Lehetett tudni, hogy vihar lesz a Tátrában, mégis sokan mentek fel

Öten meghaltak és több mint 150-en megsérültek a Magas-Tátrában augusztus 22-én, a nagy vihar és a villámcsapások miatt. 

A lengyel oldalon egy tízéves lány, egy tizenhárom éves fiú és két felnőtt halt meg, a szlovák oldalon pedig egy túrázó. Ilyen nagy tragédia a lengyel Tátrában legutóbb 1937-ben történt, amikor a Giewont-hegyen szintén négy ember halt meg villámcsapás következtében - mondta az esetről akkor Morawiecki kormányfő.

Megelőzhető lett volna az OMSZ szerint

Most az Országos Meteorológia Szolgálat a közösségi oldalán arról ír, hogy a zivatar várható volt, mégis sokan voltak a hegyen. 

Pontosabban azt írják, hogy aznap "a térségben egy feloszlóban lévő frontzóna miatt nedves és labilis volt a levegő, az időjárás-előrejelző modellek alapján is várható volt csapadék a térségben délután 14 és 17 óra között. A zivatarrendszer viszonylag lassan mozgott, így a sűrű dörgéseket már viszonylag korán hallani lehetett – ennek ellenére sokan tartózkodtak a hegyen, főleg a Zakopane felett magasodó Giewont csúcs közelében. Az 1895 m magas hegyen rendszeresen tömött sorokban állnak a túrázók, így a „lemenekülés” még akkor is nehezen kivitelezhető, ha időben elindul a tömeg."

Egy munkatársuk beszámolójára hivatkozva azt is állítják, hogy aznap "igen erős, 150 kA erősségű pozitív kisülés következett be. A csúcson egy hatalmas fém kereszt található, de az oda vezető út mentén is vannak fém korlátok – a magas sérült számot talán éppen az okozta, hogy sokan ezekbe kapaszkodtak."

Emellett azt ajánlják, hogy ha a hegyekbe mennénk, akkor mérjük fel a várható veszélyeket. Emellett "mivel az előrejelzések sem mindig tökéletesek, higgyünk a szemünknek, fülünknek, és ha közeleg a zivatar, forduljunk vissza időben, és másokat se hagyjunk, hogy rossz döntéseket hozzanak!"