Az újonc párt győzött Ukrajnában

Az előzetes felméréseknek megfelelő eredményt hozott a vasárnapi előre hozott parlamenti választás Ukrajnában. Az  Unian.ua által bemutatott exit-poll szerint a márciusban győztes Volodimir Zelenszkij elnök pártja, a Nép Szolgája 43,9 százalékot szerzett pártlistán.

A 450 fős rada felét listás, felét egyéni képviselők adják – pontosabban csak 199-et, mert a Krím orosz elcsatolása és az orosz támogatottságú donyecki és luganszki szeparatisták miatt 26 mandátumot nem osztanak ki. A végeredmény az egyéniekre leadott szavazatok ismeretében alakul ki, de az előrejelzések szerint

Második helyen a Kreml kapcsolati emberének tartott Viktor Medvedcsuk milliárdos pártja futott be, az Ellenzéki Platform - Az életért (OP-Za Zsittya) 11,5 százalékot szerzett, valamivel többet, mint előzetesen várták.

Örülhet a harmadik helyének a márciusi elnökválasztáson nagy vereséget szenvedett korábbi államfő: Petro Porosenk Európai Szolidaritása 8,9 százalékot kapott. A negyedik párt a kétszeres exkormányfő, a 2004-es narancsos forradalom emblematikus vezetője, Julija Timosenko vezetésével 7,6 százalékot kapott, így a Batykivscsina (Haza) párt szükség esetén potenciális koalíciós partnerként jöhet szóba. Timosenko vasárnap este már be is jelentette, hogy készen áll a koalíciós tárgyalásokra, de erre Zeleneszkijnek van esélyesebb kiszemeltje is:

A színész meg a zenész

Az 5 százalékos küszöböt utolsóként Szvjatoszlav Vakarcsuk pártja vitte át. Az Okean Elzi együttes énekeseként is ismert, korábban is aktívan politizáló művészt szintén a Nép Szolgája lehetséges szövetségeseként tartják számon. Vakarcsukot Zelenszkij gyors felfutása előtt az államfői poszt várományosaként tartották számon, egy időben a népszerőségi listát is vezette a felmérésekben, igaz, támogatottsága a felmérésekben sosem volt olyan nagy, mint ameddig Zelenszkij jutott.

Az eddig parlamenten kívüli, három éve léterhozott NSZ népszerűsége Zelenszkij megválasztása óta is töretlenül nőtt, épp a választások előtt mérték a legmagasabb támogatottságot, miközben minden más párt népszerűsége esett az utóbbi hetekben.

Zelenszkij este már közölte: tárgyalni hívja Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekest, a Hang (Holosz) párt vezetőjét, és egyebek mellett a leendő miniszterelnök személyéről kíván vele megbeszélést folytatni – írta az MTI. Az ukrán elnök elmondta, nem politikust, hanem gazdasági szakembert szeretne látni a miniszterelnöki poszton, olyan személyt, akinek a nyugati országokban is tekintélye van.

Hány magyar kerülhet a radába?

Magyar képviselőjelöltek egyéniben indulnak a mandátumért Kárpátaljának abban a három körzetében, amelyben magyarok élnek. (Korábban egy körzet volt, ezt később szedték háromba, mindegyikhez ukránok lakta részeket csatolva.)

A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szervezete (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetsége (UMDSZ) együttműködési megállapodást kötött júniusban a választásokra. Az egyezség az ungvári és a beregszászi magyar konzulok és Potápi Árpád államtitkár jelenlétében köttetett meg, amit Kijev az ukrán belpolitikába való törvénytelen beavatkozásként értékelt.

Az ukrán külügyminisztérium szerint a Genfi Konvenciót sérti meg Magyarország azzal, hogy magyar diplomaták nyíltan kampányolnak egy jelölt mellett a parlamenti választásokon. Utoljára a héten maga Szijjártó Péter korteskedett a KMKSZ-t vezető Brenzovics László mellett, akinek a legnagyobb esélye van bejutni az ukrán törvényhozásba. Brenzovics az előző radába Petro Porosenko pártjában listás helyen jutott be. Brenzovics az Indexnek elmondta, eredmények este tíz óra körül várhatók.

Brenzovics ≠ Brenzovics

A 73-as választói körzetben Brenzovics Lászlóval szemben egy Brenzovics nevű ismeretlen jelölt is indult, de nem ez volt az egyetlen feszültséget okozó elem a kárpátaljai kampányban:  szombaton a KMKSZ nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy ismeretlenek a szervezet elnökének nevében megtévesztő SMS-eket küldtek szét a vidék lakosságának egy nappal a vasárnapi, előrehozott ukrajnai parlamenti választások előtt. (Ukrajnában létezik a kampánycsend, így az akció törvénysértő is, ezért is vethető be eszközként az indulók ellen.) A KMKSZ a magyar jelöltek elleni újabb provokációnak nevezte az akciót – írta az MTI. A magyar szervezet közölte, az ügyben feljelentést tettek az illetékes hatóságnál. 

Péntek reggel pedig több magyarlakta településen hamis szórólapok jelentek meg, azzal az állítással, hogy az ukrajnai parlamenti választásokon a KMKSZ jelöltjét Petro Porosenko volt ukrán államfő támogatja. A szervezet szerint ez a szórólap olyan provokáció, amellyel zavart kívánnak kelteni a kárpátaljai magyarság körében. A tetteseinek felderítése érdekében a szövetség a rendvédelmi szervekhez fordult.

„Felháborítónak tartjuk, és mélységesen elítéljük azt a mesterséges magyarellenes hangulatkeltést, amely az utóbbi hetekben odáig fajult, hogy mára a kárpátaljai magyar kisebbség megfélemlítve, egzisztenciálisan is veszélyeztetve érzi magát saját szülőföldjén” – közölte a KMKSZ, sajnálatosnak nevezve, hogy mindehhez a rendvédelmi szervek is asszisztálnak.

A történtek jól jelzik a Kijev és Budapest közötti feszültséget is, amit Ukrajna szerint a kampányban túlzottan aktív magyar diplomaták okoznak. A magyar kormány azonban elutasítja az ukrán kifogásokat. Szijjártó Brenzovics rendezvényén arról beszélt, hogy a magyar kormány az Ukrajnával való viszony javításában érdekelt.

Kijev és Budapest kapcsolata akkor romlott meg, amikor az ukrán törvényhozás elé került a július 1-jén életbe lépett nyelvtörvény, amely a magyar kormány és a kárpátaljai kisebbség képviselői szerint a magyar nyelvhasználat visszaszorítását célozzák, ahogyan a magyar nyelvű iskolai oktatás mozgásterét csökkentő oktatási törvény is.

Ukrajna ezt visszautasítja, értelmezésükben ez nem a magyar - és a román, lengyel - kisebbség, hanem az orosz befolyás visszaszorítását célozza. Igaz, ennek ellenére az ukrán vezetés nem támogatta azt a módosítást, amely a törvény hatálya alól kivette volna az EU hivatalos nyelveit.