Gyöngyi
10 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Brexit: megvan, milyen feltételekkel adhat az EU halasztást

GettyImages-1135902175
2019.04.09. 20:13 Módosítva: 2019.04.09. 23:24

A brit alsóház kedden este nagy többséggel, 420 igen, 110 nem ellenében megszavazta, hogy Theresa May az EU-nak küldött múlt heti levelének megfelelően június 30-ig kérje a brexit pénteki határidejének meghosszabbítását. Közben brit újságírók látták a szerdai rendkívüli EU-csúcs zárónyilatkozatának tervezetét. A bennmaradó tagállamok képviselőinek kedd esti előkészítő ülésén elfogadott dokumentumot ismerő források szerint is készen áll az EU megadni a halasztást, viszont feltételek is lesznek. Arról pedig egyelőre nincs egyetértés, pontosan mennyi haladékot kaphatnak a britek.

Miután a brit alsóházban már háromszor elutasították May EU-val kialkudott megállapodását a kilépés feltételrendszeréről, a britek a március 29-i eredeti határidő helyett április 12-ig, péntekig kaptak haladékot. Ha nincs elfogadott megállapodás, és a szerdai EU-csúcson nem kapnának újabb halasztást, akkor alapesetben pénteken rendezetlen brexit következne. Bármilyen hosszabbításhoz a bennmaradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása kell.

A brit miniszterelnök múlt héten levélben kérte a brexit további elhalasztását Tusktól. May azt is jelezte a levélben, hogy hajlandó kiírni az EP-választásokat is, de abban a reményben, hogy május 23-a előtt elfogadják a kilépési megállapodását, és ezzel távoznak az EU-ból, és lefújhatják a szavazást.

Kedden kötelező volt a kormánynak beadnia egy indítványt az alsóházban arról, hogy May június 30-ig halasztást kér az EU-tól, miután a múlt héten az alsóházban egy nap alatt, mindössze egy szavazatos többséggel elfogadtak egy törvényjavaslatot, ami hétfőn este átment a lordok házában is. A rendezetlen brexit elkerülését célzó, törvényi erőre emelkedett javaslaton egyébként annyit változtattak, hogy Maynek már nem kell utólag megszavaztatnia az alsóházat arról, ha az EU-ban a szerdai rendkívüli csúcson mégis másik határidőt ajánlanak.

Elkészült a csúcs zárónyilatkozatának tervezete

Ez azért sem mindegy, mert az EU-ban egyáltalán nem biztos, hogy ez a dátum fog átmenni. A Sky News és több brit újságíró is látta az EU-csúcs zárónyilatkozatának tervezetét. Ebben egyelőre ki van hagyva, hogy mennyi időre adnának halasztást a briteknek, de az szerepel benne, hogy a kilépési megállapodás ratifikálásához adnák a haladékot. Ha pedig a majdani dátum előtt elfogadná az alsóház a kilépési megállapodást, a következő hónap első napja lenne a brexit napja is.

Viszont azt is aláhúzzák benne, hogy a hosszabbítással nem veszélyeztethetik az EU-s intézmények megfelelő működését. Ezért azt is kikötnék, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell tartania az EP-választásokat, ha május 22-ig nem ratifikálja a kilépési megállapodást, és így a május 23-26-i EP-választások alatt is tagja az uniónak. Ha bármilyen okból ennek a kötelezettségének az Egyesült Királyság nem tesz eleget, vagyis

nem tart EP-választást, akkor a tervezet szerint június 1-jét határoznák meg a kilépés kötelező dátumaként.

Tusk rugalmas halasztást adna

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kirakott egy levelet is a Twitterére, amit a bennmaradó 27 tagország vezetőjének írt. Ebben – a múlt héten belengetett – rugalmas hosszabb halasztást ajánlja az egyik alternatívaként: ez alapján legfeljebb egy évig kapnának halasztást a britek, közben pedig bármikor kiléphetnének, ha átmegy az alsóházban a kilépési megállapodás. Így elkerülhető lenne, hogy néhány hetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze. Tusk azért az egy évet ajánlja, mert akkor az Európai Uniónak egyhangúlag kell majd döntenie kulcsfontosságú ügyekben.

