Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Mueller: Oroszország a következő kampányba is próbál beavatkozni

000 1J24YC
2019.07.24. 15:09 Módosítva: 2019.07.24. 22:10

Washingtonban szerdán tartották Robert Mueller volt különleges ügyész nagy figyelemmel kísért kongresszusi meghallgatásait. A 2016-os elnökválasztás orosz beavatkozását és Donald Trump kampányának esetleges érintettségét vizsgáló, majd az arról szóló jelentését néhány hónapja lezáró, és az igazságügyi minisztériumnak leadó Mueller előbb a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságában válaszolt három és fél órán át a kérdésekre, majd pedig egy rövid szünet után a hírszerzési bizottság következett kétórás etappal.

Kevés igazán fontos újdonság hangzott el a jelentés megállapításaihoz képest. A többször is fáradtnak tűnő, sok kérdés megismétlését kérő Mueller állítása szerint számos kérdésről nem beszélhetett folyamatban lévő ügyek, vagy az igazságügyi minisztérium lefektetett preferenciái miatt. Az NBC News szerint 198 alkalommal tért ki a válasz elől, irányította a jelentéséhez a képviselőket, vagy nem válaszolt egy kérdésre. Máskor is sokszor eldöntendő kérdésekre adott helyeslő, vagy nemleges választ.

Néhány fontosabb kijelentés Muellertől:

  • Trump írásos válaszokat küldött kérdésekre, de személyesen nem tudták meghallgatni, noha több mint egy éven át próbálkoztak ezzel.
  • Az igazságügyi minisztérium jogi állásfoglalása szerint hivatalban lévő elnököt nem lehet megvádolni. Mueller viszont azt is mondta, hogy szerinte hivatali ideje után elméletben lehetne vádat emelni az elnök ellen, de hangsúlyozta, ezzel nem állította, hogy Trumpot felelősségre kellene vonni.
  • A republikánusok rákérdeztek arra, hogy a különleges ügyészi kinevezése előtti nap járt-e Trumpnál az FBI-igazgatói állás miatt. Mueller erre azt mondta, hogy a pozícióról volt szó, de csak tanácsot kértek tőle. Trump ezzel szemben azt állítja, hogy a posztra jelentkezett be, ő viszont elutasította.
  • A republikánusok azt is felhozták, hogy Mueller csapatából többen is adakoztak korábban Hillary Clintonnak. Mueller szerint szakmai alapon vették fel a munkatársakat, senkinek nem kérdezték meg a politikai preferenciáit.
  • „Ez nem egy boszorkányüldözés" – jelentette ki Mueller a vizsgálatáról, amit Trump folyamatosan ennek minősített.
  • Mueller problémásnak nevezte Trump Twitter-bejegyzéseit, amikkel a Wikileakset méltatta a 2016-os kampány alatt.
  • A volt különleges ügyész szerint Oroszország a 2020-as kampányba is megpróbál majd beleavatkozni.

Vannak pontok, amikre nem válaszolhat

Eskütétellel kezdte meghallgatását Mueller az igazságügyi bizottság előtt. Majd belekezdett öt perces beszédébe, elmondva, hogy 2017 májusában azért fogadta el a a különleges vizsgálóbizottság vezetését, mert annak munkáját nemzetérdeknek látta. „Kritikus, objektív hozzáállással végeztem a munkámat, teljes meggyőződéssel állok ki annak eredményei mellett” – mondta Mueller. Hangsúlyozva, hogy körültekintéssel, alapos munkát kívántak végezni, amely kiterjedt a 2016-os választásban gyanított orosz befolyásra és esetleges törvénytelen együttműködésre az oroszok és Trump csapata között.

Összegezte, hogy hét ítélet is született munkájuk nyomán. Az orosz kormány rendszerszintűen igyekezett beavatkozni a 2016-os elnökválasztásba, hogy az egyik jelöltet segítse (később kérdésre kimondta, hogy ez a jelölt Trump lett volna). Azt azonban újból kimondta: hogy az összejátszás nem jogi kifejezés, de nem konspirált Trump kampánycsapata az oroszokkal.

Megismételte, hogy a jelentés a vallomása, ehhez tartja magát.

