István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Nem találja az ellenszert Németország a borzalmas trendre

GettyImages-1154805630
2019.07.13. 10:47

Csoportos nemi erőszak ügyében nyomoz az észak-rajna-vesztfáliai rendőrség két friss esettel kapcsolatban: az első július 5-én pénteken, a második 7-én vasárnap történt Mülheimban. Mindkét esetben egy-egy ötfős fiúbanda erőszakoskodott egy fiatal lánnyal, mindkét esetben bevándorló hátterű fiatalokról van szó, és

mindkétszer volt olyan elkövető, aki ellen nem is nyomozhat a rendőrség, mert nem töltötte be a 14. életévét.

A múlt pénteki eset egy játszótér melletti erdő szélén történt, ahol öt bolgár-török származású fiatal erőszakolt meg egy 18 éves, értelmi fogyatékos lányt, akit kórházba kellett szállítani. Vasárnap pedig egy buszról leszálló 15 éves lánnyal erőszakoskodott a megállóban egy 16 éves libanoni, és négy másik szír fiú – az egyikük tizenegy éves volt.

A Ruhr-vidéki városban történt nemi erőszakok pedig beindították a társadalmi vitát Németországban: legyen-e alacsonyabb a büntethetőségi korhatár, vagy sem? Most a büntethetőség korhatára 14 év: ez azt jelenti, hogy amíg valaki ezt be nem tölti, nem kell bíróság előtt felelnie tetteiért. Míg a közvélemény jó része a korhatár leszállítását akarja, szakértők szerint egy 12 éves gyerek nem kezelhető felnőttként.

Sokszor nem derül ki, ki követte el

Közben a 14 év alattiak szexuális bűnözése már a rendőrség előtt is ismert jelenség: a Spiegel beszámolt a 2018-as rendőrségi statisztikáról, ami alapján közel ötven olyan szexuális támadásos esetet regisztráltak tavaly (az egyszerű zaklatásos esetektől kezdve egészen a halálos kimenetelű erőszakokig), amelynél az elkövetők 14 év alatti gyerekek voltak. 

Tizennégy év felett pedig ugrásszerűen megnő a szexuális támadásos esetek száma:

819 olyan esetről tudtak tavaly a hatóságok, ahol az elkövetők már büntethetőek voltak, de még nem töltötték be a tizennyolcat. A csoportosan elkövetett esetek száma évről évre növekszik – a Focus cikke szerint viszont mégsem lehet tömegjelenségről beszélni. Ugyanis az összes szexuális bűncselekménynek mindössze három százalékát teszik ki a csoportos esetek.

A Focus a szövetségi nyomozóhivatal 2017-es, csoportos nemi erőszakokkal foglalkozó jelentését szemlézte részletesen, eszerint:

  • 2017-ben 380 esetről tudtak a hatóságok, és összesen 469 gyanúsítottal szemben nyomoztak.
  • Az elkövetők 98 százaléka férfi volt, 60 százalékuk pedig 25 év alatti – az áldozatok 89,4 százaléka nő volt.
  • Az esetek 97,5 százalékában az indíték szexuális volt, 98,7 százalékban pedig egyedül volt az áldozat az elkövetőkkel szemben.
  • Az esetek pedig főleg a nagyvárosokban történnek – mint például most a 170 ezer fős Mülheimban.

A rendőrségi statisztikák szerint egyre több ügyben nem német állampolgárok a tettesek: míg 2005-ben az elkövetők 37,4 százaléka, 2017-ben 52,2 százaléka külföldi volt. Az adathoz hozzátartozik, hogy jócskán megnövekedett a külföldiek száma Németországban – az 1990-es 5,6 millióról 2016-ra 9,2 millióra nőtt.

Sok esetben rajtaütésszerűen támadnak áldozataikra az elkövetők – az ilyen esetekben még magasabb, több mint kétharmados a nem németek aránya (67,1 százalék). A legfontosabb statisztika viszont valószínűleg az esetek utóélete, azaz hogy felderítették-e az ügyeket:

2017-ben a csoportos nemi erőszakok 46,8 százaléka nem lett feltárva.

