Brexit: átment a házelnökön Theresa May szavazási terve

Csütörtök délután órákon át bizonytalan volt, hogy szavaznak-e brexitügyben a brit alsóház képviselői pénteken, és ha igen, pontosan miről. Végül az derült ki, amit többen már sejtettek, hogy Theresa May kormányfő kétszer nagy többséggel leszavazott teljes megállapodáscsomagjából

Erre azért volt szükségük, mert a házelnök a múlt héten leszögezte: a parlamenti szokásjog alapján változatlan formában nem lehetne újra szavazni az elutasított megállapodásról. John Bercow a héten megismételte, hogy a kormány által benyújtani szándékozott indítványnak „át kell mennie ezen a teszten.”

Bercow csütörtökön este bejelentette, hogy a kormány által beadott indítvány megfelelt a kritériumoknak, ezért lehet róla szavazást tartani pénteken, és módosítókat is lehet kapcsolni hozzá. A képviselőknek azonban még el kell fogadniuk a kormány indítványát, hogy pénteken – amikor alapesetben csak korlátozottan működne az alsóház – egy extra ülésnapot tartsanak.

A tory képviselők közül többen is kifogásolták, hogy szerintük a két dokumentumot nem lehet így külön kezelni. A legnagyobb ellenzéki párt, a Labour képviselői azt is felemlegették, hogy May még januárban is azzal érvelt, hogy nem lehet szétválasztani a két dokumentumot, mert az EU is „csomagban" kezeli ezeket.

Viszont a kormány szerint az a fontos, hogy megfeleljenek az Európai Tanács elvárásainak. A Downing Street szerint a kilépési megállapodás megszavazása is biztosítaná, hogy életbe lépjen az EU által felajánlott május 22-ig tartó halasztásos opció.

A múlt heti EU-csúcson két halasztási lehetőséget ajánlottak fel Theresa Maynek. Ha átmegy brit idő szerint pénteken este 11-ig May dealje, akkor az Egyesült Királyság rendezett formában, annak feltételrendszere szerint lép ki az EU-ból május 22-ig. A kormány szerint a politikai nyilatkozattól leválasztott kilépési megállapodás ugyanezt a funkciót töltené be.

A BBC szerint azonban ennyire nem egyszerű a helyzet ebben az esetben sem, mert a brit törvények alapján csak a kilépési megállapodás megszavazása nem elég a teljes megállapodáscsomag ratifikálásához. Ezért a kormánynak vagy egy külön szavazást kellene később kiírnia a politikai nyilatkozatról, vagy pedig megváltoztatni a törvényt, hogy ez már ne legyen feltétel.

Ha harmadszor is leszavazzák Theresa Mayt pénteken, vagy nem is szavaznak a megállapodásról, akkor április 12-ig kap első körben haladékot Nagy-Britannia. Addig kellene eldönteniük, hogy rendezetlen kilépést, vagy további hosszabbítást szeretnének-e. A további hosszabbítás azt jelentheti, hogy EP-választásokat kell tartaniuk májusban. Ha nem lenne hosszabbítás, akkor április 12-én rendezetlen kilépés következne, és az EU már felkészült erre a lehetőségre .

Senki sem tudta biztosan, mi jönne pénteken

Az alsóházi ügymenetért felelős tory Andrea Leadsom első csütörtök délutáni nyilatkozatai után csak találgatták, pontosan mi következik pénteken. Annyit lehetett tudni, hogy a kormány beadott egy indítványt a brexitmegállapodásról, amelynek a vitája majd magyar idő szerint este hatkor kezdődne. 

„Az alsóháznak tudnia kell, hogy miről vitázik, és miről nem vitázik. Remélem, hogy a nap végére tisztábban látunk majd” – mondta akkor John Bercow házelnök. A csütörtök délutáni bizonytalan helyzetet jól szemléltette a BBC egyik parlamenti tudósítója, aki kiírta a Twitterre, hogy nem azért van zavar, mert az újságírók nem tudják, mi történik, hanem mert a kormányban sem értik, mi van. 

Mi van az egyikben, és mi a másikban?

A pénteken külön szavazásra bocsátott, 585 oldalas kilépési megállapodásban vannak a jogilag kötelező erejű kitételek. Így ebben szerepel az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás is, ami idáig a leginkább elfogadhatatlan volt a teljes megállapodást ellenző képviselők többségének. Ezzel ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek.

Ezzel szemben a Theresa May és a másik 27 EU-ország vezetője által aláírt politikai nyilatkozat azt fekteti le nagy vonalakban, hogy az Európai Unió és Nagy-Britannia a brexit után is a lehető legszorosabb együttműködésben szeretnének létezni egymás mellett, különösen a biztonságpolitika és a kereskedelem területén. A vezetők ígéretet tesznek a 26 oldalas dokumentumban, hogy a kilépés után a lehető leggyorsabban ki fogják alakítani ennek az új együttműködésnek a kereteit.

May a lemondását is bedobta a kalapba

Az előző két alkalommal, amikor a brit parlament Theresa May kilépési javaslatáról szavazott, akkor a kilépési megállapodásról és erről a politikai nyilatkozatról egyszerre mondtak ítéletet.

Januárban az első szavazáson 230 fős, a márciusi másodikon 149 fős többséggel szavazták le  az alsóházban a megállapodást, amit az EU 27 másik tagországa már korábban jóváhagyott. A legutóbbi leszavazáshoz képest legalább 75 képviselőt kellene meggyőznie Maynek.

May a párton belüli ellenfeleit azzal is próbálta megnyerni, hogy szerdán belengette, kész lemondani, ha átmegy a megállapodása az alsóházban. Több kemény brexitpárti tory jelezte, hogy hajlandó megszavazni ezek után a dealt, mások azonban mereven elzárkóztak. Végül pedig a May parlamenti többségét 2017 óta biztosító északír unionisták is kijelentették, továbbra sem szavazzák meg a megállapodást.

Azonban más alternatíva mellett sem alakult ki többség. Az alsóháznak hétfőn sikerült magához ragadnia a kezdeményezést, és szerdán nyolc véleménynyilvánító szavazást tartott különböző brexitalternatívákról. Azonban mindegyiket leszavazták, továbbra sincs olyan megoldás, ami mögött többség lenne az alsóházban.

A kormány arra játszhat, hogy a brexit eredeti, de már elhalasztott dátumán, március 29-én lényegében azt ajánlja a kemény brexitpárti toryknak, hogy vagy megszavazzák a kilépést pénteken, vagy pedig egy hosszú halasztással kell szembenézniük.

A brexit hétfő délelőtti állását  podcastunkban is átbeszéltük:

(Borítókép: Theresa May az alternatív Brexit lehetőségek szavazásán a brit Parlamentben 2019. március 27-én. Fotó: Reuters Tv / Reuters)