Szijjártó egyetért Erdoğan szíriai beavatkozásával

„A magyar nemzeti érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának kedden Bakuban, ahová az Orbán Viktor miniszterelnök vezette delegáció tagjaként érkezett a Türk Tanács soron következő ülésére. 

Szijjártó Péter – aki az azeri fővárosban tárgyalt Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel – azt mondta: Törökország szíriai akcióival kapcsolatban a magyar kormánynak egyetlen dolgot kell figyelembe vennie, a magyar nemzeti érdeket – írta az MTI.

A magyar nemzeti érdek pedig azt diktálja, hogy kerüljük el, hogy több százezer vagy akár millió illegális bevándorló megjelenjen Magyarország déli határánál, és kerüljük el, hogy több százezer vagy millió illegális bevándorlót erőszakkal kelljen visszatartani Magyarország déli határánál – mondta a külügyminiszter, egy időben azzal, hogy a török beavatkozást elítélő EU többi külügyminisztere eközben arról tárgyal, milyen választ kellene adni Ankara lépésére.

A helyzetet Recep Tayyip Erdoğan török elnök is világosan megfogalmazta: ha nem tudja visszatelepíteni Szíriába az onnan érkezett bevándorlókat, akkor Európa irányába kell megnyitnia a kapukat – mondta Szijjártó, nem nevezve zsarolásnak Erdoğan döntését.

„Ha a kérdést nekünk, magyaroknak úgy teszik fel, hogy mit szeretnénk, ha Törökország visszatelepítené a bevándorlókat Szíriába, vagy megnyitná a kapukat Európa irányába, akkor a mi válaszunk egyértelmű: Törökország telepítse vissza a bevándorlókat Szíriába, és ne nyissa meg az Európára nyíló kapukat négymillió bevándorló előtt” – fejtette ki Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: ha ez a négymillió bevándorló megindul, akkor Magyarország déli határánál kell őket feltartóztatni, és ezt jobb lenne elkerülni.

A miniszter kijelentette, hogy a magyar kormány gondolkodásmódja a bevándorlásról egyértelmű: a migrációhoz fűződő jogok nincsenek az alapvető emberi jogok között. Viszont alapvető emberi jog, hogy mindenki nyugalomban, békében és biztonságban élhessen a saját hazájában, és az ehhez szükséges feltételeket meg kell teremteni – mondta Szijjártó.

40 milliárd dollárt költöttek eddig arra a négymillió bevándorlóra, akik Törökország területén élnek, és neki most már válaszokat kell adnia a saját közvéleményének, hogy ezt meddig akarja csinálni – mondta Szijjártó.

Közölte: Magyarország abban szívesen működik együtt Törökországgal is, ha Törökország létrehoz egy biztonságos zónát Szíriában, hogy az ott létrejött településekre vissza lehessen telepíteni azokat a családokat, akiknek egyszer el kellett hagyniuk Szíriát – a nyilatkozat kapcsolódik Orbán Viktor korábbi, olaszországi látogatása nyomán tett nyilatkozatával, amely szerint Magyarország az EU más területéről kész migránsokat visszaszállítani eredeti hazájukba, és kész az olasz határ egyes szakaszainak ellenőrzésére is.

Washington szankciója nem magyar ügy

A külügyminiszter nem kommentálta azt a washingtoni döntést sem, amely szerint az Egyesült Államok szankciókat vet ki több török minisztériumra és vezetőire a beavatkozás miatt – amelyet egyébként Donald Trump következetlen közel-keleti politikája tett lehetővé. Az Egyesült Államok elnöke az amerikai katonák kivonásáról döntött Észak-Szíriában, amiből következett, hogy Törökország fegyveresen kísérletet tesz egy biztonsági zónának nevezett öv kialakítására a területen, amelyet az Iszlám Állam elleni harcban jelentős szerepet vállaló, az Egyesült Államokkal szövetséges szíriai kurdok rovására hajtana végre.

A szankciókat Magyarország amerikai–török ügynek tekinti – közölte Szijjártó.

„Minket természetesen mindig aggodalommal tölt el az, ha a NATO legnagyobb hadseregével rendelkező ország valamilyen konfrontációban van a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező országgal” – mondta Szijjártó, hangsúlyozva: Magyarország NATO-tagként abban érdekelt, hogy a katonai szövetség erős és egységes legyen, és a lehető legkevesebb belső feszültség üsse fel a fejét.

(Borítókép:  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter Bakuban 2019. október 15-én. Fotó:  Burger Zsolt / KKM / MTI)