Jenő
9 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Egyre sötétebb dolgok derülnek ki a reformer sztárhercegről

K EPA20181201129
2019.03.27. 14:49

2018 áprilisában óriási dolog volt, hogy 35 éves tilalom után újra mozifilmet vetítettek Rijádban, Szaúd-Arábiában. Nem is akármit, hanem a Fekete Párduc című hollywoodi szuperhősmesét, amelyben nők segítségével (!) küzd meg az országáért a fekete főszereplő, miközben faji és gyarmati rendszereket érintő problémákat is feszeget az alkotás.

Szimbolikus jelentőségű üzenet volt ez a királyságot modernizálni akaró, befolyásos trónörököstől, Mohamed bin Szalmántól, aki kormánykerékhez engedte a nőket, és amerikai útján olyan programokat szerveztek neki, amelyek bármely nyugati kormány- vagy államfőnek is büszkeségére váltak volna: Bill Gates meghívta őt az otthonába, és meglátogatta a Virgin Galactic hangárát is.

Mára ez megváltozott. 

A herceg „új" Szaúd-Arábiájáról kiderült, hogy a politikai ellenfélnek vélt polgárait keményen gyilkoló, elhallgattató ország, és bár Donald Trump amerikai elnök támogatását elsősorban kereskedelmi-anyagi okokból még mindig bírja a trónörökös, közben egyre inkább elszigetelődik. (Mellékszál, de a Foreign Policy elemzése szerint nem ő az első „kamureformer", arrafelé ez mintha bevett trükk lenne a világ átverésére).

Évek óta működött a titkos osztag

A New York Times a napokban írta meg egy hosszú cikkben, hogy a Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságírót meggyilkoló emberek egy, a herceg tudtával és jóváhagyásával 2017 óta működő titkos osztag, a Szaúdi Gyorsbeavatkozó Csapat (az angol szövegben Saudi Rapid Intervention Group, RIG) tagjai voltak. A feladatuk az elégedetlenek és a disszidensek erővel való hazavitele, bebörtönzése és kinyírása. 

A csapat legalább egy tucat akciót hajtott végre, áldozataik között voltak női jogokért küzdő aktivisták is, akiket tavaly tavasszal és nyáron fogtak el. Eleinte egy használaton kívüli palotába vitték őket Dzsidda városában, kis szobákba zárták őket, az ablakokat letakarták. Többüket rendszeresen vitték kihallgatásra, verték, árammal rázták, waterboardingoltatták (vizes törülközős, fulladásközeli érzést okozó kínzás), nemi erőszakkal és gyilkossággal fenyegették őket.

A lap szerint egyikük, egy nyelvészetet tanító és a nők helyzetéről blogoló egyetemi oktatónő, Eman al-Nafjan a kínzások miatt megpróbálta megölni magát. Aztán hivatalosan is börtönbe kerültek Dzsidda városában, ott már a hozzátartozóik is látogathatták őket, majd most szerdán zárt ajtók mögött bíróság elé állították őket.

A KÍNZÓ-EMBERRABLÓ CSAPATNAK OLYAN SOK DOLGA VOLT, HOGY JÚNIUSBAN MEGKÉRDEZTÉK BIN SZALMÁN EGYIK TANÁCSADÓJÁT, HOGY KÉRHETNEK-E ESETLEG BÓNUSZT A RAMADÁN VÉGEKOR.

Nincs rá bizonyíték, hogy ez a csapat volt-e, mindenesetre az utóbbi időben valakik

  • az Egyesült Arab Emírségekből erőszakkal hazavitték és korrupcióval vádolták meg Rami al-Naimit, egy volt szaúdi olajminiszter fiát. 
  • Májusban egy szaúdi–katari kettős állampolgár egyetemi hallgatót tartóztattak le Kuvaitban, és küldtek haza.
  • A királyi család egyik magas rangú tagjának a barátját, Fajszál al-Dzsarbát Jordániából egy éjjeli rajtaütés után vitték el tavaly júniusban. A családja nem tudja, hol tartják fogva.
  • Augusztusban Szaúd bin al-Muntaszir bin Szaúd herceget vitték haza Marokkóból.
  • Az Independent októberben írta meg, hogy egy Németországban élő herceg, Háled bin Farhán asz-Szaúd szerint ellene is egy elrablós-hazavivős akciót terveztek tíz nappal a Hasogdzsi-ügy előtt. Azt is mondta, hogy a királyi család legalább öt tagja emelte fel szavát Hasogdzsi eltűnése után, őket mind előállították, hollétükről a cikk megjelenésének idején semmit nem lehetett tudni.

