Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Szijjártó látogatása borzolta az ukrán vezetést a választási hajrában

000 1F65IT
2019.07.21. 08:26
Szétnyerheti magát Volodimir Zelenszkij pártja az áprilisban elnökké választott színész által vasárnapra előre hozott választásokon. Rég volt Ukrajna elnökének ekkora támogatottsága, és rég szorultak vissza ennyire látványosan az oroszbarát politikai erők, de az SZN totális győzelme még nem biztos. Kérdés, az is, hogyan tudja kezelnii Zelenszkij az orosz és a magyar ügyeket. Budapesttel a viszony megint egyre feszültebb, miután Kijev neheztel a magyar nemzetiségű ukrán parlamenti jelölt nyílt diplomáciai támogatása miatt. Az ukrán kormány ezért Szijjártó Pétert egyenesen törvénysértéssel vádolja.

Minden felmérés szerint toronymagas esélyes az új ukrán elnök új pártja a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon: A Nép Szolgája (SZN) 37-44 százalékon áll. A második helyen az egykor Ukrajna déli és keleti felében erős Régiók Pártjának maradéka, az egyértelműen a Kreml emberének tekintett Viktor Medvedcsuk vezette Az életért (Za Zsittya) végezhet, de be kell érnie 8,9-9,6 százalékkal.

Ez mindenképp kudarc Moszkvának, amely a területfoglalás és a proxyháború ötéves mérlegeként elmondhatja: megnyerte a Krímet és elvesztette Ukrajnát.

Ettől még kérdés, hogy a korrupcióval, demográfiai válsággal, területi vitákkal, nyelvtörvénnyel és gazdasági problémákkal küszködő 45 milliós ország ügyeit képes lesz-e kezelni a politikai újonc Volodimir Zelenszkij elnök újonc pártja, amelynek az oligarchák ellenerejével is számolnia kell. És még azokkal, akiknek esélyük van a parlamentbe jutni:

  • Az egykor elnyűhetetlennek hitt, mostanra mégis eléggé elnyűtt Julija Timosenko. A 2004-es narancsos forradalom egykori vezéralakja, kétszeres kormányfő pártja 5,1-8,4 százalékon áll a különböző felmérések szerint, ami azért mutatja a lehetséges kimenetel képlékenységét, de a lényegen nem változtat.
  • Az elnöki posztról súlyos választási vereséggel leköszönt Petro Porosenko pártja,az Európai Szolidaritás 6-7 százalék körül mozog.
  • És akivel szinte biztosan számolni kell, az a változatosság kedvéért nem színész, hanem zenész. Pártjával Szvjatoszlav Vakarcsuk valójában nem új, hanem visszatérő figura, Zelenszkij felfutása előtt népszerűsége alapján egy ideig esélyesnek tűnt Ukrajna elnöki posztjára is. A Hang 5-7 százalékot kaphat. Az Okean Elzi együttes alapító énekese már csak azért sem egészen új név a politikában, mert a 2004-es narancsos forradalom aktív támogatója volt, a lvivi együttes a Majdanon is koncertezett a tüntetők előtt.

Koalíciós partnerként Vakarcsuk és Timosenko jöhet szóba, ha erre egyáltalán szüksége lesz Zelenszkij pártjának. Ez a magas népszerűség ellenére nem kizárt: listán ugyanis csak a felét választják meg a 450 fős radának, az egyelőre parlamenten kívüli SZN gyenge pontja épp az ismert személyek hiánya, így az egyéni mandátumoknál már annyira nem fog tarolni, hogy biztos legyen az abszolút többség.

Az egymással egyébként konkuráló oligarcháknak is érdekük, hogy az oligarcha berendezkedés felszámolását ígérő párt ne nyerjen túl sokat.

Kiesett egy nagy oligarcha

Nyeregben egyelőre igazán egy oligarcha érezheti magát: Igor Kolomojszkij, akinek a tévécsatornáján nőtte ki magát színészből elnökjelöltté Zelenszkij. Bár az elnök visszautasítja, hogy az oligarcha embere lenne – ezért sem szeretne Kolomojszkij egy túl erős SZN-t látni –, azt senki sem vitatja, hogy az egykor legnagyobb lakossági bank, a Privatbank alapítója, akinek a bankját az állam mentette meg a csődtől ötmilliárd euróért, jól taktikázott, amikor szakított Porosenkóval, így továbbra is megkerülhetetlen tényezője marad az ukrán politikának.