Tusk a javaslatához három feltételt is szabna:

  • Az EU 27 tagországa és May által elfogadott, de a brit alsóházban háromszor is elutasított kilépési megállapodásról nem nyitják újra a tárgyalásokat.
  • Nem kezdik meg a tényleges tárgyalásokat a jövőbeni kapcsolatokról, csak a kilépési megállapodáshoz kapcsolt, ezeket vázlatosan jelző politikai nyilatkozatról.
  • Az Egyesült Királyságnak együttműködőnek kell maradnia ebben az időszakban, olyan hozzáállással, ami tükrözi, hogy egy kilépőfélben lévő tagország.

Viszont azt is hozzátette, hogy ettől függetlenül az Egyesült Királyság teljes jogú tag maradna, az ezzel járó kötelezettségekkel együtt. Emellett az Európai Bíróság döntésének megfelelően bármikor vissza is vonhatja a kilépést egyoldalúan, írta Tusk.

Még vita volt, mennyi haladékot ajánljanak

Ezzel szemben az EU brexitügyi főtárgyalója, Michel Barnier azt az álláspontot képviselte a tagállamok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi luxembourgi ülésén, hogy nyomást kell gyakorolniuk a brit képviselőkre, hogy álljanak be Theresa May kilépési megállapodása mögé, és ezt leginkább azzal tudják elérni, ha a brit kormányfő kérésének megfelelően június 30-ig tartó halasztást támogatnak, derült ki kiszivárgott diplomáciai feljegyzésekből. Az ülés fő napirendi pontja a szerdai rendkívüli brexitügyi EU-csúcs előkészítése volt.

Egy sor tagállam, köztük Franciaország, Szlovénia, Görögország, Ausztria és Spanyolország is szkeptikus egy hosszabb halasztással szemben, mivel az szerintük kockázatokat jelent az EU-ra nézve. A Sky News szerint ők is inkább a May által kért június 30-ig tolnák csak ki a brexitet.

A Guardian szerint azonban úgy tűnt a megbeszélésen, hogy egyre többen támogatnák a hosszabb halasztást. A lap forrásai szerint nagyjából kilenc hónapos halasztás lenne a legvalószínűbb, a Sky News viszont arról írt, hogy ez 2020 tavaszáig is tarthatna.

A 27 tagország egyike sem zárta ki teljesen az év végéig tartó halasztást a miniszterek találkozóján.

Az is felmerült, hogy egy hosszabb halasztáshoz garanciákat kérjenek a britektől. Voltak, akik azt javasolták, hogy dolgozzanak ki egy olyan keretrendszert, amivel nyomon követhetik a brit kormány lépéseit.

Több európai politikus is jelezte már korábban is, hogy ha hosszabb halasztást kapnak a britek, és így európai parlamenti választást is kell tartaniuk, akkor a brit EP-képviselők, és az EU-s kormányközi üléseken részt vevő brit kormány felé az lesz az elvárás, hogy maradjanak a háttérben, és ne befolyásolják a többi tagország döntéseit.

Ehhez képest a halasztások miatt mérgelődő kemény brexitpárti toryk – akik a rendezetlen kilépéssel is elégedettek lennének – azt szorgalmazták, hogy ha hosszabb időre az EU-ban ragadnának, akkor a lehető legkellemetlenebb tagokká kellene válniuk: megvétóznák a költségvetést, keresztbe feküdnének az EU-s hadseregnek, és blokkolnák Emmanuel Macron francia elnök integrációs törekvéseit.

Barnier erre állítólag azt mondta, hogy ezt nem fogják eltűrni. Felmerült az elmúlt napokban, hogy írásos garanciát kérnének Maytől az Egyesült Királyság együttműködésére, októberben pedig lenne egy pont, amikor felülvizsgálják, hogy a britek tartották-e magukat a vállalásaikhoz. „Ez lehet a francia támogatás ára" – mondta egy EU-s diplomata. Leginkább ugyanis a franciáknak voltak állítólag fenntartásaik.

