Sok a homályos részlet a Mexikóban lemészárolt mormon család ügyében

000 1M120C
2019.11.09. 20:30

„A szart is kilőtték az unokáimból, a lányaimból és a menyemből – aztán egyszerűen szénné égették őket.”

Ez hallatszik azon a hangfelvételen, melyet a hétfőn Mexikóban lemészárolt amerikai mormon család egyik tagja rögzített, és amit az utóbbi napokban a médiához is eljuttattak.

Mint arról beszámoltunk, november 4-én, hétfőn brutálisan meggyilkoltak egy amerikai származású családot Észak-Mexikóban, 80 kilométerre az amerikai határtól. A mészárlásnak három nő és hat gyermek, köztük két nyolchónapos csecsemő esett áldozatul. 200 töltényt lőttek ki a három autóban utazó család tagjaira, a támadást nyolc gyerek élte túl.

Arról egyelőre nincsen pontos információ, hogy a család volt-e a támadók célpontja, vagy csak összetévesztették őket valakikkel. Az ügyben folyik a nyomozás, és folyamatosan derülnek ki újabb részletek a feltehetően az egymással véres drogháborút folytató kartellek által elkövetett brutális támadásról. Az első áldozatokat csütörtökön temették el.

Száz éve települtek át Mexikóba

A család tagjai közül a legtöbben amerikai-mexikói kettős állampolgárok voltak, és egy fundamentalista mormon közösséghez tartoztak. A LeBaron (spanyolosítva LeBarón) család a huszadik század elején érkezett Mexikóba a családfő, Alma Dayer LeBaron vezetésével, miután az Egyesült Államokban betiltották a többnejűséget.

A törvénynek eleget téve a legnagyobb mormon felekezet, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza is lemondott a többnejűségről, melynek hatására több család (köztük a LeBaron és Mitt Romney utahi szenátor, volt republikánus elnökjelölt családja is) kiszakadt az egyházból, és saját felekezeteket alapítottak többnyire Mexikó területén. A napjainkra több ezer fősre duzzadt LeBaron család az észak-mexikói Sonora és Chihuahua államok határvidékére költözött több szomszédos településre.

A La Mora nevű település környékén lakó közösség már régóta kénytelen volt együtt élni a Mexikó északi részét uraló bűnbandákkal: volt, hogy át kellett haladniuk a kartellek ellenőrző pontjain, és tudták, hogy el kell kerülniük az elhagyott földutakat sötétedés után. „Mindannyiunkat állítottak már meg az úton, a kartellek tudni akarták, kik vagyunk. De soha nem kellett túlzottan aggódnunk" – mondta a Guardiannek Kenneth Miller, a település egyik lakója. Ha valamilyen fegyveres összetűzés volt a levegőben, arról figyelmeztették őket.

Azonban Miller hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban sokkal feszültebb lett a helyzet. A régióban elsősorban a Chihuahua állam északi részét uraló, Ciudad Juárez központú Juárez kartell fegyveres szárnya, a La Línea csoport harcol egy fontos drogútvonal ellenőrzéséért a Sonora központú Los Salazarral, ami a Köpcösként elhíresült Joaquín „El Chapo” Guzmán egykori katelljéhez, a Sinaloához köthető. (A mexikói drogháborúról többek között itt írtunk bővebben>>>)

Hidegvérrel végezhettek a gyerekekkel

Az amerikai határtól nyolcvan kilométerre található La Moráról indult el hétfő reggel a három Chevrolet terepjáróból álló karaván is, melyben a három édesanya és gyerekeik ültek. Egy, a CNN-nek nyilatkozó családtag szerint a három autó három különböző helyre tartott. Az egyik nő a szomszédos Chihuahua állambeli Janosba, egy másik LeBaron-telepre igyekezett, hogy ott meglátogassa a családját. Egy másik nő a gyerekeivel az amerikai Tucsonba indult, hogy felvegye férjét a repülőtérről, a harmadik pedig szintén a férjével találkozott volna. Azonban Janosig a három autó nagyjából együtt tette volna meg az utat a tervek szerint.

A támadással kapcsolatban egyelőre rengeteg a homályos részlet, mivel a védelmi miniszter, az Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök által kirendelt vizsgálóbizottság jelentése, és a médiában fellelhető egyéb információk is több helyen ellentmondanak egymásnak:

