Putyin is felfüggesztette a nukleáris rakéták leszereléséről szóló orosz-amerikai egyezményt

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés felfüggesztéséről rendelkező törvényt. A szövetségi parlament alsóháza (Állami Duma) által június 18-án elfogadott és a felsőház (Szövetségi Tanács) által június 26-án jóváhagyott törvény szövegét az orosz közlöny hivatalos honlapján tették közzé, és ezzel hatályba lépett, írja az MTI. A szövegben az INF-szerződés hatályának felfüggesztése mellett szerepel az is, hogy a megállapodáshoz való későbbi lehetséges visszatérésről az államfő dönt.

Az Egyesült Államok február 1-jén jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt. Putyin február 2-án közölte: Moszkva hasonló intézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Az INF-szerződést 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő. Az 1988. június 1-jén hatályba lépett paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett, megtiltotta azok gyártását és tesztelését is. Az egyezmény a hajóról, tengeralattjáróról vagy repülőről indítható rakétákra nem vonatkozott, ezeket javában fejlesztették is az elmúlt évtizedekben.

Az INF-egyezmény mégis mérföldkő volt a hidegháború lezárásában.  Összesen 2692 fegyvert (846 amerikait és 1846 szovjetet) számoltak fel. 

Az Egyesült Államok évek óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington 2018-ban közölte, hogy Moszkva ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert. Oroszország tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. 

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nemrég azt mondta: ha az USA nem hagy fel terveivel, megismétlődhet az 1962-es karibi vagy kubai rakétaválság.  

Szakértők szerint politikai értelemben akár indokolt is lehetett Trump részéről az INF felmondása. Mivel semmi esély nem volt arra, hogy együttműködésre bírják Oroszországot, így lényegében egyoldalúan, az Egyesült Államokra nézve tartottak volna fent egy korlátozást. Másfelől az INF a hidegháború időszakából származik, amikor még az Egyesült Államok és a Szovjetunió adta a két erőteret. Már azonban Kína és más országok is rohamtempóban fejlesztenek ilyen fegyvereket, és rájuk nem vonatkoznak ilyen megkötések.