Megbuktatnák a román kormányt az elnökválasztás hajrájában

Nyár vége óta tart a kormányválság Bukarestben: a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett a koalícióból, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) pedig nincs elég képviselője az önálló kormányzáshoz a román parlamentben. Viorica Dăncilă kormányfő próbálta ugyan menteni a menthetőt, de a szocdem kormánnyal szemben álló Klaus Iohannis köztársasági elnök az általa jelölt ideiglenes miniszterek egyikét sem fogadta el. Azóta pedig

Az elmúlt tíz év alatt tíz kormány váltotta egymást Romániában, Dăncilă pedig 2009 óta a hetedik miniszterelnöke az országnak, a mostani indítvánnyal viszont még a novemberi elnökválasztás előtt leválthatják a posztjáról. Helyi idő szerint csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik majd a parlamenti ülés, amin sorra kerül majd a bizalmi szavazás is – az viszont bizonytalan, mikor jöhetne ezután egy előrehozott parlamenti választás.

Pártelnökségből börtönbe, kormányból válságba

A PSD és az ALDE 2016-ban léptek koalícióra, a kormányt pedig a PSD elnöke, Liviu Dragnea akarta vezetni – őt viszont felfüggesztett börtönre ítélték, így nem lehetett belőle miniszterelnök. A legnagyobb párt szinte teljhatalmú elnökeként viszont sorra ültethette embereit a kormányfői posztra, így gyakorlatilag hivatalos tisztség nélkül uralta a román kormányt, és így irányította a pártelnöki poszton Viorica Dăncilă mostani miniszterelnököt is.

Dragnea és kormányai viszont 2017 eleje óta erős népharaggal néznek szembe: a hivatali visszaélés büntetését enyhítő rendeletek miatt tüntetések alakultak ki, amelyek mellé beállt a jobboldali Nemzeti Liberális Pártból (PNL) érkező államfő, Klaus Iohannis is. Szerinte a PSD hadjáratot indított az igazságszolgáltatás ellen, ezért korrupcióellenes népszavazást írt ki az idei európai parlamenti választásokkal egyidőben: „Két és fél évnyi visszaélés és túlkapás után a romániaiaknak esélyük van világos választ adni a jelenlegi kormánynak” – mondta idén áprilisban a népszavazási kampányban. 

A korrupcióval a jobboldal sikeresen tematizálta az EP-választás kampányát is,

A szocdemeket megelőzte a PNL, és fej fej mellé kerültek az USR-PLUS nevű liberális ellenzéki pártszövetséggel, az ALDE pedig kiesett az EP-ből. Ráadásul a PSD-elnök Dragneát a választás másnapján ítélték letöltendő börtönbüntetésre a feltételes szabadságvesztés mellé, így a szociáldemokraták hirtelen elnök nélkül találták magukat.

Dragnea távozása után Dăncilă megszerezte a PSD pártelnökségét, és önállósodni kezdett a miniszterelnöki poszton, de azóta sem tudott sokat tenni a kormánypárt renoméja érdekében: Dragnea stílusa miatt sorra léptek ki a Szociáldemokrata Párt meghatározó politikusai, a kormány népszerűségét pedig megtépázták a nyáron folytatódó tüntetések, és a caracali tinigyilkosságok körüli visszásságok is. 

A kormányválságot viszont végül nem a nagyobbik, hanem a kisebbik koalíciós partner okozta, ugyanis augusztus végén az ALDE felmondta a koalíciót.

Miért léptek ki a kormányból?

Erre több okuk is volt: egyrészt a Dragneával való közös kormányzás miatt kitették őket a (szintén) ALDE rövidítésű európai liberális pártcsaládból – a helyükre pedig felvették az USR képviselőit. A májusi választás után pedig nem is maradt európai parlamenti képviselőjük, egyedül azzal vigasztalódhattak, hogy a kormánypártok részéről elnökük, Călin Popescu-Tăriceanu indul majd a novemberi elnökválasztáson. Júliusban viszont Viorica Dăncilă is bejelentette indulását a PSD színeiben.

