Tudja, hova megy a pénze, amit az égő esőerdőkre adományozott?
További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Miután idén közel százezer különálló tüzet regisztráltak a dél-amerikai esőerdőkben, a brutális környezeti pusztulás, a lángoló erdőkről érkező híradások alapján az utóbbi hetekben sok ezer emberben ébredt fel a tenni akarás a helyzet megoldása érdekében. A távolság, a Föld jövőjével kapcsolatos aggodalom és a tehetetlenségből adódó frusztráció egyszerű és gyors legyőzésének egyik eszköze lehet az adományozás, ami például a Facebookon keresztül egyszerűen, pár kattintással lebonyolítható.
Az egyszeri adományozó jellemzően azért küld pénzt, mert szeretné, ha megszűnne a tűz, helyre állna az esőerdő ökoszisztémája, biodiverzitása és meggyógyulna a Föld, még ha ennél sokkal-sokkal bonyolultabb is a helyzet.
Csak Magyarországról a Facebookon csoportos gyűjtéseket kezdeményezők több tízmilliót gyűjtöttek már:
- Süveg Márk Saiid, a Akkezdet Phiai tagja több mint tízmillió forintot,
- Somlai Dudi Júlia marketing specialista közel ötmilliót,
- Wossala Rozina tévés séf, műsorvezető négymilliót,
- Péterfy-Novák Éva író közel egymillió gyűjtött augusztus 28-ig.
Tehát csak ők négyen és az általuk adakozó több száz ember több mint 20 millió forintnál jár. Ők mind az Amazon Watch nevű szervezetnek gyűjtenek. A helyzet viszont az, hogy ez a szervezet egyelőre egy fillért sem látott nemhogy a magyar, de semmilyen facebookos gyűjtésből.
Paul Paz y Mino, az Amazon Watch társigazgatója az Indexnek azt mondta, hogy nagyon-nagyon hálásak azért, hogy ennyi ember adakozik Amazónia megmentéséért, de
hetekbe kerül, míg a Facebookról beérkező adományok elérik a mi számláinkat, ebből a forrásból egyelőre egyáltalán nem kaptunk pénzt a krízis kezdete óta.
Így egyelőre azt sem tudják, Magyarországról mennyi pénz érkezett, vagyis érkezik majd valamikor a jövőben, amikor a Facebooktól kinyerik az őket illető milliókat. A legtöbb gyűjtés egyébként még le sem zárult, addig egészen biztosan a Facebook kezeli a beérkezett összegeket.
De mit lehet tudni az Amazon Watchról?
Az Amazon Watch civil szervezetet 1996-ban alapították, az Egyesült Államokban, Oaklandban található csoport célja nem a tűzoltás elsősorban, hanem az Amazonas-medencében élő őslakosok jogainak védelme.
A szervezet nem is Brazíliában vagy Bolíviában - tehát az erdőtüzek közelében - működik, hanem a távolból, az Egyesült Államokból igyekeznek segíteni, kampányokon keresztül minél hangosabban felhívni a világ figyelmét az amazóniai környezeti válságra.
Nem csoda egyébként, hogy a távolból működnek, a brazil kormány és Bolsonaro elnök klímatagadó politikáját tekintve Brazíliában nincs könnyű dolguk a környezetvédőknek. Korábbi interjúnkban a helyi Greenpeace vezetője az Indexnek „nagyon-nagyon veszélyes”-nek címkézte helyzetüket. „Világelső ország vagyunk az önkéntesek és aktivisták meggyilkolásában, és ezekre szinte sosem derül fény. Amazónia olyan hely, ahol nincsenek törvények, nincsenek bűnüldöző szervek, ott mindenki magára marad” – fogalmazott Asensio Rodríguez.
Az Amazon Watch elsősorban nem a most lángoló erdő eloltásában segédkezik, hanem ecuadori, perui, kolumbiai és brazil őslakos- és környezetvédelmi szervezetekkel áll partnerségi kapcsolatban, figyelemfelkeltő kampányokon keresztül védi az Amazonas-medencét. Legfrissebb éves jelentésük tavalyi, abban a 2017 júniusától 2018 júliusáig tartó egy évben másfél millió dolláros (kb. félmilliárd forintos) költségvetésük volt, ezek legnagyobb részét kampányokra fordították, körülbelül az összeg tíz százaléka ment az őslakos indiánoknak nyújtott pénzügyi támogatásra.
