Medvegyev megint elment a Tokió szerint japán szigetre
További Külföld cikkek
-
Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson - Fény derülhetett Amerika hírhedt gépeltérítőjének kilétére
- Az elmúlt évek legnagyobb támadását indították a szíriai kormány ellen, az orosz légierő segít visszaverni a lázadókat
- Még csak pár órája lépett életbe, de máris megsértették a tűzszüneti megállapodást Libanonban
- Mindenki menekül a fővárosból, rablóbandák vették át az uralmat Haitin
Néhány év alatt harmadszor utazott Dmitrij Medvegyev a Kuril-szigetek déli részére, amely Tokió szerint – Északi Területek néven – jogilag Japánhoz tartozik, ám 1945 óta szovjet és orosz ellenőrzés alatt áll.
Fehér folt a térképen
Japán és Oroszország először 1855-ben lépett diplomáciai kapcsolatba, ekkor kereskedelmi, hajózási és területi egyezményt kötöttek. A Kuril-szigetek egésze akkor Oroszországhoz tartozott, ebben azonban nem volt benne a Japán által 1945 óta vitatott terület, ami Japánhoz tartozott.
1875-ben módosult a helyzet:
Japán elismerte Oroszország fennhatóságát Szahalin szigetének egészén, cserébe a Kuril-szigetek egészéért. 1905-ben a japán–orosz háborúban azonban már Tokió diktálhatott: a portsmouth-i egyezmény értelmében a Kuril-szigetek megőrzése mellett visszakapta Dél-Szahalint is, ami 1945-ig maradt Japáné. (Ezt őrizte a sziget kis nyomtávú vasútja is.)
Az 1951-es San Franciscó-i békeszerződés nyomán Japán lemondott a Kuril-szigetekről, és Dél-Szahalinról, ám sem az 1855-ös, sem az 1875-ös szerződések nem érintették Sikotan, Kunasir, Etorofu szigeteket és a Habomai-szigetcsoport, ezek addig is Japán részét képezték. Ezért Tokió szerint a szerződésben való lemondással nem vált meg az Északi Területekről, sőt, mivel a Szovjetunió nem írta alá a San Francisco-i szerződést, Japán szerint lemondása nem jelenti azt, hogy ezzel elismerte volna azokon a területeken a szovjet fennhatóságot.
Japánban nyomtatott világtérképeken ezért a Kuril-szigeteket és Dél-Szahalint fehér színnel jelölik – afféle senkiföldjeként – a vitatott területeket pedig Japán részeként ábrázolják.
Az orosz kormányfő volt az első orosz vezető, aki látogatást tett a vitatott területen, amely miatt a mai napig nincs békeszerződés Japán és az orosz fél között és ahová a Szovjetunió alatt sem utazott egyetlen vezető sem.
Medvegyev ezúttal Iturup szigetére repült pénteken, ahol kijelentette: „Ez a mi földünk...minél nagyobb a felháborodás, annál több okunk van ide utazni” – majd hozzátette: ettől függetlenül Oroszországban megvan a szándék a baráti viszony megerősítésére.
Медведев перед вылетом с Итурупа пообщался с экипажами истребителей СУ-35, которые несут боевое дежурство на острове. Поблагодарил за службу и пожелал успехов pic.twitter.com/rqpNpi7Io8
— Кремлевский пул РИА (@Kremlinpool_RIA) 2019. augusztus 2.
A Kuril-szigetek déli része – Sikotan, Iturp, Kunasir és a Habomai szigetcsoport – Japán szerint saját fennhatósága alá tartozik, de erről nem sikerült megegyezni azután sem, hogy az ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval. A 90-es években Tokió nagy reményeket fűzött a területrendezéshez, sőt, 2000-ben a frissen megválasztott Vlagyimir Putyinnal is esélyesnek tűnt a végleges rendezés, ám ez kimerült vízumkönnyítésben az érintett területre. A halászatilag , de a flotta szempontjából stratégiailag sem mellékes vulkanikus szigetekkel kapcsolatos rendezést Putyin tavaly is megígérte, amikor Sinzo Abe japán kormányfővel találkozott Szingapúrban. Ám az újabb és újabb kormányfői utak arra utalnak, hogy a megállapodás még messze van.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