Azt is elmondta, hogy a mostani nyilvános vallomása szükségszerűen behatárolt lesz. Egyrészt folyó nyomozások miatt nem beszélhet mindenről. Másrészt az igazságügyi minisztérium is lefektetett preferenciákat. Így bizonyos kérdésekre nem fog tudni válaszolni: ide tartoznak az eredeti FBI-nyomozás megindításának körülményei (ami után majdnem egy évvel nevezték ki Muellert különleges ügyésznek), vagy például a Steele-dossziéhoz köthető ügyek. (A brit titkosszolgálat nyugdíjazott tagja összeállított egy jelentést az orosz befolyásról, ami alapját képezte a Trump elleni vizsgálat megindításának. A dossziéban foglaltakról azonban időközben kiderült, hogy hamis állításokat tartalmazott.) Ezek ugyanis még az igazságügyi minisztérium vizsgálata alá esnek, így az FBI-nak, vagy a minisztériumnak kell feltenniük az ezekre vonatkozó kérdéseket.

Mueller: Leköszönt elnök ellen lehetne vádat emelni

Először Jerry Nadler kérdezte Muellert. Az igazságügyi bizottság demokrata elnöke korábban egyértelműen állást foglalt, miután kijelentette: ha az Egyesült Államok bármely polgára úgy cselekedett volna, ahogyan Trump, akkor jogi felelősségre vonással kellene szembenéznie. Márpedig, „senki nem állhat a törvény fölött” – mondta.

Nadler arra volt kíváncsi, mennyire voltak együttműködők azok, akiket a bizottság beidézett. Mueller szerint nem utasították el, hogy válaszoljanak kérdéseikre. Nadler ekkor azonban magát Trumpot vette elő, akiről Mueller kimondta: többszöri kérés, javaslat ellenére az elnök elutasította, hogy válaszoljon a bizottságnak. Több mint egy éven át próbálták meghallgatni személyesen, de csak írásos válaszokat kaptak.

Mueller a téma érzékenységének súlya alatt láthatóan óvatosan fogalmazott: amikor azt kérdezték tőle, kimondható-e a jelentés összegzéseként, hogy az elnök akadályozta az igazságszolgáltatást, többszöri visszakérdezésre végül arra a megfogalmazásra bólintott, amely szerint „nem jelenthető ki, hogy nem tett ilyen lépéseket Trump." Tehát állítható, hogy az elnököt nem tisztázza a jelentés? - Nem tisztázza – mondta ki Mueller. Trump korábban így hivatkozott a dokumentumra, Mueller azonban közölte: nem ezt az összegzést tartalmazza a jelentés. 

A republikánus John Ratcliffe arra kérdezett rá, hogy volt-e másik olyan helyzet, amikor egy vizsgált személyről az igazságügyi minisztérium azt mondta volna ki, hogy nem tisztázták. Mueller szerint ez egy különleges helyzet volt, amire Ratcliffe azt válaszolta, hogy Muellernek nem az volt a dolga, hogy tisztázza, vagy sem Trumpot. A korábbi demokrata kijelentésre replikázva azt mondta, hogy Trump nem áll a törvények felett, de „alatta sem kellene állnia."

Mueller beszélt az igazságügyi minisztérium megállapításáról, miszerint hivatalban lévő elnök ellen nem lehet vádat emelni, de Nadler kérdésére megerősítette, hogy elméletben ez nem lehetetlen azután, hogy leköszönt az elnöki pozícióról. De hangsúlyozta: ezzel nem mondta azt, hogy Trumpot felelősségre kellene vonni. Egy későbbi kérdésre is azt válaszolta, hogy az igazságügyi minisztérium értelmezése alapján szerinte hivatali ideje után lehetne vádat emelni az elnök ellen.

Trump kétszer is arra kérte Sessionst, vegye vissza a vizsgálat felügyeletét

Az akadályoztatás lehetőségét tovább vizsgálva merült fel a kérdés, hogyan reagált Trump Mueller kinevezésére. „Igaz, hogy Trump azt mondta, ez az elnöksége végét jelenti?” Mueller erre nem tudott válaszolni, a demokrata Steve Cohen kiegészítő kérdése így az volt, erről számolt-e be neki az előző igazságügyi miniszter, Jeff Sessions. Mueller azt erősítette meg, ami a jelentésében van, miszerint az elnök kétszer is azt kérte Sessionstől, hogy vegye vissza a vizsgálat felügyeletét.

A republikánus Louie Gohmert a vizsgálat elfogultságára fókuszált. Szerinte hitelességi kérdés, hogy a Trump által kirúgott FBI-igazgató, James Comey és Mueller barátok voltak. A barátságot kétszeri visszakérdezésre Mueller elismerte, de azt tagadta, hogy „jóbarátok" lettek volna, szerinte barátok, és munkatársak voltak. Azt mondta, már hat hónapja nem beszélt Comey-val, amikor kinevezték különleges ügyésznek. A republikánus bizottsági tag ezután azt mondta, Mueller „emberek tucatjait vette fel a csapatába, akik gyűlölik Trumpot". Gohmert azzal vádolta Muellert, hogy az igazságtalanságot tartotta fenn a vizsgálata alatt.