Ráadásul félő volt, hogy az ALDE végleg eltűnik a politikai térképről, így a román liberálisok az augusztusi kilépéssel próbálhatták meg megmenteni azt, amit még lehet. A koalíció felmondásával egyidőben jelentették be Popescu-Tăriceanu visszalépését az elnökjelöltségtől, és azt, hogy

Dăncilă ekkor még próbálta menteni a kisebbségbe került kormányát: a távozó ALDE-miniszterek helyére ugyanis szintén ALDE-s politikusokat akart kinevezni. Iohannis elnök viszont egyikük kinevezését sem fogadta el, annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság szerint az ideiglenes miniszteri megbízatásokat az államfő nem vétózhatta volna meg. Azóta viszont nem csak az ALDE-s miniszterek, de az államtitkárok is távoztak a kormányból, a párt pedig szövetséget kötött a főleg szakadár PSD-sekből álló Pro Romania párttal, akikkel együtt támogatják Mircea Diaconu színészből lett EP-képviselőt az elnökválasztáson.

Mikor bukhat meg végképp a kormány?

Október elsején nyújtották be a bukaresti parlamentben az ellenzéki pártok a bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. A beadványt a megszavazáshoz szükséges 233-nál több, 237 képviselő adta be, köztük négy volt vagy jelenlegi PSD-s is. Ez viszont még nem jelenti automatikusan azt, hogy át is fog menni a kormánybuktatás:

• egyrészt még a kormánypárt is elcsábíthat képviselőket (vagy visszacsábíthatja sajátjait) a szavazás előtt: a Krónika azt írja, fejenként egymillió eurót ígérnek a kormány mellett kitartó honatyáknak;
• másrészt a PSD uralta parlamenti elnökség dönt a szavazás időpontjáról: ha az október 10-i első alkalommal nem megy át az indítvány, akkor a következőt rakhatják hétvégére is – amikor a vidéki képviselők a választókerületeikben vannak;
• harmadrészt pedig nem minden pártnak lenne érdeke mostanában egy előrehozott választás.

Míg a jobboldali PNL és a liberális USR-PLUS szerint jobb lenne minél hamarabb új parlamentet választani, addig az ALDE vagy a Pro Romania inkább kivárná a 2020 decemberig tartó ciklus végét a G4Media főszerkesztője, Cristian Pantazi szerint: előbbiek most vannak a legjobb formában egy választásra, az ALDE-nak viszont a népszerűsége visszaszerzéséhez időre, a Pro Romaniának pedig erőforrásokra lenne szüksége.

Egy előrehozott parlamenti voksolás amúgy is csak a novemberi elnökválasztás után jöhetne, a román alkotmány szerint ugyanis nem lehet az elnökválasztás előtt hat hónappal másik szavazást tartani, írja az Emerging Europe. Dan Barna, az USR-PLUS elnökjelöltje egy ellenzéki megállapodással 2020 elején, február-márciusban oszlatná fel a parlamentet, és írna ki előrehozott választásokat, legkésőbb a jövő júniusi helyhatósági választások időpontjára.

Az addig hátralevő hónapokban pedig több forgatókönyv is elképzelhető a kormányt illetően: ha a bizalmatlansági indítványt most elfogadják, akkor a Dăncilă-kormány megbukik, és Klaus Iohannis államfő javasol majd új miniszterelnököt, miután egyeztetett a parlamenti frakciókkal. Iohannis szerint ideiglenes kormányra van szükség az indítvány elfogadása után, amiben a jobboldali PNL teljes, hatékony és jóindulatú részvételére számít, írja az Agerpres hírügynökség az elnök hétvégi nyilatkozata alapján.