  • Annyi bizonyos, hogy november 4-én, legkorábban 9 órakor (ám elképzelhető, hogy csak órákkal később) a három autóból álló karaván elhagyta La Morát. A településtől körülbelül kilenc kilométerre lövések érték a Rhonita Millert és négy gyerekét (egy 12 és egy 10 évest, illetve két nyolc hónapos csecsemőt) szállító terepjárót. A támadásban mind az öten életüket vesztették, miután felrobbant, és kiégett az autó. Az egyelőre nem világos, hogy a támadók szándékosan gyújtották fel az autót a benne ülő gyerekekkel együtt, vagy az egyik töltény okozta a robbanást. Egyes források szerint a támadás pillanatában még együtt volt a három autó, míg mások szerint Rhonita Miller kocsija le volt maradva a többiektől. A támadás időpontját legkorábban fél tízre, legkésőbb délután egy órára teszik.
  • Valamikor 11 és 13 óra között 10 kilométerre az első támadástól lövések érték a másik két autót is. Az egyikben Dawna Ray Langford és kilenc gyereke közül ketten haltak meg, míg a másikból Christina Marie Langford Johnsont azután ölték meg, hogy feltartott kézzel kiszállt a kocsiból. Ekkor ért véget a lövöldözés is, egyesek szerint azért, mert a támadókban csak ekkor tudatosult, hogy nőket és gyerekeket támadtak. Langford Johnson mindössze hét hónapos csecsemője, Faith Langford annak köszönhetően menekült meg, hogy anyja a támadás kezdetekor lerakta az ülésről a kocsi padlójára. A legtöbb forrás a második támadást több mint egy órával az első utánra teszi, azonban arra egyikük sem ad magyarázatot, hogy miért telt egy órába a 10 kilométeres út a két kocsinak.
  • Kora délután Julián LeBarón, az áldozatok családtagja riasztotta a Nemzeti Gárdát, és beszámolt nekik a támadásról. A New York Timesnak ugyanakkor egy Andrew Miller nevű rokon azt mondta, ő azonnal autóba ült, amikor hallotta, ahogy az első kocsi felrobbant. A helyszínre érve csak az égő roncsot találta meg.
  • A Guardian szerint a családtagok közül többen összeálltak, hogy rokonaik keresésére induljanak, de aztán meg kellett állniuk, amikor látták, hogy feltehetően az egyik kartellhez köthető fegyveresek várakoznak egy dombtetőn.
  • Este megkezdődött a hatóságok támogatásával a kutatás a túlélők után. A keresés kezdetének időpontja sem egyezik meg teljesen a védelmi miniszter és a vizsgálóbizottság beszámolójában.
  • Este nyolc után öt gyereket életben találtak a második támadás helyszínén, egy bokorban bújtak el, a bavispe-i kórházba szállították őket. Később a hét hónapos csecsemőt is megtalálták az ülések alatt. Körülötte lövésnyomok voltak, de teljesen épségben volt. Az öt gyereket 13 éves bátyjuk bújtatta el, mielőtt gyalog elindult, hogy értesítse a településen maradt családtagokat. A 23 kilométeres távolságot hat óra alatt sikerült megtennie. 
  • Este tíz óra előtt megtalálták az utolsó túlélő gyereket, egy kilencéves lányt, aki szintén útnak indult, miután bátyja nem tért vissza. A csuklóján megsebesített lány négy órát sétált a sötétben, mire rátaláltak.

A nyolc túlélő gyerekből ötöt egy tucsoni kórházban ápoltak, ám két kislányt már kiengedtek. A kórházban maradt három kisfiú állapota is stabil, az egyikükön műtétet is végre kellett hajtani miután a támadók lábon és arcon lőtték. A töltény az állkapcsát is eltörte. A támadások pontos időpontjának meghatározásában nehézséget okoz, hogy mivel a semmi közepén történtek, csak a túlélő gyerekek lehettek az eset szemtanúi, illetve a La Morából útnak induló családtag látta a robbanást messziről.

A családtagok hangüzeneteket is küldtek egymásnak WhatsAppon keresztül a támadás alatt, melyekből talán kirajzolódhat az események ideje, de a felvételeket megszerző USA Today nem tett közzé ezzel kapcsolatban információt. Az autók ráadásul már korábban elindultak, ám miután az egyik defektet kapott, mindhárom kocsi visszafordult a településre. A defektes autó utasai La Morában egy másik kocsiba szálltak, majd a három család újra útnak indult.

Az alábbi térképen, mely a mexikói védelmi miniszter sajtótájékoztatóján bemutatott térkép alapján készült, a család útvonala, illetve a támadások helyszínei láthatóak.

A kartellek kereszttüzébe kerülhettek

A támadás végrehajtása esetében is számos homályos részlet van még, miközben a lehetséges indítékokat is csak találgatják. A mexikói kormány egyik feltételezése szerint

a fegyveresek azért támadták meg a három nőt és tizennégy gyereküket szállító kocsikat, mert összetévesztették őket egy ellenséges kartellel.

Ahogy már korábban írtuk, a mormon közösség lakóhelye ugyanis csempészútvonalak közelében fekszik, ezekért az útvonalakért pedig vérre menő háború dúl az egyes drogkartellek között. A hatóságok szerint pedig a támadás hajnalán is volt egy kisebb összetűzés a régióban.

Bár a helyi kartellek közötti háború sok áldozatot szedett, a család hétfőig nem gondolta, hogy ennyire komoly veszély leselkedne rájuk. A támadással azonban minden megváltozott. A mészárlás után Sonora és Chihuahua állam katonai felügyeletet rendelt el a LeBaron család részére, azonban ők azt kívánják, bárcsak ne lett volna erre szükség.

