Izsó
20 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Az újonc párt győzött Ukrajnában

2019.07.21. 19:16

Az előzetes felméréseknek megfelelő eredményt hozott a vasárnapi előre hozott parlamenti választás Ukrajnában. Az  Unian.ua által bemutatott exit-poll szerint a márciusban győztes Volodimir Zelenszkij elnök pártja, a Nép Szolgája 43,9 százalékot szerzett pártlistán.

A 450 fős rada felét listás, felét egyéni képviselők adják – pontosabban csak 199-et, mert a Krím orosz elcsatolása és az orosz támogatottságú donyecki és luganszki szeparatisták miatt 26 mandátumot nem osztanak ki. A végeredmény az egyéniekre leadott szavazatok ismeretében alakul ki, de az előrejelzések szerint

az egyéni mandátumokért folyó küzdelemben, ismertebb jelöltek híján nem lesz ennyire domináns az NSZ, így kérdés, hogy nagy népszerűsége ellenére meglesz-e az abszolút többség.

Második helyen a Kreml kapcsolati emberének tartott Viktor Medvedcsuk milliárdos pártja futott be, az Ellenzéki Platform - Az életért (OP-Za Zsittya) 11,5 százalékot szerzett, valamivel többet, mint előzetesen várták.

Feltűnően eltűnő

A 2014-ben megválasztott rada hat pártjából csak három jutott be. Az akkor győztes, Viktor Jacenyuk vezette Népi Front be sem jutott, Petro Porosenko elnök azóta átnevezett pártja a harmadára esett vissza. A Szamopomics (Önsegélyezés) 10 százalékos eredménye után most messze küszöb alatt maradt. Timosenko mostani eredménye azonban jobb az öt évvel ezelőtti alig hat százaléknál. Jurij Bojko Ellenzéki Blokkja akkor 9 százalékot kapott, ez most ugyan nem jutott be, de a Kelet-Ukrajnában hátországgal bíró egykori energetikai miniszter, a márciusi elnökválasztás egyik jelöltje azóta már átnyergelt a Kreml emberének mondott Viktor Medvedcsuk pártjába, amelynek idei eredménye jobb a korábbi oroszbarát párténál. Az oroszpárti erők mégis veszteséget könyvelhetnek el, hiszen most nem lesz belőlük kormányzati tényező, ráadásul Kelet-Ukrajnában sincs olyan dominanciájuk, mint az megszokott volt Ukrajnában 2015-ig.

Örülhet a harmadik helyének a márciusi elnökválasztáson nagy vereséget szenvedett korábbi államfő: Petro Porosenk Európai Szolidaritása 8,9 százalékot kapott. A negyedik párt a kétszeres exkormányfő, a 2004-es narancsos forradalom emblematikus vezetője, Julija Timosenko vezetésével 7,6 százalékot kapott, így a Batykivscsina (Haza) párt szükség esetén potenciális koalíciós partnerként jöhet szóba. Timosenko vasárnap este már be is jelentette, hogy készen áll a koalíciós tárgyalásokra, de erre Zeleneszkijnek van esélyesebb kiszemeltje is:

A színész meg a zenész

Az 5 százalékos küszöböt utolsóként Szvjatoszlav Vakarcsuk pártja vitte át. Az Okean Elzi együttes énekeseként is ismert, korábban is aktívan politizáló művészt szintén a Nép Szolgája lehetséges szövetségeseként tartják számon. Vakarcsukot Zelenszkij gyors felfutása előtt az államfői poszt várományosaként tartották számon, egy időben a népszerőségi listát is vezette a felmérésekben, igaz, támogatottsága a felmérésekben sosem volt olyan nagy, mint ameddig Zelenszkij jutott.

Az eddig parlamenten kívüli, három éve léterhozott NSZ népszerűsége Zelenszkij megválasztása óta is töretlenül nőtt, épp a választások előtt mérték a legmagasabb támogatottságot, miközben minden más párt népszerűsége esett az utóbbi hetekben.

Zelenszkij este már közölte: tárgyalni hívja Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekest, a Hang (Holosz) párt vezetőjét, és egyebek mellett a leendő miniszterelnök személyéről kíván vele megbeszélést folytatni – írta az MTI. Az ukrán elnök elmondta, nem politikust, hanem gazdasági szakembert szeretne látni a miniszterelnöki poszton, olyan személyt, akinek a nyugati országokban is tekintélye van.