Keresztapaság

Viktor Medvedcsuk 65 éves közgazdász, 25 éve, Leonyid Kucsma elnök gazdasági tanácsadójaként került az ukrán nagypolitikába, volt parlamenti alelnök, majd a narancsos forradalom után Viktor Juscsenko elnök hivatalának vezetője. A szibériai születésű politikus-üzletember-médiatulajdonos – ettől oligarcha – jóban volt Viktor Janukoviccsal is, akinek tervezett távozása után Moszkva őt látta volna szívesen az elnöki székben. Ezt keresztülhúzta a 2014-es tüntetéssorozat és a most Oroszországban élő Janukovics elűzése, ami az orosz-ukrán proxyháborúhoz, a Krím elcsatolásához és a donyecki szeparatizmushoz vezetett. Medvedcsuk Janukovicsot is kritizálta, mert az orosz vezetésű közös piachoz való egyértelmű közeledés helyett inkább csak lavírozott Moszkva és Brüsszel között. Az üzletember ma is olyan terveket támogat, amelyek egybeesnek Oroszország érdekeivel: létrehozná az autonóm Donyec-medencét (Donbassz) a szeparatisták irányította térséget magába foglaló Donyeck és Luganszk megyékből, és szövetségi állammá alakítaná Ukrajnát. Ezt Kijev eddig és Zelenszkij óta is elutasítja, és nem látszik, mitől gondolná meg magát az ukrán vezetés.

Kevésbé lehet nyugodt a már említett Medvedcsuk. Egyelőre ő marad Oroszország bizalmi embere, de Moszkva többet vár tőle annál, minthogy egy olyan 8-9 százalékos pártot vezessen, amely még a mérleg nyelveként sem szolgálhat a radában. Az lehet csak a szerencséje, hogy Zelenszkij valószínűleg nem tud olyan rendezési tervet kínálni, amellyel Moszkva megelégedne, így a Kreml valószínűleg még jó ideig nem ejti Medvedcsukot, aki azzal is büszkélkedhet, hogy a lánya keresztapja nem más, mint Vlagyimir Putyin.

Igazán nagy vesztesnek viszont most Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov tűnik. A Forbes szerint 6,4 milliárd dolláros – bár a csúcson 16 milliárdos — vagyon felett diszponáló, bányászattól indult, a nehézipar majd az energetikai piac főszereplőjévé lett milliárdos a kelet-európai viszonyok között ezeken a területeken nem működhetett közvetlen politikai kapcsolatok nélkül. A Sahtar Donyec futballklubot is birtokló üzletember jól is lavírozott, megkerülhetetlen volt a Régiók Pártjában, de Janukovics bukása után is sikerült megőriznie befolyását Petro Porosenko idején is. Ki is tartott az elnök mellett, amivel láthatóan elszámította magát, Zelenszkij győzelmével soha nem látott mértékben gyengült meg. Most pártja sem esélyes a bejutásra, ugyanis az Ellenzéki Blokknak mégsem sikerült szövetséget kötnie Medvedcsukkal és az őt támogató Dmitrij Firtassal, így nem tudták visszaállítani a tavasszal szétesett Ellenzéki Blokkot, amely a Régiók Pártjának utódja volt.

Látszólag az újraegyesülés Medvedcsuk érdeke is lett volna, ám a kisebb oligarchák talán lehetőséget látnak Ahmetov végleges visszaszorítására. Esetleg Moszkva is tarthatott attól, hogy a ma már nem elég oroszbarát Ahmetov meghekkelné a pártot. Hogy Moszkva neheztel Ahmetovra, azt jelzi a tavalyi incidens is a Kercsi-szorosban: az Azovi-tenger kijáratán azóta is kevesebb ukrán hajó jut ki, felére esett az ukrán kikötők forgalma, és megnehezítette Ahmetov acélkivitelét is, amely ezen az útvonalon haladt. Ráadásul a szeparatista Donyecki Népköztársaság (DNR) is elkobozta vagyona egy részét, de azért most sem kell félteni: az ukrán szénkitermelés 85 százalékát, a hőenergia-termelés 75 százalékát uralja Ukrajnában.

Az üzlet és a politika kelet-európai összefonódásai miatt azonban Ahmetovnak utat kell találnia Zelenszkijhez – miközben az új elnök épp az oligarchák hatalmának és a korrupció felszámolásának ígéretével győzött az inkább honvédő, nacionalista retorikára építő Porosenko felett.

