EU: Irán hagyjon fel az engedélyezettnél nagyobb urándúsítással
További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Az Európai Unió arra szólítja fel Iránt, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetik a 2015-ben létrejött nemzetközi nukleáris megállapodás jövőjét, és hagyjon fel az egyezmény által engedélyezett szint feletti urándúsítással, mondta az Európai Bizottság szóvivője kedden.
A Bizottság szerint Iránnak nem szabad olyan tevékenységbe kezdenie, ami aláássa a nukleáris megállapodásban foglaltakat, vagy ami nem egyeztethető össze a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv végrehajtásával. A megállapodás minden fél részéről történő betartása nem csak a régió, hanem a nemzetközi béke és biztonság záloga. Az unió kapcsolatban áll a cselekvési terv végrehajtását ellenőrző vegyes bizottsággal, hogy szükség esetén lépéseket tegyen a szerződés betartása érdekében.
A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfőn megerősítette, hogy Irán megkezdte a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött atomalku által engedélyezett, 3,67 százalékos szint feletti urándúsítást.
Teherán vasárnap jelentette be, hogy – válaszul az amerikai szankciók visszaállítására – legalább 4,5 százalékosra dúsít uránt. Irán hétfőn azzal is fenyegetett, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségei felmondásának következő lépéseként ismét üzembe helyezik a leállított centrifugákat, és elindítja a 20 százalékos tisztaságú urán dúsítását. Az iszlám köztársaság május elején azt jelentette be, hogy fokozatosan visszavonja a szerződésben vállalt kötelezettségeit, ha a többi aláíró ország nem teszi lehetővé a gazdaságát fojtogató amerikai szankciók megkerülését.
Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az iráni atomprogram szigorúan polgári jellegét a NAÜ ellenőrzésével garantálni hivatott megállapodást.
Teherán mindig is tagadta, hogy atombomba előállítására törekedne, és hétfőn jelezte, hogy mintegy 5 százalékos szintű dúsításra törekszik, amely jóval alatta marad a katonai célú felhasználáshoz szükséges 90 százalékos dúsítottságnak.
Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, miszerint az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt szankciókat. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az atomprogram kizárólag békés célokat szolgáljon. (MTI)
Kerek negyven év után ugyanoda jutott Irán és az USA viszonya
Amerika egykor még atomerőművet épített Iránnak, négy évtizede azonban szankció szankciót ér a perzsa állammal szemben.