a képviselők egyértelműen elutasították a rendezetlen kilépést, és May megállapodását is. Innentől szerinte elkerülhetetlen a kilépési határidő módosítása. Viszont azt mondta, hogy ő is egyeztetést kezdeményez képviselőkkel, mert a kilépési dátum módosítása világos cél nélkül nem megoldás. A Munkáspárt továbbra is a saját alternatív megállapodási javaslatát szeretné elfogadtatni, ami egyébként a vámunióban tartaná a briteket.

May két pofon után is nekifutna?

May a hosszas halasztásról azért is beszélt, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a kemény brexitpárti torykra, akik a megállapodása ellen voltak, de azt mindenképpen el akarják kerülni, hogy a kilépés veszélybe kerüljön.

A taktikázás keretében Michael Gove környezetvédelmi miniszter szerdán nem zárta ki, hogy a kormány harmadszor is szavazást írjon ki May megállapodásáról még márciusban. A Sky News szerint a jövő héten, még az EU-csúcs előtt megpróbálkozhat May harmadszor is a megállapodás áterőltetésével.

A kormány által szavazásra bocsátott csütörtöki indítványban ugyanis az áll, hogy amennyiben a képviselők jóváhagynak egy kilépési megállapodást március 20-ig, akkor a kormány június 30-ig kérne hosszabbítást, hogy biztosítsa a kellő időt a szükséges törvények megszavazásához. Ha viszont a képviselők nem szavaznak meg megállapodást, akkor az indítvány egy hosszabb halasztást valószínűsít.

Ha hosszabbítanak, akkor mennyivel?

Az indítványban azért szerepel június 30., mert a májusban megválasztott új Európai Parlament július 2-án kezdi meg a munkáját. Az Európai Bizottság elméleti szinten korábban utalt már arra, hogy jogászkodással addig még el lehetne húzni papíron a britek kilépését az EP-választás módosítása nélkül.

A briteknél ugyanis mostani állás szerint nem tartják meg a választást, az EP-képviselői helyeiket már szét is osztották a többi tagország között. Viszont Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Theresa Mayjel közösen tartott sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy semmilyen halasztás nem nyúlhatna az EP-választás május 23-i kezdete után – a legtöbb országban, így Magyarországon is május 26-án lesz a szavazás, de ezt tagországonként eltérő napon tartják 23-26. között –, különben az Egyesült Királyságban is szavazni kellene.

Korábban nyilatkozó brit képviselők közül olyan is volt, aki akár év végéig, vagy tovább is hosszabbított volna. Ez pedig azért sem mindegy, mert

A Guardian brit lap arról is írt még februárban, hogy uniós tisztviselők annak a lehetőségét is vizsgálták, hogy 2021-ig halasszák el a brexitet. Azonban ezt hivatalosan azóta sem erősítették meg.

EU: Nem elég valami ellen szavazni

Az Európai Bizottság szóvivője egyelőre annyit reagált, hogy csak két módon lehet elhagyni az EU-t: egy megállapodással, vagy megállapodás nélkül. Az EU mindkettőre felkészült. Ahhoz, hogy a megállapodás nélküli kilépés ne valósuljon meg, nem elég ez ellen szavazni, hanem egy megállapodás mellett kell. Hangsúlyozták, hogy van egy kialkudott megállapodásuk Mayjel, és azt készek a hétfőn bejelentett kiegészítésekkel együtt aláírni.

Tusk a megállapodás első, januári elbukása után racionális döntésnek nevezte, ha halasztást kérnének a britek. Angela Merkel német kancellár is hajlott arra, hogy kérés esetén módosítsanak a kilépés dátumán. Heiko Maas német külügyminiszter a szerdai szavazás után pedig kiírta a Twitterre, hogy „a kemény brexit senkinek sem az érdeke, ezt már többször is kinyilvánítottuk."

Azonban az elmúlt napokban az EU-ból már többen is utaltak arra, hogy csak úgy biankó nem adnának időt, legfeljebb valamilyen pontos céllal. Barnier azt mondta, hogy világos válasz kell a britektől arra, mit terveznek, mielőtt döntenének egy lehetséges halasztásról. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament brexitügyi koordinátora is arról beszélt, hogy ellenez bármilyen hosszabbítást, ha az nem azon alapul, hogy a brit alsóház valami mellett foglalt állást.

Egy, a Telegraph-nak nyilatkozó uniós forrás szerint néhány hónapra nincs értelme halasztást kérni, mert megoldást nem találnának ennyi idő alatt, és mindössze annyi történne, hogy a megállapodás nélküli brexitet tolnák el márciusról júniusra. „May megállapodása halott. – mondta a Telegraph informátora. – Nem látjuk, hogy miként lehetne ledolgozni egy 149 szavazatos vereséget 6 vagy 8 hét alatt. A probléma túl mélyen gyökerezik ahhoz, hogy meg lehessen oldani az ír határkérdés körüli finomhangolásokkal.”

Az EU 27 másik országának is egyhangúlag bele kell egyeznie abba, hogy elhalasszák a március 29-re tervezett kilépést. A 27 állami vezető pedig megosztott a kérdésben, habár az eddigi döntéseknél teljes egységet mutatott.

Van, aki abban reménykedik Brüsszelben, hogy az EU-nak semmi mást nem kell tennie, csak a kemény brexittel fenyegetnie Nagy-Britanniát, és a brit képviselők meg fognak törni. Mindenesetre ha a csütörtöki brit alsóházi szavazáson kérvényezik a kilépési dátum módosítását, a jövő csütörtök-pénteki EU-csúcson dől majd el, hogy kap-e halasztást London, és mennyi időre halaszthatják a kilépést.