Sorra csapnak le az eltérő véleményekre

Szaúd-Arábiában korábban sem volt ismeretlen a disszidensekkel való hasonló bánásmód, ebben a 2017. augusztusi BBC-cikkben például öt, 2015 és 2017 között Európából eltűnt hercegről írnak, de most a NYT-nak nyilatkozó ex-CIA-s szakértő, Bruce Riedel azt mondta,

a herceg hatalomátvétele óta ez a jelenség nagyon megerősödött.

Értelmiségieket, vallási vezetőket, aktivistákat vesznek őrizetbe, az sem ússza meg, aki a Twitteren szidja az országot és a királyi családot, és nemrég írtunk arról, hogy a disszidens fiatal lányok is az életükért rettegnek, ha a próbálkozásuk ellenére nem sikerül jó messzire lelépniük a családjuktól.

Riedel azt mondta: az, hogy a csapat bénán oldotta meg a Hasogdzsi-gyilkosságot, mert rengeteg bizonyítékot és nyomot hagyott maga után, arra utal, hogy belföldön nem kell ilyesmire figyelniük, szabadon működhettek.

Belföldön is kemény

Emberi jogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a szaúdi herceg az országon belül is elhallgattatja az elégedetlenkedőket. 2017 szeptemberében több mint húsz embert tartóztattak le külföldi hírszerzési vádakkal, két hónappal később egy antikorrupciós leszámolásnak kommunikált akcióban több mint 300 embert tartóztattak le, köztük a királyi családhoz tartozókat is.

Az amerikai közszolgálati média, a PBS a napokban számolt be arról, hogy az Amerikában szaúdi ösztöndíjjal tanuló fiatalokat is megfigyelteti a szaúdi állam. Ha kritizálják az országukat, az útlevelüket és az ösztöndíjukat kockáztatják. Fenyegetik, és ha úgy alakul, megpróbálják hazavinni őket. Volt, akinek a családját utasította az állam, hogy ne támogassák őt, ne beszéljenek vele, ezzel kvázi disszidenssé téve a gyereket.

Egy név nélkül nyilatkozó diák azt mondta, neki bevallotta egy diáktársa 2017-ben, hogy csak azért van a kampuszon, hogy őt megfigyelje, és jelentsen a követségnek és a szaúdi kormánynak. Nyilatkozott egy professzor is, aki felháborodva tapasztalta, hogy egy diákja fenyegető sms-t kapott a szaúdi követségtől, hogy tartsa távol magát minden „szaúdiellenes" dologtól. A kint tanuló szaúdi diákok kulturális klubokba tömörülnek, és mindegyik „klub" be van kötve a szaúdi követségre. Bármit csinálnak, szerveznek, engedélyt kell kérniük, előadásaikban nem bírálhatják anyaországukat. A köztévé szerint 60 ezer szaúdi tanul Amerikában, közülük 40 ezren szaúdi állami pénzen.

A szaúdi diákok megfigyelésével és fenyegetésével is ugyanaz a helyzet, mint a disszidensek és aktivisták kezelésével: korábban is volt ilyen, de Bin Szalmán óta lett brutális a helyzet, mondta a PBS-nek Frank Montoya ex-FBI-ügynök, a Nemzeti Elhárítási Igazgatóság egykori igazgatója. Azt mondta, amíg ott dolgozott, hallott ilyen esetekről, de nem volt prioritás a téma, mert nem láttak benne trendet. A szaúdiak szorítása azonban drámaian megnőtt mostanában, tette hozzá.