A következő demokrata kérdező viszont ismét Trump felelősségre vonhatóságát vette elő: Ted Deutch szerint Muellert az elnök a vizsgálat akadályoztatása céljából akarta elmozdítani a bizottság éléről. Ebben a párbeszédben nem alakult ki vita Mueller és a kérdező között, ellentétben az előző, republikánus kérdezővel.

Egy republikánus képviselőnő arról is kérdezte Muellert, hogyan készült a szerkesztett változata a jelentésnek. Mueller elmondta, hogy együttműködött William Barr igazságügyi miniszterrel annak meghatározásában, mit tegyenek olvashatatlanná. Mueller azt is elmondta, hogy a vizsgálóbizottsága által készített közel 500 interjú közül kevésen vett részt személyesen is.

Egy rövid szünet előtt utoljára a republikánus Jim Jordan kérdezett, azzal vádolva Muellert, hogy Trump környezetéből könnyedén vádolt meg többeket azzal, hogy hazudott a hatóságoknak, miközben azt, akinek állításaival indult az egész ügy – a máltai Joseph Mifsuddal, aki Trump egyik tanácsadóját, George Papadopoulost hozta össze orosz forrással – nem vádolta meg, annak ellenére, hogy több esetben kiderült, hazudott. Azt is többen felhozták, hogy mi alapján emeltek vádat egyes emberek ellen, mások ellen pedig nem.

Mueller: Nem az FBI-igazgatói posztra jelentkeztem, csak tanácsot adtam

A soron következő demokrata visszatért Trump jogi képviselőjére, Don McGahnra, akivel az elnök megvitatta Mueller elmozdításának lehetőségét. Ezt a demokraták a vizsgálat akadályoztatásaként értékelték, de sejteni lehetett, hogy Mueller nem fog erre egyértelmű választ adni.

Debbie Lesko a republikánusoktól arra hívta fel a figyelmet, hogy Muellert nem bocsátotta el senki a különleges bizottság éléről, amit Mueller elismert. Lesko arról is beszélt, hogy 60-szor számolta össze a Washington Postot a jelentés második felében, 75-ször a New York Timest, és 25-ször a Fox News-t. Szerinte a jelentés egy része sajtóhírek újraközlése. Azonban lejárt az ideje, mielőtt Mueller válaszolhatott volna.

A republikánus is rákérdezett arra, hogy a különleges ügyészi kinevezése előtti nap járt-e Trumpnál az FBI-igazgatói állás miatt. Mueller erre azt mondta, hogy ő úgy értelmezte, hogy a pozícióról volt szó, de

csak a tanácsát kérték ki, nem pedig a posztra jelentkezett. Ez azért fontos, mert Trump és a republikánusok hónapok óta azt állítják, hogy összeférhetetlenséget jelentett, hogy Mueller jelentkezett FBI-igazgatónak, majd pedig különleges ügyész lett. Trump állítása szerint elutasította, hogy Mueller legyen az FBI-igazgató, amire Mike Pence alelnök is a tanúja.

Mueller meglepte a republikánus Greg Steube-t, amikor közölte: nem válaszol arra a kérdésre, hogy a különleges bizottság beszélt-e Christopher Steele-lel.

A republikánusok azt is felhozták, hogy Mueller csapatából többen is adakoztak korábban Hillary Clintonnak. Utaltak Peter Strzok volt FBI-ügynökre is, akit azután bocsátottak el, mert kiderült, hogy a 2016-os választási kampány idején arról levelezett kolléganőjével, hogy meg fogják állítani Donald Trumpot. Mueller azt mondta, hogy szakmai alapon vették fel a munkatársakat, és 25 év alatt egyszer sem kérdezte meg senkitől a politikai preferenciáját.

A demokrata Greg Stanton viszont arról beszélt, hogy Muellert republikánus elnökök, Ronald Reagan és George W. Bush nevezték ki különböző fontos igazságügyi pozíciókba. Rákérdezett, hogy karrierje során bármikor döntött-e egy ember felvételéről politikai hovatartozást szem előtt tartva. „Nem" – válaszolta Mueller, szerinte a jelentést készítő csapata nagyon jó munkát végzett.

„Végül a jelentés nem bizonyította, hogy az elnök részt vett volna bármilyen törvénytelenségben, hogy kapcsolatban állt volna oroszokkal" – mondta Mike Johnson republikánus képviselő. Nem javasolja a jelentés a bizalmatlansági indítványt? – kérdezte, mire Mueller azt válaszolta, hogy erre így nem válaszol, amit a republikánus kérdező azzal zárt le, hogy bizony, sok mindenről nem hajlandó Mueller beszélni a meghallgatáson.

