Donald Tusk a brexit hosszabb elhalasztására is nyitott lenne

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiírta a Twitterre, hogy a március 21-22-i EU-csúcs előtti megbeszélésein arra fogja kérni a tagországokat, hogy legyenek nyitottak a brexit határidejének hosszabb elhalasztására is, ha az Egyesült Királyság ezt szükségesnek érzi a brexitstratégiája újragondolásához.

Tusk azután reagált, hogy a brit alsóházban kedden másodszor is óriási többséggel utasították el Theresa May brit kormányfő EU-val kialkudott megállapodását a brit kilépés feltételrendszeréről.

Szerdán aztán a brit képviselők egy jogilag nem mindent felülíró döntéssel azt szögezték le, hogy nem akarnak megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet.

Csütörtökön a brit képviselők arról dönthetnek majd, hogy akarják-e halasztani a kilépés dátumát. Ha emellett döntenek, akkor is csak úgy lehet halasztani, ha ezt a másik 27 EU-s tagország jóváhagyja, erre a jövő heti EU-csúcson lenne lehetőség.

A kormány által szavazásra bocsátott csütörtöki indítványban az áll, hogy amennyiben a képviselők jóváhagynak egy kilépési megállapodást március 20-ig, akkor a kormány június 30-ig kérne hosszabbítást, hogy biztosítsa a kellő időt a szükséges törvények megszavazásához. Ha viszont a képviselők nem szavaznak meg megállapodást, akkor az indítvány egy hosszabb halasztást valószínűsít.

May még mindig a kétszer leszavazott megállapodása mellett érvelt, szerinte elég lenne a rövidebb hosszabbítást kérni június 30-ig, ha még az EU-csúcs előtt el tudnak fogadni egy megállapodást – amiből most csak az övé van a parlament előtt.

Viszont azt mondta, hogy hosszabb halasztás jöhetne, ha nincs kilátásban megállapodás elfogadása, ebben az esetben viszont meg kellene tartani májusban az európai parlamenti választásokat is az Egyesült Királyságban.

Tusk a megállapodás első, januári elbukása után racionális döntésnek nevezte, ha halasztást kérnének a britek. Angela Merkel német kancellár is hajlott arra, hogy kérés esetén módosítsanak a kilépés dátumán. Heiko Maas német külügyminiszter a szerdai szavazás után pedig kiírta a Twitterre, hogy „a kemény brexit senkinek sem az érdeke, ezt már többször is kinyilvánítottuk.. Azonban az elmúlt napokban az EU-ból már többen is utaltak arra, hogy csak úgy biankó nem adnának időt, legfeljebb valamilyen pontos céllal.

Danuta Hübner, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke csütörtökön azt írta, hogy brit kérelem esetén az EU nagy valószínűséggel jóváhagyja majd a hosszabbítást, de a kiválási szerződés módosítása vagy a jövőbeli viszonyrendszerről szóló tárgyalások megkezdése ezen időszak alatt nem lehetséges.

Azt nem tudni, hogy a Tusk által említett hosszabb hosszabbítás mit takarhatna. A Guardian brit lap arról is írt még februárban, hogy uniós tisztviselők annak a lehetőségét is vizsgálták, hogy 2021-ig halasszák el a brexitet. Azonban ezt hivatalosan azóta sem erősítették meg.

Korábban nyilatkozó brit képviselők közül olyan is volt, aki akár év végéig, vagy tovább is hosszabbított volna. Ez pedig azért sem mindegy, mert a képviselők napközben még csatolhatnak módosítókat a brit kormány indítványához, ezért majd a szavazásnál derül ki, hogy milyen időintervallumról döntenek egyáltalán.

Ha nem fogadnak el megállapodást, sem pedig halasztást, akkor a szerdai szavazástól függetlenül a rendezetlen brexit következik március 29-én.

A kialakult helyzetről és a brexit éppen aktuális állásáról itt írtunk bővebben:

(Borítókép:  Olivier Hoslet / Pool via REUTERS / File Photo)