Egy személyes találkozójuk már volt, ezen minden bizonnyal az árampiac teljes átalakítását vitatták meg. Egyrészt a liberalizálást célzó reform az EU előfeltétele volt egy félmilliárdos hitelhez, másrészt tavasszal Ahmetov DTEK vállalata megvett két megyei áramszolgáltatót. Ez a monopolizációs törekvésekkel látszólag szembemegy – a versenyhivatal amúgy jóvá hagyta –, de talán ezt felülírja, hogy a két szolgáltatót Ahmetov a holland bejegyzésű, valójában orosz tulajdonosok kezében lévő VS Energytől szerezte meg. Krím ide, Donyeck oda, az oroszok birtokolta cég kezében még így is öt ukrán áramtermelő van.  

Békehozó elnök

Zelenszkij hosszú idő után törte meg Ukrajna klasszikus kelet-nyugati megosztottságát: még a Moszkvával szorosabb kapcsolatokat elváró keleti – a DNR szeparatista területein kívüli – részeken is többséget szerzett, az oroszbarátnak tekinthető Jurij Bojkóval szemben. De abszolút többséget kapott az ország nyugati, hagyományosan nacionalistább részén is, ahol a korábbi logika szerint Porosenkónak kellett volna nyernie. Úgy tűnik, ez a folyamat kitart a parlamenti választásokra is.

Igaz, ezután érdemi eredményt kellene felmutatnia a kelet-ukrajnai rendezésben, úgy, hogy ne vádolhassák meg jobbról Moszkvának tett túlzott engedményekkel. Ezt minden bizonnyal megteszi Porosenko, aki ellen ügyészségi nyomozás is folyamatban van, korrupció gyanújával. A feljelentés Porosenko támogatói szerint orosz érdekeket szolgál, a napokban az ügyészség épületébe is berontottak a tüntetők.

Moszkva egyelőre amennyire lehetett, kerülte Zelenszkijt, Putyin tragédiának nevezte az ukrán elnök eddigi működését, kifogásolva azt, hogy Kijev nem hajlandó közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni a szeparatistákkal.

Márpedig sem ezt a feltételt nem fogadja el Kijev, sem azt, hogy a konfliktust kizárólag belügynek nevezze, mert ezzel levenné a felelősséget Moszkváról, amelynek támogatása nélkül a donyecki és luganszki szeparatista népköztársaságok aligha működhetnének.

 A patthelyzet azonban Zelenszkijnek sem kedvez: Kijev évek óta nem folyósítja a nyugdíjakat, fizetéseket Donyeckbe és Luganszkba, hogy azt ne használhassák fel a szeparatisták. Közben viszont egyre többen kapnak orosz állampolgárságot a térségben, amely így egyre inkább Oroszországhoz kötődik.

Ráadásul Medvedcsuk moszkvai kapcsolataival elérte több donyecki hadifogoly szabadon bocsátását, amivel demonstrálhatja, hogy ő képes valódi békét teremteni. (Eközben Zelenszkijnek nem adta meg Moszkva azt a szívességet, hogy a Kercsi-szorosban történt incidensben orosz őrizetbe vett ukrán tengerészeket hazaengedje.)

Zelenszkij így kénytelen volt ismét bevonni a kelet-ukrajnai rendezést célzó tárgyalásokba Ukrajna második elnökét, Leonyid Kucsmát, aki Moszkvának elfogadható partner, Zelenszkijnek viszont kellemetlen, mert Kucsma épp annak az oligarchikus Ukrajnának a szimbóluma, amely ellen Zelenszkij elvileg küzd.

De máshol is egyensúlyoznia kell az elnöknek Kelet-Ukrajna ügyében: az EU-ban az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartását kéri, az elnöki adminisztráció vezetője már felvetette, hogy a keleti régióban második hivatalos nyelvvé tennék az oroszt – ami nem mellesleg szembemegy az áprilisban megszavazott és a héten életbe lépett nyelvtörvénnyel.