A demokrata Veronica Escobar zárta a kérdéseket. Ő az összegzés előtt Muellertől arra igyekezett egyértelmű választ kapni, hogy az impeachment volna-e az az eszköz, amellyel a jelentés alapján hivatalban lévő elnökkel szemben lépéseket lehetne tenni. Kérdésére igent szeretett volna hallani, ám Mueller következetesen kerülte az ilyen jellegű kérdésekre a kategorikus választ. Escobar ezután az igazságügyi bizottság demokrata elnökét idézte zárásul, így sokadszor elhangzott, hogy senki sem állhat a törvények felett. Escobar szerint annak alapján, ami a jelentésből kiolvasható, Trumpot felelősség terheli.

Mueller: Ez nem boszorkányüldözés

Több mint félórás szünet után a hírszerzési bizottságban is megkezdődött a meghallgatás. Ezen Mueller mellett egyik asszisztensét, Aaron Zebley-t is feleskették. A republikánusok jelezték, hogy ennek egyáltalán nem örülnek, mivel korábban Hillary Clinton egyik tanácsadójának jogi képviseletét látta el, ezért tőle nem fognak kérdezni.

A hírszerzési bizottságban a demokrata elnök, Adam Schiff a nyitóbeszédében arról beszélt, hogy habár bizonyított bűncselekmény nem történt, Trump kampánycsapata bármit megtett volna a győzelemért. Szerinte Trump és stábja hűtlen volt az országhoz.

A bizottság rangidős republikánus tagja, Devin Nunes azt mondta, hogy Mueller vizsgálatát korrupció és bizarr visszaélések szőtték át, miután a csapatának több tagja is meg akarta akadályozni, hogy Trumpot megválasszák. „A demokraták játszottak össze orosz forrásokkal, hogy létrehozzák a Steele-dossziét" – jelentette ki.

Mueller azt mondta, hogy a vizsgálat alatt nem tettek kémelhárításra vonatkozó megállapításokat. Minden ilyen információt átadtak az FBI-nak. A nyitóbeszédében arra is kitért, hogy az első meghallgatásán elhangzott egy kérdezőtől, hogy az igazságügyi minisztérium jogi állásfoglalása miatt nem vádolta meg az elnököt az igazságszolgáltatás akadályozásának kérdésében. „Nem jutottunk arra a megállapításra, hogy az elnök törvénytelenséget követett-e el" – pontosított.

„Ez nem egy boszorkányüldözés" – jelentette ki Mueller, amivel közvetlenül szólt vissza Trumpnak, aki folyamatosan ennek nevezte a különleges ügyész vizsgálatát. Schiff kérdésére azt mondta, hogy Trump pénzt akart szerezni abból, hogy Trump Towert épít Moszkvában is.

Az oroszok a következő választási kampányba is beavatkoznak

Nunes arról beszélt, hogy a vizsgálatot szerinte nem hírszerzési jelentések, hanem George Papadopoulos és John Mifsud közötti beszélgetésről szóló pletykák alapján indították. Mueller ezekre nem válaszolt, de arra igen, hogy nem javasolt vádemelést Mifsud ellen. Nunes ezen a ponton Boris Johnson frissen beiktatott brit miniszterelnököt is összekötötte Misfuddal.

Mueller azt is elmondta, hogy nem emlékszik olyanra, hogy valaki arra próbálta volna rávenni, hagyjon ki részeket a jelentésből. Azt mondta, hogy a lehető leggyorsabban próbáltak dolgozni, és visszautasította a republikánus Chris Stewart állítását, hogy szivárogtattak volna a sajtónak.

Mueller demokrata kérdésre egyetértett azzal, hogy a Wikileaks „egy ellenséges hírszerzési szolgáltatás". A 2016-os kampány alatt Trump Wikileakset méltató Twitter-bejegyzéseit pedig problémásnak nevezte.

A republikánus Will Hurd volt CIA-ügynök rákérdezett, hogy Mueller szerint egyszeri orosz beavatkozásról volt-e szó. „Ez nem egyszeri próbálkozás. Most is ezt csinálják, miközben itt ülünk" – jelentette ki Mueller, hozzátéve, hogy Oroszország a 2020-as kampányba is megpróbál majd beleavatkozni.