Francia részről az is felmerült, hogy a britek ne vehessenek részt a költségvetésről szóló tárgyalásokon, vagy ne szavazhassanak az Európai Bizottság következő elnökére. Leo Varadkar ír miniszterelnök azt mondta, szerinte Macron is megadja majd a halasztást a briteknek. Viszont a Reutersnek a francia elnöki hivatal egyik munkatársa arról beszélt, hogy egy év túl hosszú halasztás lenne. 

May személyesen ment Merkelhez és Macronhoz

Theresa May utolsó pillanatos diplomáciai győzködőtúrára indult, kedden előbb Berlinbe, majd pedig Párizsba utazott, hogy külön is egyeztessen Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel. Mindkét vezetőnél az általa kezdeményezett, június 30-ig tartó halasztásért lobbizott.

A Downing Street szerint a másfél órás találkozón May elmondta Merkelnek, milyen lépéseket tesz, hogy a brexitfolyamat sikerrel záruljon, és beszélt neki az ellenzékkel kezdett tárgyalásairól is. A két vezető egyetértett abban, hogy fontos, hogy az Egyesült Királyság rendezett módon távozzon az EU-ból.

Macronnak szintén beszámolt a Labourrel folytatott tárgyalásairól. Beszéltek az EP-választásokról is, a brit kormányfő pedig azt mondta, azon dolgozik, hogy elkerüljék a szavazás megtartását. Amellett, hogy Berlinbe és Párizsba ment, May telefonon beszélt Stefan Lofven svéd miniszterelnökkel is.

Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár az MTI szerint jelezte, hogy Magyarország nem áll semmilyen konstruktív megállapodás útjába az Egyesült Királyság európai uniós kilépési határidejének esetleges újabb halasztása kapcsán, ha az esélyt ad a rendezett brit kiválásra.

Tovább tárgyalnak a Munkáspárttal

Luxemburgban több tagállam is jelezte, nem hiszi, hogy a May és a Labour között kezdődő tárgyalásokon valóban kompromisszumra juthatnak majd. Michael Roth német külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a két párt között megkezdődött megbeszélések nem kecsegtettek hirtelen áttöréssel.

May viszont azzal érvelt, hogy a Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével kezdett tárgyalások is bizonyítják, hogy a brit kormánynak van terve a kilépési megállapodás elfogadtatására. May a múlt héten azután kezdett tárgyalásokat a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével, hogy az elmúlt hónapok kudarcai után világossá vált, hogy a kormánypártokon belül nem tud többséget teremteni az EU-val megkötött kilépési megállapodása mögött.

A kilépési feltételeken, vagyis a kilépési megállapodáson nem lehet változtatni, ezt az EU többször is kikötötte, és Theresa May is elismerte a pénteken Tusknak küldött levelében. Ezeket a feltételeket viszont a brit alsóház háromszor is leszavazta. A miniszterelnök abban reménykedik, hogy ha megállapodik a kilépési megállapodáshoz kapcsolt jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat megváltoztatásáról az ellenzékkel, akkor cserébe – negyedszer – már támogatni fogják ezeket a kikötéseket.

May a Corbynnal folytatott tárgyalásokon azt szerette volna, ha még az EU-csúcs előtt megszületne egy olyan közös javaslat a Munkáspárt vezetőjével a jövőbeni kapcsolatokról, amiről szavazhat az alsóház, ez azonban nem történt meg. Általában véve pedig azt ajánlotta fel az alsóháznak, hogy ha Corbynnal nem tudnak ilyenről megállapodni, akkor több opcióról is megszavaztatná a képviselőket.

A megbeszélések holtpontra futottak pénteken, de kedden folytatódtak a két fél delegációi között, egyelőre bármilyen megegyezés nélkül. A Munkáspárt alapvetően egy vámuniós javaslatot szorgalmaz. A Downing Street szerint legközelebb csütörtökön, a szerdai EU-csúcs után találkoznak újra.

(Borítókép: NurPhoto / Getty Images)