Budapest a spájzban van

A nyelvtörvény miatt Ukrajna korábban nem látott konfliktusba került Magyarországgal is. A magyar kormány szerint a kisebbségi anyanyelvi oktatás került veszélybe a törvénnyel, amelyet haladéktalanul fel kellene számolni. A kárpátaljai magyarok képviselői, a magyar iskolák tanárai szerint a törvény nem csak rossz, de teljesíthetetlen is. Azt senki nem utasítaná el, hogy az ukrán nyelv tanításának színvonalát emeljék, ehhez viszont nem a tantárgyak ukrán nyelvű oktatását kellene Kijevnek előírnia, hanem megfelelő számú nyelvtanárt biztosítania ahhoz, hogy az ukránt, mint idegen nyelvet elsajátíthassák a magyarok.

A magyar kormány több fórumon is igyekezett blokkolni az Ukrajna és az EU közötti kapcsolattartást. Látványosan jogsértéssel vádolta – amit nem tett meg a  Krím annektálásával a Budapesti Memorandumot megsértő Oroszországgal szemben, noha ez általában erősítette a szeparatizmustól való félelmet Ukrajnában, ráadásul a konfliktusban több magyar kárpátaljai katona is életét vesztette –, és szokatlan nyíltsággal állt bele a parlamenti választásba a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ) vezető Brenzovics László mellett. Önmagában semmi meglepő nincs abban, hogy a határon túli magyarokért felelősséget vállaló kormány aktívan tárgyal a magyar kisebbség érdekeit képviselő szervezet mellett, az viszont Kijevben kiverte a biztosítékot, hogy

lényegében korteskedik az ukrán parlamenti választáson a magyar kormány képviselője egy jelölt mellett.

Brenzovics mellett szólalt fel egy kárpátaljai fórumon Magyar Levente, a külügyi és külgazdasági minisztérium államtitkára, aztán az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a KMKSZ választási együttműködési megállapodásának megkötésénél volt jelen a beregszászi és az ungvári magyar konzul, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárral együtt. Erről képet is közöltek, elég egyértelműen jelezve, hogy a magyar kormány szoros figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyar szervezetek működését.

Ukrajna szerint ez a Genfi Konvencó megsértése, mivel külföldi állam diplomáciai védelmet élvező képviselője nem avatkozhat be egy másik ország választásába. Így Budapest azt kockáztatja, hogy több diplomatáját persona non gratának nyilvánítja Kijev.

Az ukrán parlamenti választáson a 450 képviselő felét pártlistán, felét egyéniben választják meg. Az eddig Porosenko frakciójában ült Brenzovicsnak magas magyar részvétel mellett van esélye, hogy függetlenként egyéni mandátumot szerezzen. Még akkor is, ha ukrán részről szintén indul egy Brenzovics nevű jelölt – ami megint csak nem a szívélyes kapcsolatok jele.

Vörös posztó a trikolór

Igaz, Brenzovics és általában egy mindenkori magyar képviselő bejutása még biztosabb volna, ha újra létrehoznák a magyar többséget biztosító választókörzetet, amely most három részre oszlik. (A másik kettőben is indul magyar jelölt az UMDSZ-szel együttműködésben.) Erre azonban Kijev a jelenlegi feszült viszony mellett semmiképp sem hajlandó, még ha informális jelzések voltak is arra ukrán részről, hogy békülékenyebb hangnem esetén ezt megfontolnák.

Erre most semmi esély, főleg azután, hogy Szijjártó Péter az ukrán külügy javaslata ellenére kedden Kárpátaljára utazott, hogy Brenzovics kampányrendezvényén vett részt. Az ukrán fél szerint a vizit – amelynek megtagadását is fontolgatták kijevi részről – törvénysértő volt. 

Hogy a helyzet feszült, azt jelzi a választás előtti napok legújabb konfliktusa: büntetőeljárást indított az ukrán biztonsági szolgálat a KMKSZ ellen, szeparatizmussal vádolva a szervezetet, mert az a hetilapjában piros-fehér-zölddel jelölte a Kárpátalja három választókörzetét érintő, magyarlakta területét.

Kárpátalja 13 ezer négyzetkilométer, 1,3 millió lakosának kevesebb, mint a tizede magyar. A lakosság ukrán és magyar részről is gyorsan fogy, elsősorban az elvándorlás miatt, ami nem csak Kárpátalját, de egész Ukrajnát is súlyosan érinti.

(Borítókép:  Jurij Bojko, Vlagyimir Putyin, Igor Kolomojszkij, Szerhij Taruta, Julija Timosenko, Volodimir Zelenszkij papírfigurái között sétál egy asszony Kijevben 2019. március 28-án. Fotó: Sergei Gapon / AFP)