És ebből a túlzott keménykedésből mintha kicsit kezdene elege lenni pár szereplőnek, mínusz persze Trump, aki a kőkemény bizniszt látja a hercegben, letojva holmi emberi jogokat.

Egyre többen kezdik megelégelni

Az amerikai kongresszus például szankciókkal fenyegeti az országot, és kivizsgáltatná a nukleáris együttműködés részleteit, írja elemzésében a Bloomberg. „A szaúdi rezsim újra és újra demonstrálja a középkori brutalitását – mondta Jim McGovern, demokrata kongresszusi képviselő. – A kongresszusnak világosan ki kell nyilvánítania, hogy következményei lesznek ennek." A politikus egy másik demokrata társával részt vett egy „Kínzás a Királyságban" elnevezésű programon, amelyen ott volt az Abu-Dzabiban elfogott, majd Szaúd-Arábiában bebörtönzött Ludzsein al-Hatlúl nőjogi aktivista bátyja. A republikánus szenátor Marco Rubio nemes egyszerűséggel

Full gengszternek

nevezte a herceget.

A szenátus múlt héten megszavazta, hogy ne támogassák tovább Szaúd-Arábiát a jemeni konfliktusban, a 47 demokrata párti szenátorhoz csatlakozott 7 republikánus törvényhozó is.

Ráadásul a herceg az apjával is összekülönbözött. Pontos részleteket a miértekről persze nem tudni, de a Guardian írta meg, hogy a trónörökös az utóbbi időben egy csomó fontos eseményen nem jelent meg, például nem tárgyalt az országba látogató Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel sem. Az országba irányuló külföldi befektetések visszaesése miatt aggódó apja pedig megfosztotta őt a pénzügyi és gazdasági irányítási jogkörétől.

A brit lap szerint a Harvardon végzett Muszaid al-Ajbán nemzetbiztonsági tanácsadó kapta a feladatot, hogy a király részéről felügyelje a befektetési tanácsokat. A másik oldalról viszont a herceg úgy nevezte ki az új amerikai nagykövetet és a védelmi minisztert, hogy nem szólt róla apjának, és a szokással ellentétben nem fogadta az Egyiptomból hazatérő királyt a reptéren. Az apa-fia feszültségre még állítólag a jemeni konfliktus körüli nézeteltérésük is rátett egy lapáttal.

Rengeteg pénz is elúszhat

A királynak van némi oka tartani a befektetések visszaesésétől: a szaúdi állami befektetési alappal a hírek szerint – első amerikaiként – most szakított a hollywoodi Endeavor cég a Hasogdzsi-ügy miatt, és visszaadott 400 millió dollárnyi pénzt. Szaúd-Arábia még korábban kénytelen volt elhalasztani az Aramco állami olajcég tőzsdére vitelét a közhangulat miatt, ezzel elesve 1-2 billió dollártól. Márpedig a herceg által kitűzött gazdasági célokhoz állítólag kellene a pénz, koránt sincs arról szó, hogy az odacipelt milliók – stílusosan – homokszemek a sivatagban.

A szaúdi állam által megbízott amerikai PR- és lobbicégek közül is többen visszaadták a megbízásukat, ami arról szólt, hogy a szaúdiak jó hírét keltsék és számukra kedvező döntések legyenek Washington környékén. A Hasogdzsi-gyilkosság előtt 28 ilyen ember és cég volt, most 16 van.

Azért annyira persze nem kell aggódni a szaúdi gazdaságért. Egyrészt Trump szívesen üzletel velük, főleg fegyverekkel, másrészt a Hasogdzsi-gyilkosság utáni első nemzetközi kötvénykibocsátásuk januárban remekül működött külföldi befektetőkkel, és bár elbizonytalanodni látszott a gyilkosság miatt a japán SoftBank is, végül folytatta a gigantikus befektetést az országban.

Szaúd-Arábia közben próbálkozik serényen: esküdözik, hogy a Hasogdzsit meggyilkolók bíróságon elnyerik a büntetésüket, és közben női nagykövetet küldött Washingtonba.