Oroszország megosztotta a V4-et az Európa Tanácsban
További Külföld cikkek
- Börtöntáborba küldték azokat az észak-koreai szökevényeket, akik kapcsolatba kerültek a kereszténységgel
- Szijjártó Péter: Végre egy jó hírt is kapott a globális békepárti többség
- Romániát és Bulgáriát már csak egy hajszál választja el a schengeni övezettől
- Ukrajnában Nobel-békedíjra jelölték Donald Trumpot
- Megszólalt a német hírszerzés vezetője: Putyin támadásra készül a Nyugat ellen, a NATO kudarcát akarja
Nem volt meg az egység a V4-eknél az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésében (PACE), ahol szerdán a többség megszavazta, hogy Oroszország visszakapja tagsági jogosultságát. A Fidesz ellentmondásos szavazati döntéséről itt olvashat bővebben.
A szerdai szavazásról tiltakozásul hét ország kivonult, köztük a visegrádi 4-ek két tagja, Lengyelország és Szlovákia.
– írta az MTI.
Rajtuk kívül négy volt szovjet tagállam is tiltakozott: Észtország, Lettország, Litvánia, Grúzia és Ukrajna. Utóbbi közvetlenül is érintett a szavazásban, hiszen Oroszország szavazati jogát a Krím egyoldalú elcsatolása miatt vonták meg az Európa Tanácsban, még 2014-ben. Két évvel később Oroszország teljesen kivonult az Európa Tanács munkájából.
Grúziának szintén területi vitája van Oroszországgal, amely független államoknak ismerte el 2008-ban a hivatalosan Grúzia részét képező, de 1993 óta – orosz támogatással – elkülönülten élő Dél-Oszétiát és Abháziát.
A lengyel küldöttség vezetője, Wlodzimierz Bernacki elmondta: a vita során, amelyet Oroszország visszatérésének elveiről folytatott a közgyűlés, világossá vált, hogy a német, francia, olasz, osztrák képviselőkből álló „nagyon jelentős csoport” feltételek nélküli visszafogadásra törekszik, szemben az Oroszország közvetlen szomszédságában fekvő országokkal, amelyeket végül leszavaztak.
A feltétel nélküliséget a Fidesz is ellenezte, ám a szavazati jog visszaadását szerdán megszavazta. Német Zsolt szerint azért, mert az ET végül komoly igényeket támasztott Moszkvával szemben:
- 77 millió eurós tartozásának azonnali befizetését,
- a Kercsi-szorosnál őrizetbe vett ukrán tengerészek szabadon bocsátását
- és a Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító ügyének kivizsgálását.
Ugyanakkor Berniacki szerint a feltételek nem elegendők: a tanácskozást elhagyó küldöttségek azt szerették volna elérni, hogy a házszabály módosításán dolgozó bizottság Oroszország visszatéréséhez "bizonyos feltételeket" szabjon, elsősorban az emberi jogi kérdéskörben. Megemlítette a Krím félsziget kormányzásának kérdését, az Azovi-tenger és a Kercsi szoros hajózhatóságának ügyét. Ez utóbbi elé Moszkva az érvényben lévő ukrán-orosz egyezmény ellenére gördít akadályt, ebből fakadt a kercsi incidens is , amely során ukrán tengerészek estek orosz fogságba.
Berniacki feltételként említette a 2010-ben Szmolenszknél lezuhant lengyel elnöki repülőgép roncsának visszaadását is, annak kapcsán, hogy Moszkvát erre szólítja fel a PACE egyik tavalyi határozata. Az egyelőre kérdés, hogy a kivonult küldöttségek részt vesznek-e a legközelebbi, októberi ülésen.