418 kurdot tartóztattak le Törökországban, köztük polgármestereket is
További Külföld cikkek
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
Őrizetbe vették hétfőn Törökországban az autonómiáért küzdő kommunista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 418 feltételezett tagját – írja az MTI a török belügyminisztérium a hivatalos Twitter-fiókja alapján. A Kurdisztáni Munkáspártot Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja számon.
A bejegyzés szerint a rendőrségi fellépés célzottan a délkeleti, főként kurdok lakta térségben zajlik, ahol Diyarbakir, Mardin és Van városainak megválasztott polgármestereit a belügyi tárca terrorszervezeti tagság, valamint a terrorizmus támogatása miatt a reggeli órákban eltávolította hivatalából. Az őrizetbe vételek folytatódnak – tették hozzá a török hatóságok. A BirGün című ellenzéki napilap internetes oldalán azt írta, hogy
350 őrizetbe vett önkormányzati alkalmazott.
A baloldali, kurdok képviseletéért küzdő ellenzéki párt, a HDP a közleményében puccsnak nevezte a letartóztatásokat. "Ez egyértelműen egy olyan ellenséges lépés, amely szembe megy a kurd nép akaratával" – idézte az ellenzéki pártot az Euronews. A párt emlékeztet rá, hogy Diyarbakir, Mardin és Van városainak letartóztatott polgármestereit 63, 56 és 53 százalékos többséggel választották meg. "Ez a kormány már nyomokban sem tartalmaz demokratikus képviseletet" – üzenték Erdogan kabinetjének.
A PKK 1984-ben hirdetett fegyveres felkelést az ankarai központi hatalom ellen a délkeleti országrész függetlenné válását követelve, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége. A harcok mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően, 2015 júniusában újultak ki a török biztonsági erők és a PKK között. Törökország azért indított újból hadjáratot a baloldali kurd csoportok ellen, mert attól félt, hogy az Iszlám Állam elleni harcban kapott támogatás miatt megerősödve küzdhetnek az autonóm kurd állam ellen.
2016 nyarára a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza. Mára a fegyveres összecsapások újból rendszeresnek számítanak. A konfliktusban 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.
(Borítókép: Török rendőrök Diyarbakir város önkormányzati épülete előtt 2019 augusztus 19-én - fotü: Sertac Kayar / Reuters)