Ennek az lehet az oka, hogy a csoportosan elkövetett esetekben az áldozatokat többnyire ismeretlenek támadják meg: 38 százalékban a tetteseknek nem volt előtte semmilyen kapcsolatuk az áldozattal, és mindössze 17 százalékban voltak az elkövetők az áldozat barátai vagy ismerősei.

Leitatták, megszégyenítették, otthagyták

Az adatok szerint tehát az esetek szűk többségében sikeres a nyomozás – a közvélemény viszont sok esetben nem is tud ezekről, fiatalkorú elkövetők esetén ugyanis a rendőrség (a kiskorúságra hivatkozva) sokszor nem teszi közszemlére az eljárást.  

Ez történt egy májusi ügynél is, amit csak a héten hozott nyilvánosságra a Bild bulvárlap. Két fiú ugyanis egy 14 éves lányt erőszakolt meg egy parkban Hernében, szintén Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Eredetileg négyen voltak a parkban azon az estén, de a fiatalabbik, 13 éves lány elmenekült a helyszínről, amikor le akarták itatni. Miután elfutott, a fiúk egyből rámozdultak barátnőjére, vodkával és energiaitallal itatták, majd pedig megerőszakolták.

Videó is készült az esetről, egyelőre vizsgálja a rendőrség a felvételeket. A lányt életveszélyes állapotban hagyták ott a helyszínen egy bokorban, végül sikerült egyedül eljutnia egy villamosmegállóig. Segélyhívás után kórházba szállították, ahol

több mint 3 ezrelékes véralkoholszintet állapítottak meg nála, ami már az alkoholmérgezésnek felel meg.

Az erőszakolók és az áldozat egy iskolába jártak, a tettesek egyike osztálytársa is volt a megerőszakolt lánynak, végül mindkettőjüket kicsapták. A rendőrség viszont csak az idősebb, 14 éves fiú ellen kezdett nyomozásba – 13 éves társa ugyanis nem volt büntethető.

Tettestárs, vagy áldozat?

Kérdéses, hogy mi lehet az ilyen fiatal elkövetőknél az indíték arra, hogy – aktívan vagy passzívan, de – résztvevői legyenek egy csoportos nemi erőszaknak. Az esetek pszichológiai hátteréről kérdezte meg a Stern Dr. Mithu M. Sanyal társadalomtudóst, aki szerint az ilyen ügyeknél szerepe lehet a dominanciának és a hatalomnak.

A szexualitás is lehetett egy indíték. De az, hogy egy tizenkét éves gyanúsítottnál is fennállna ez, az kérdéses. Olyan megválaszolatlan kérdések vannak ezzel kapcsolatban, mint hogy: mennyire vettek részt az esetben? Mennyire volt erős a csoportnyomás? Vajon tettestársak voltak – vagy ők is áldozatai az esetnek?

Sanyal szerint ugyanis a gyerekek ilyen esetben sokszor csoportnyomás alá is kerülnek, hogy részt vegyenek a megerőszakolásban. Fontos emellett még az is, hogy milyen viszony áll fenn az elkövetők között – hiszen az adott fiatal könnyebben tud nemet mondani ilyenkor a barátjának, mint mondjuk a saját testvérének. 

A társadalomtudós azt mondta a Sternnek, hogy a csoportdinamika mellett még akár homoerotikus vonzalmak is előtörhetnek csoportos nemi erőszak esetén:

Itt nem is az aktív homoszexualitásról van szó, hanem egy tabu közös megtöréséről. Az áldozat ilyenkor inkább csak egy tárgy.

Sanyal viszont nem értene egyet a büntethetőségi korhatár lejjebb vitelével: szerinte az elkövetőket a börtönben megerőszakolhatják, ami után ők is újra erőszakolni fognak. Amint pedig az elítéltek szabadlábra kerülnek, ismét erőszakot fognak elkövetni mások ellen a külvilágban. Szerinte a fiatal elkövetőknél egy pszichológiai beavatkozás sokkal célravezetőbb tud lenni. 