A Magyarországon a krízis óta eddig legtöbb pénzt összegyűjtő facebookos adományoldal indítója, Süveg Márk Saiid azt mondja, éppen azért választotta az Amazon Watchot, mert a helyiek támogatásával igyekszik a környezeti probléma gyökerét megoldani. „Magyarországon megismerkedtem perui shuar őslakos törzsből származó emberekkel és így van személyes érintettségem, és kissé megint felhúztam magam, hogy mindenki azzal próbál segíteni, hogy hashtaggel. Érdeklődtem a helyiektől, és mondták, hogy nagyon-nagyon rossz a helyzet, a kapcsolati tőkémet bevonva szerettem volna segíteni. A szervezet kiválasztásánál az volt a szempontom, hogy régi szervezet legyen, és az őslakosok jogaival foglalkozzon, mert ők jobban tudnak vigyázni az erdőre, mint bárki más” – fogalmaz. Ő azért a Facebookon keresztül (és mondjuk, nem direktben a szervezet számlájára) indította a gyűjtést, mert egyszerűen és gyorsan kezelhetőnek tartja ezt a lehetőséget.
A nagy múltú szervezet éves jelentései alapján
hosszú távú stratégiai megoldásokon dolgozik, illetve a helyiek támogatásán keresztül igyekszik védeni a környezetet.
Paul Paz y Mino az Indexnek úgy fogalmazott, hogy habár nem vesznek részt direktben a tűzoltásban, azon vannak, hogy megakadályozzák a jövőbeli pusztítást és nemzetközi nyomást gyakoroljanak a brazil kormányra a megfelelő lépések elérése érdekében. „A tűzoltás a brazil kormány és Bolsonaro elnök feladata” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a kormány és személyesen az elnök felelős a tüzek kialakulásáért, és júliusban visszavágta a tűzprevencióra fordított költségvetési keretet.
„Éjjel-nappal dolgozunk, hogy a közösségi médiában és hírmédiában felkeltsük a figyelmet nemzetközi szinten a helyzetre, folyamatosan kommunikálunk őslakos indián partnereinkkel Brazíliában, támogatjuk a helyi őslakos ellenállást Amazónia védelmében, vizsgáljuk a szervezeteket, amelyek az amazóniai pusztításból profitálnak és bátorítják Bolsonaro destruktív politikáját Amazónia brazil területein” – sorolta az Index kérdésére az Amazon Watch konkrét tevékenységeit.
Közleményeikben rendszeresen kiállnak a klímaváltozást tagadó Bolsonaro elnök a környezeti válságot minősítő megnyilvánulásai ellen. Bolsonaro már a kampányában megígérte, hogy gazdasági okokból megkönnyíti az esőerdők irtását, és az új kormány egyik első intézkedéseként lehetőséget adott a mezőgazdasági minisztériumnak arra, hogy amennyiben az gazdaságilag indokolt, megszüntesse az Amazonas-medence esőerdőinek védettségét, amelyek az őslakos indiánok élőhelyei. Bolsonaro mindettől azt reméli, hogy az erdőterületek privatizálása utáni iparosításból befolyó összegek jelentősen növelik majd a brazil életszínvonalat.
A lángoló őserdők apropóján gyűjtő másik nagy szervezet viszonylag új, Leonardo DiCaprio, Brian Sheth és Laurene Powell Jobs idén nyáron hozta létre az Earth Alliance-t, aminek az Amazon Forest nevű projektje kifejezetten a mostani krízis azonnali megoldására törekszik ötmillió dolláros (másfél milliárd forintos) kezdőtőkével.
Ezeket a pénzeket egyenesen helyi partnerszervezeteik és az Amazóniát védelmező őslakos indián közösségek között osztják el, továbbá a hihetetlenül sokszínű élővilág és a bolygó egészségére fordítják, fogalmaznak adománygyűjtő oldalukon.
(Borítókép: Füst borítja a tüzek pusztította amazóniai dzsungelt a brazíliai Pará szövetségi államban lévő Altamira közelében 2019. augusztus 27-én. Fotó: Leo Correa / AP / MTI)