A román hatóságok szerint 11 román katona nyugszik az úzvölgyi temetőben

A román védelmi minisztérium alatt működő Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) összegzése szerint 11 román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Dormánfalva önkormányzata az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt.

A védelmi tárca honlapján szerdán közzétett összegzés szerint Dormánfalva önkormányzata 11 román katonának állított 50 keresztet és emlékművet a temetőben. Ugyanakkor a román katonáknak nincs a környéken katonai temetőjük, őket a környező hegyoldalakon, szétszórva, többségüket jeltelen sírba, temették el.

Azt is rögzíti az ONCE, hogy Csíkszentmárton község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy nem vette figyelembe a sírkert 1927-es térképét, és magyar nemzeti szalaggal ellátott fakereszteket állított olyan sírokra is, amelyekben más nemzetiségű katonák nyugszanak.

Az ONCE szerint az úzvölgyi hősi temetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben azzal, hogy az első világháború idején (a magyar hadsereg által) létesített sírkertbe, ahol 350 katonát temettek el, további 847 katona földi maradványait hantolta el. A közölt adatok szerint az 1926-1927-es temetőátalakítás során 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen), 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen), 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen), 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen), három ismert szerb, két-két ismert olasz, illetve osztrák, valamint 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek a sírkertbe.

A hivatal szerint nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozott Dormánfalva polgármesteri hivatala, amikor a temető román parcelláját kialakította, és akiknek neveit a román nacionalisták felolvasták június 6-án, miután erőszakosan behatoltak a temetőbe, és biztosították a román parcella felszentelését. Mint közli: a temető 1988-ban készített adatlapja forrásmegjelölés nélkül említést tesz 148 román katonáról. Azt is pontosítja: az adatlap készítői tulajdonképpen összeadták 19 úzvölgyi és 130 úzmezői azonosított román katona adatait. 

Az ONCE úgy látja, noha az adatok egyértelműen bizonyítják az úzvölgyi katonatemető nemzetközi jellegét, a Csíkszentmárton község által végzett, és az ONCE által jóvá nem hagyott temetőátalakítás a temető magyar jellegét emelte ki. Az átalakítás nyomán csak magyar nemzeti jelképek kerültek ki a sírkertbe. A hivatal szerint ezzel Csíkszentmárton a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és a hadisírgondozásról szóló román-magyar egyezményt is megsértette. Hozzáteszi: Dormánfalva önkormányzata szintén elmulasztotta kérni az ONCE jóváhagyását, amikor a román Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma 65 ezer lejes támogatásával emlékművet, 50 keresztet, valamint zászlórudakat állított fel, amelyekre azoknak az országoknak a zászlói kerültek, amelyek katonái nyugszanak a temetőben. Az ONCE szerint a Dormánfalva által emelt emlékmű a temetőben nyugvó valamennyi katonára emlékeztet, és az 50 kereszt a temető olyan részébe került, ahol nem voltak katonasírok.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb etnikai incidense alakult ki Romániában az úzvölgyi katonatemető körül, a román és a magyar fél kölcsönösen kegyeletsértéssel vádolják egymást. A Székelyföld határán lévő temetőben és a közeli településeken is több demonstráció zajlott az utóbbi hónapokban, június elején a csendőrség szeme láttára támadtak rá a románok a helyszínen szolidaritási- és erődemonstrációt szervező székelyföldi civilekre és közszereplőkre. 

A napokban bírságot szabott ki a román csendőrség az úzvölgyi temetőnél tartott székely élőlánc miatt. Erre reagálva Szijjártó Péter külügyminiszer azt mondta csütörtökön, Romániának nem az úzvölgyi temető békés emlékezőit, hanem a múlt heti erőszakos, magyarellenes akció valódi felelőseit kell megbüntetnie. 

(MTI, Index)