Börtön? Hazatoloncolás? Nevelőintézet?

Mint kiderült, a múlt pénteki erőszak miatt elfogott egyik fiú részt is vett korábban egy hasonló „pszichológiai beavatkozásban”: a 14 éves fiú benne volt a „Kanyarvétel” nevű programban 2018-ban, amit a mülheimi önkormányzat azzal a céllal hozott létre problémás fiataloknak, hogy „kikerüljenek az intenzív bűnözés körforgásából”.

A fiú korábban már kétszer is elkövetett hasonló szexuális bűncselekményt, azonban akkor még nem volt büntethető – mostani, harmadik esete miatt viszont őrizetben ül. Ügyvédje, Ferdi Yildirim úgy nyilatkozott a Bildnek, hogy védence feltehetően tudja, börtönbe kell mennie, beszélni viszont a kétperces találkozó során nem nagyon tudott vele:

Egész idő alatt sírt. Egy szót sem szólt.

A pénteki eset többi elkövetőjét a nyomozók hétvégén szintén kihallgatták, egyelőre szabadlábon, otthon vannak a szüleikkel. A gyanúsítottakat viszont már nem engedték vissza az iskolákba a nyári szünet kezdetéig – Észak-Rajna-Vesztfália tartományban ugyanis a vakáció csak július 15-én kezdődik.

A fiatalkorú elkövetők a Bild információi szerint családjukkal együtt Bulgária második legnagyobb városa, Plovdiv közeléből származnak. Plovdivban van Európa legnagyobb romanegyede a Stuttgarter Nachrichten riportja szerint: a lap részletes beszámolóban ír Stolopinovóról, ahonnan a múlt pénteki eset elkövetői származhatnak.

Az ötvenezres városrészt vegyesen lakják törökök és romák, az utcákon pedig főleg a törököt beszélik – már egyáltalán akik ott maradtak. Évtizedek óta nem volt ugyanis semmilyen beruházás Stolopinovóban, a rendszerváltás után az itt élők többsége munkanélküli lett, a nyomor ellen pedig egy kormányzat sem küzdött aktívan Bulgáriában.

Emiatt a fiatalok többsége kivándorolt, főleg Németországba, ahol török nyelvtudásukkal könnyedén eligazodhattak a nagyvárosok töröknegyedeiben. Bulgária 2007-es EU-csatlakozása után pedig még többen indultak útnak - mint ahogyan a múlt pénteki eset elkövetőjének szülei is, 2013-ban.

Mérlegeljük, hogy korlátozhatjuk-e ezeknek a családoknak a szabad mozgását az EU-ban, és hogy visszaküldhetjük-e őket a hazájukba

– mondta Volker Wiebels, a mülheimi önkormányzat szóvivője csütörtökön a Neuen Westfälischennek, és hozzátette: „Továbbra is szoros kapcsolatban állunk a családokkal a gyámügyi hivatalon keresztül.” Péntekre kiderült: a szabályok szerint nem utasíthatják ki a családot, mert nem munkanélküli a családfő.

A múlt pénteki esetben gyanúsítottak családjai tehát igénybe vették a gyámügyi hivatal segítségét, a WAZ cikke szerint pedig erre szükségük is lehetett – ugyanis ha nem működnek együtt a szülők a hatóságokkal, annak komoly következményei lehetnek a gyerekek felügyeletére vonatkozóan.

Azonban kiutasítani a gyerekeket, vagy akár az egész családot nem lenne egyszerű: mindannyian Bulgáriából jönnek, tehát uniós állampolgárok. A Neuen Westfälischen a gyámhivatalnál is érdeklődött, ahol elmondták, hogy rengeteg eszköz áll még a rendelkezésükre a családokkal kapcsolatban,

ez pedig jelentheti azt is, hogy a gyermekeket elveszik a szüleiktől.

Erről viszont még nem döntöttek. A vasárnapi esetben viszont az elkövetők az Európai Unión kívülről jöttek: a két lányt a buszmegállóban egy libanoni és négy szír fiatal támadta meg. Egyelőre nem tudni, az ő sorsuk mi lesz.