Hány magyar kerülhet a radába?

Magyar képviselőjelöltek egyéniben indulnak a mandátumért Kárpátaljának abban a három körzetében, amelyben magyarok élnek. (Korábban egy körzet volt, ezt később szedték háromba, mindegyikhez ukránok lakta részeket csatolva.)

A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szervezete (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetsége (UMDSZ) együttműködési megállapodást kötött júniusban a választásokra. Az egyezség az ungvári és a beregszászi magyar konzulok és Potápi Árpád államtitkár jelenlétében köttetett meg, amit Kijev az ukrán belpolitikába való törvénytelen beavatkozásként értékelt.

Az ukrán külügyminisztérium szerint a Genfi Konvenciót sérti meg Magyarország azzal, hogy magyar diplomaták nyíltan kampányolnak egy jelölt mellett a parlamenti választásokon. Utoljára a héten maga Szijjártó Péter korteskedett a KMKSZ-t vezető Brenzovics László mellett, akinek a legnagyobb esélye van bejutni az ukrán törvényhozásba. Brenzovics az előző radába Petro Porosenko pártjában listás helyen jutott be. Brenzovics az Indexnek elmondta, eredmények este tíz óra körül várhatók.

Brenzovics ≠ Brenzovics

A 73-as választói körzetben Brenzovics Lászlóval szemben egy Brenzovics nevű ismeretlen jelölt is indult, de nem ez volt az egyetlen feszültséget okozó elem a kárpátaljai kampányban:  szombaton a KMKSZ nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy ismeretlenek a szervezet elnökének nevében megtévesztő SMS-eket küldtek szét a vidék lakosságának egy nappal a vasárnapi, előrehozott ukrajnai parlamenti választások előtt. (Ukrajnában létezik a kampánycsend, így az akció törvénysértő is, ezért is vethető be eszközként az indulók ellen.) A KMKSZ a magyar jelöltek elleni újabb provokációnak nevezte az akciót – írta az MTI. A magyar szervezet közölte, az ügyben feljelentést tettek az illetékes hatóságnál. 

Péntek reggel pedig több magyarlakta településen hamis szórólapok jelentek meg, azzal az állítással, hogy az ukrajnai parlamenti választásokon a KMKSZ jelöltjét Petro Porosenko volt ukrán államfő támogatja. A szervezet szerint ez a szórólap olyan provokáció, amellyel zavart kívánnak kelteni a kárpátaljai magyarság körében. A tetteseinek felderítése érdekében a szövetség a rendvédelmi szervekhez fordult.

„Felháborítónak tartjuk, és mélységesen elítéljük azt a mesterséges magyarellenes hangulatkeltést, amely az utóbbi hetekben odáig fajult, hogy mára a kárpátaljai magyar kisebbség megfélemlítve, egzisztenciálisan is veszélyeztetve érzi magát saját szülőföldjén” – közölte a KMKSZ, sajnálatosnak nevezve, hogy mindehhez a rendvédelmi szervek is asszisztálnak.

A történtek jól jelzik a Kijev és Budapest közötti feszültséget is, amit Ukrajna szerint a kampányban túlzottan aktív magyar diplomaták okoznak. A magyar kormány azonban elutasítja az ukrán kifogásokat. Szijjártó Brenzovics rendezvényén arról beszélt, hogy a magyar kormány az Ukrajnával való viszony javításában érdekelt.

Kijev és Budapest kapcsolata akkor romlott meg, amikor az ukrán törvényhozás elé került a július 1-jén életbe lépett nyelvtörvény, amely a magyar kormány és a kárpátaljai kisebbség képviselői szerint a magyar nyelvhasználat visszaszorítását célozzák, ahogyan a magyar nyelvű iskolai oktatás mozgásterét csökkentő oktatási törvény is.

Ukrajna ezt visszautasítja, értelmezésükben ez nem a magyar - és a román, lengyel - kisebbség, hanem az orosz befolyás visszaszorítását célozza. Igaz, ennek ellenére az ukrán vezetés nem támogatta azt a módosítást, amely a törvény hatálya alól kivette volna az EU hivatalos nyelveit.