Mueller azt is elmondta, hogy a Trumptól kapott írásos válaszok nem voltak olyan hasznosak, mint egy személyes meghallgatás lehetett volna. Az asszisztensével konzultálva hozzátette, hogy ezeket Trump nem eskü alatt tette például. Illetve lettek volna még kérdései az elnökhöz egy személyes meghallgatáson.

Trump a Twitteren örült

Trump a meghallgatások közben a Twitterére először egy idézetet rakott ki a Fox News-os Chris Wallace-től, ami szerint a meghallgatás katasztrófa a demokratáknak, és katasztrófa a gyengén szereplő Muellernek is.

Aztán pedig később kiírta, hogy Mueller szerinte kimondta, hogy nem próbálták akadályozni a vizsgálatát. Majd a két bizottsági meghallgatás közti szünetben már arról írt, hogy köszönetet mond a demokratáknak a meghallgatásokért. 

Először egy rövid, aztán egy hosszabb változat

Mueller jelentése politikai viták alapanyaga az Egyesült Államokban, ugyanis az igazságügyi minisztérium alá tartozó vizsgálat megállapításai márciusban csak az illetékes miniszter, a demokraták szerint torzító összefoglalójában láttak napvilágot, majd pár héttel később nyilvánosságra hozták a 448 oldalas jelentés szerkesztett, de így is 400 oldalra rúgó változatát. Mint korábban írtuk, a vizsgálat két fő megállapítása, hogy

  1. Trump elnökválasztásra alakított kampánycsapata tudta, hogy az orosz hekkerek és Moszkvából koordinált trollok tevékenysége őket segíti. A jelentés szerint ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állítható, hogy a kampánycsapat – a szórványos találkozók ellenére – együttműködött vagy egyeztetett volna az orosz kormánnyal, vagyis nem volt összejátszás.
  2. Trump aktívan próbálta megtorpedózni a kampányát érintő vizsgálatokat, és ezen törekvései csak azért nem merítik ki az „igazságszolgáltatás akadályozása” bűncselekményét, mert William Barr igazságügyi miniszter jogértelmezése szerint az elnököt nem lehet ilyesmivel vádolni.

A jelentés nyilvánosságra kerülése óta a kongresszus demokrata párti tagjai többször is megpróbálták meghallgatni Muellert és Barrt, de a különleges ügyész – akinek nem tetszett, hogy felettese félremagyarázta megállapításait – ehelyett inkább május végén egy rövid sajtótájékoztatót tartott. Ezen elmondta, hogy Oroszország megpróbált beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba, és az egyik jelöltnek akart komoly károkat okozni.

000 1J24Y1
Fotó: Jim Watson / AFP

Mueller megint megismételte, hogy Trump nem ártatlan az igazságszolgáltatás akadályozásának bűntettében: „Ha meggyőződtünk volna arról, hogy az elnök nem követett el bűncselekményt, akkor ezt ki is mondtuk volna." Akkor azzal hárította el a meghallgatási kéréseket, hogy „nem lenne illő", ha a jelentésben leírtakon, és a tájékoztatón elmondottakon túl is kommentálja a nyomozást vagy annak utóéletét.

A demokraták és a republikánusok is eltérő célokkal vágtak neki

Nagy kérdés volt előzetesen, hogy milyen új információra lehet számítani, hiszen Mueller korábban már kijelentette, hogy a 448 oldalas jelentése egyben a vallomása is, arra pedig

az igazságügyi minisztérium is utasította, hogy a kiszerkesztett részekre vonatkozó kérdésekre ne válaszoljon.

A képviselőház hírszerzési bizottságának az elnöke, Adam Schiff azt mondta előzetesen, hogy ő azt várja, hogy Mueller meghallgatása majd elmélyíti a jelentésben foglaltak megértését. Azonban szerinte az emberek többsége már eldöntötte, hogyan viszonyul a Mueller-jelentéshez.

Arra lehetett számítani, hogy a demokraták feltehetően azt akarják majd kihangsúlyozni, hogy Trump milyen módokon próbálta akadályozni a vizsgálatot. A republikánusok viszont a Mueller-vizsgálat elindulásának körülményeire koncentrálhattak. Christopher Steele volt brit hírszerző ugyanis a 2016-os kampányban összeállított egy dossziét Trumpról, ennek az állításai alapján indították meg a vizsgálatot. A dossziéban foglaltakról azonban időközben kiderült, hogy hamis állításokat tartalmazott.

A demokraták Mueller jelentéssel kapcsolatos tevékenységét a jelentés megállapításait saját győzelmeként értékelő Trump egyébként zaklatásnak veszi, és megint politikai boszorkányüldözésről, és elfogultságról írt a Twitterén a meghallgatás előtt.

(Borítókép: Saul Loeb / AFP)