Beszivárogtak a Hezbollah felderítői a Golán-fennsíkra

Az izraeli hadsereg szerdán bejelentette, hogy a szíriai polgárháborúban az Aszad-rezsim oldalán harcoló Hezbollah libanoni síita terrorszervezet a Golán-fennsík szíriai oldalán

A Hezbollah emberei - akik nem született libanoniak, hanem szíriai zsoldosok - elsősorban hírszerzéssel, szíriaiak beszervezésével foglalkoznak, de fegyvereket is birtokolnak, robbanószerkezeteket, gépfegyvereket és páncéltörő rakétákat halmoztak fel a térségben.

Az Abu Haszan Szadzsad vezetésével működő libanoni egység célja terrortámadások a végrehajtása Izrael ellen, valamint egy új frontvonal megteremtése Izraellel szemben a Golán-fennsíkon, amelynek nyugati része 1967-óta izraeli ellenőrzés alatt áll. A Golán-fennsík szíriai részén nyáron értek véget a harcok, amikor a Damaszkuszhoz hű egységek kiszorították onnan az évek óta ott állomásozó kormányellenes csapatokat. Az ügy pikantériája, hogy az iráni regionális politika legfontosabb eszközének számító Hezbollah törekvéseiről – legalábbis eddig – még Bassár al-Aszad elnök sem tudott (mondjuk az se sokat számítana, ha tudna, Aszad ugyanis teljesen ki van szolgáltatva a polgárháborús győzelmében főszerepet játszó oroszoknak és irániaknak).

Amit Fiser, az izraeli hadsereg goláni egységének tábornoka bejelentette, mindent el fognak követni, hogy kiűzzék a Hezbollah egységeit Szíriából, és ezzel "helyreállítsák a térség stabilitását". Egyes szakértők a Hezbollah beszivárgási kísérletével hozták összefüggésbe a közelmúltban végrehajtott izraeli tüzérségi csapásokat, melyeket a határ szíriai oldalán álló, a polgárháborúban szinte teljesen lakatlanná vált Kuneitra városa ellen intéztek.

A Times of Israel által megszólaltatott szakértők közül viszont többen azt mondták, a bejelentés csak az áprilisi választásokra készülődő Benjamin Netanjáhu kampányát szolgálja, hiszen a Hezbollah és Irán Golán-fennsíkkal kapcsolatos tervei régóta ismertek.

Izrael egyébként az utóbbi években fokozódó intenzitással hajt végre légitámadásokat a Szíriában berendezkedő iráni, illetve iránhoz hű, felekezeti alapon szerveződő síita milíciák ellen. A kormányzat és a katonai vezetés pedig többször is követelte Aszadtól, sőt, Putyintól is, hogy hozzon létre a határok mentén egy 50 kilométeres ütközőzónát, ahol nem állomásozhatnak iráni vagy síita fegyveresek. Azonban ahogy az a tavaly tavasszal a Golán-fennsík felett vívott rakétapárbajból is kitűnt, a zsidó állam nyomásgyakorlása nem járt sikerrel.