Alkotmányos káosz alakult ki az Egyesült Királyságban

Robert Buckland főállamügyész-helyettes értékelése szerint a szigetországban alkotmányos válság alakult ki, miután John Bercow házelnök hétfőn bejelentette, hogy nem hajlandó változtatás nélküli formában ismét szavazásra bocsátani Theresa May miniszterelnök már kétszer elbukott javaslatát a brexit Brüsszellel kialkudott feltételrendszeréről.

A Bercow által hangoztatott parlamenti szokásjog (a brit jogrend elsősorban precedensekre és hagyományokra épül) alapján egy ülésszakon belül nem lehet érdemileg ugyanazt a javaslatot kétszer is előterjeszteni (Bercow szerint May két korábbi javaslata között jelentős különbségek voltak, ezért lehetett kétszer is szavazni róluk).

Ha a brit parlament a csütörtöki uniós csúcsig nem szentesíti a kilépés kialkudott felételeit, Maynek Brüsszelben "hosszú" halasztást kell kérnie. Ez azt jelentené, hogy május végén a briteknek is EP-képviselőket kell választaniuk, ami önmagában is nagyon súlyos presztízsveszteség lenne a parlamentben többségben lévő brexitpártiak számára, a százmillió fontos költségkilátások miatt dühöngő választókról nem is beszélve.

Ha az EU belemegy a halasztásba, ami valószínű, a kinyíló időablakban brit politikának valahogy ki kéne kecmeregnie a patthelyzetből, amibe magát lavírozta. Vagy újabb népszavazást kéne tartani, vagy időközi választást, vagy közös, puhább brexit-javaslatot kéne letenni Brüsszel asztalára.

A Guardian szerint az is elképzelhető, hogy a hosszú halasztáshoz egy záradék kapcsolódna, ami lehetővé tenné a gyors kilépést arra az esetre, ha időközben valahogy mégis sikerülne a parlamentnek elfogadni a May-féle megállapodást.

A kormány most azon agyal, hogy miként lehetne megkerülni a szokásjogot annak érdekében, hogy a parlament harmadszor is szavazhasson. Felmerült, hogy magát a 400 éves konvenciót kéne felülírni. Az sem kizárt, hogy ha a miniszterelnöknek sikerül a csúcson kijárnia a halasztást, amire amúgy minden remény megvan, a megváltozott helyzet miatt a házelnök már engedne, mivel érdemi változás állna be a helyzetben. Ez azonban csak teória.

Buckland főállamügyész-helyettes (solicitor gerneral), aki elsőként nevezte a hétfőn kialakult helyzetet alkotmányos válságnak, azt vetette fel, hogy a konzervatív többség a szokásjogot adminisztratív eszközzel megkerülve azzal is átvághatná a gordiuszi csomót, ha korán véget vetne a parlamenti ülésszaknak és újat nyitna, ám ez a kritikusok szerint csak látszatra lenne könnyű.

Vannak olyan konzervatív képviselők, akik szerint Bercow makacskodása azt jelzi, hogy szeretné a kormánytól a parlament hatáskörébe vonni a brexit-folyamat irányítását. Mások szerint viszont Bercow valójában szívességet tett Maynek, hisz a javaslat úgyis megint elbukott volna. És ha vannak is arra utaló jelek, hogy a habozó konzervatív és északír unionista képviselők közül többen már rugalmasabban állnának hozzá May javaslatához, az, hogy csütörtökig (pontosabban szerda estig) sikerüljön tető alá hozni a pártok közti megállapodást, már elúszott.