Az egyeztetések után tehát egy ideiglenes ellenzéki kabinet létrejötte a legvalószínűbb: ha a jobboldali pártok többséget tudnak alkotni a parlamentben, akkor Ludovic Orban PNL-elnök lehet a legesélyesebb a miniszterelnöki posztra. Cristian Pantazi pedig több forgatókönyvet is el tud képzelni egy baloldali ideiglenes kormányra – de csak egy Dăncilă nélküli PSD-vel. Szóba jöhet kormányfőként például a Pro Romania elnöke, Victor Ponta exminiszterelnök, de lehetséges jelöltként emlegeti párttársát, Sorin Cîmpeanut is.

Van, akinek elég jól jönne a mielőbbi szavazás

A pártok népszerűségi versenyében egyébként most a PNL és az USR-PLUS áll a legjobban az IMAS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint: Klaus Iohannis elnök egykori pártja stabilan vezet közel 28 százalékkal, utánuk pedig egyből a két liberális párt következik 23 százalékon (külön indulva az USR 18, a PLUS 5 százalékot érne el). A kormányzó PSD tábora 20 százalék alatt van a kutatás szerint, a főleg szakadár szocdemek alkotta Pro Romania pedig 9 százalékon áll. Rajtuk kívül bejutna még a bukaresti parlamentbe az ALDE (6,2 százalék) és az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (5,3 százalék), kiesne viszont Traian Băsescu exállamfő Népi Mozgalom Pártja (3,3 százalék).

Nem sokat változtak az erőviszonyok az EP-választáshoz képest, ahol viszont a területi megoszlásban az látszott, hogy a PSD-nek vannak még bástyái: míg Erdélyben, Bukarest környékén és a Fekete-tenger partján ugyan az ellenzék vitte a megyék többségét, Székelyföldön pedig az RMDSZ nyert,

Ez a területi megoszlás érvényesült a 2014-es elnökválasztás idején is, ahol az akkor még PSD-s színekben induló Victor Ponta behúzta ugyan a vidéki, regáti területeket, de Iohannis a nagyvárosoknak, Bukarestnek és Erdélynek köszönhetően megszerezte az országos többséget. 

Egyre közelebb az elnökválasztás is

A második ciklus elnyerésére pedig minden esélye megvan Iohannisnak a november 10-i elnökválasztáson: több mint 45 százalékkal tetemes előnyben van az IMAS kutatása szerint, és még akár arra is van esélye, hogy az első fordulóban megszerezze az 50 százalék plusz egy szavazatos támogatást a második ciklushoz.

A valódi kérdés inkább az, ki fut majd be a második helyre, ami a továbbiak miatt nem lesz mindegy. Most három jelölt küzd közel azonos támogatottsággal a második helyért – és egy esetleges második fordulóban a Iohannisszal való küzdelemért. Köztük van Dan Barna, az USR-PLUS jelöltje (14,2 százalék), az ALDE-Pro Romania támogatással induló Mircea Diaconu (16,6 százalék), és persze a PSD-s kormányfő, Viorica Dăncilă is (12,4 százalék). Rajtuk kívül még a Népi Mozgalom jelöltje, Theodor Paleologu, és az RMDSZ színeiben induló Kelemen Hunor támogatottsága van mérhető szinten (7,7 és 3,8 százalék).

A novemberi elnökválasztás után pedig egyértelműbb lesz egy esetleges előrehozott parlamenti választás időpontja is, már ha tényleg kiharcolnak ilyet. Ugyanis a parlament ciklusa 2020 decemberéig tart, utána pedig mindenképpen jönnie kell egy választásnak. Addig bő egy év alatt az ellenzék végképp kimerítheti a kisebbségben tengődő PSD-t, így

A miniszterelnöki poszton viszont szinte biztosan váltás lesz a következő hónapokban.

Borítókép: Viorica Dancila román szociáldemokrata (PSD) miniszterelnököt (k) veszik körül a kabinet tagjai a parlamentben 2019. június 18-án. MTI/EPA/Robert Ghement