Volt már korábban összetűzésük a kartellekkel

A család szerint azonban az is lehet, hogy a támadók tisztában voltak áldozataik kilétével (bár lehet hogy azt hitték, hogy a család férfitagjai utaznak a kocsikban). Az egyik családtag azt mondta, hogy már év elején voltak aggasztó jelek: amerikai rokonok egy temetésre érkezve áthajtottak egy ellenőrző ponton, amire válaszul a kartellek emberei autóval üldözőbe vették, és figyelmeztették őket. Egy másik családtag szerint a helyi kartell nemrég megmondta nekik, hogy merre utazhatnak a környéken, és merre nem.

A korábbi mexikói külügyminiszter szerint a család a vízhasználati jogon veszhetett össze a helyi kartellel, mások szerint pedig az lehetett a probléma, hogy sokszor nem Sonora államban, hanem a szomszédos Chihuahua államban vettek üzemanyagot, ahol másik kartellek uralkodnak.

Azt a család is elismeri, hogy ha az utóbbi egy-két évben nem is, de a múltban voltak komolyabb összetűzéseik a kartellekkel.

A Vice Media 2012-ben egy negyvenperces dokumentumfilmet forgatott a LeBaron család tagjaival, melyből egyértelműen kiderül, hogy már legalább tíz éve véres összetűzésben álltak a már korábban említett Juárez kartell egyik vezetőjével.

A viszály 2009-ben fajult még jobban el, amikor a kartell elrabolta a 16 éves Eric LeBaront és egymillió dolláros (kb. 300 millió forint) váltságdíjat követeltek. A család azonban nem volt hajlandó fizetni. Helyette elbarikádozták a településüket, és a chihuahuai kormánynál kezdtek tüntetni, hogy védelmet szerezzenek maguknak. Egy időben az amerikai-mexikói kettős állampolgárságuk is nagyobb védelmet jelentett nekik, és gyorsabb cselekvésre bírta a mexikói hatóságokat.

A kormány nyomására végül a kartell szabadon engedte Eric LeBaront, azonban a konfliktus nem ért véget. A fiatal szabadon engedésére válaszul a Juárez kartell helyi szárnyát vezető drogbáró utasítására – akinek köze lehetett Eric elrablásához is – végeztek a LeBaron család egyik aktivista tagjával, Benjamin LeBaronnal és annak sógorával. Annak ellenére, hogy az utóbbi években nem lehetett újabb összetűzésről hallani, a védelmi miniszter szerint ennek a kartellnek a fegyveresei végezhettek a LeBaron család kilenc tagjával hétfőn.

Bizonyítékok egyelőre egyik verzióra sincsenek. A mészárlással összefüggésben kedden elfogtak egy gyanúsítottat az amerikai határ közelében, ám a védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy a férfinek – aki letartóztatása előtt két túszt ejtett, és akinél négy gépkarabélyt találtak – még sincs köze a mormonok elleni támadáshoz.

Trump erőszakkal felelne az erőszakra

Néhány hét alatt ez már a sokadik olyan brutális támadás volt, ami miatt többen a mexikói hatóságokat is okolták. Mint arról beszámoltunk, október közepén a mexikói rendőrség kénytelen volt elengedni a Köpcös fiát, Ovidio Guzmánt, akit egy rajtaütés során fogtak el, mivel mielőtt még elhagyhatták volna a helyszínt, a Guzmán család által vezetett Sinaloa kartell fegyveresei ellepték a várost, készen arra, hogy csatatérré változtassák az utcákat.

A mormon család elleni hétfői támadás után Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök sajtótájékoztatóján fájdalmasnak nevezte a történteket, de arról beszélt, hogy azzal nem fogják tudni megoldani a problémát, ha háborút indítanak a kartellek ellen. Andrés Manuel López Obradort 2018-ban választották meg elnöknek, és az elődjei drog elleni háborújával szakítva a kampányban azt ígérte, hogy békés eszközökkel, társadalmi változásokra koncentrálva vet véget a kartellek több évtizedes uralmának.

Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben hétfői tweetjében azt kezdeményezte, hogy erőszakkal számoljanak le a drogbárókkal, amihez az Egyesült Államok segítségét is felajánlotta.

Annak ellenére, hogy Mexikóban tilos a fegyvertartás, ott a 19. legmagasabb a gyilkossági ráta a világon, ami az utóbbi években sokat emelkedett a kormány és a kartellek közti háború miatt. 2018-ban csaknem 40 ezer embert öltek meg szánt szándékkal, ami több mint négyszer annyi mint a 2007-es adat. A gyilkosságok száma 2014 óta folyamatosan növekszik, az első kilenc hónap adatai alapján pedig az feltételezhető, hogy 2019-ben is több gyilkosság lesz, mint egy évvel korábban.

(Borítókép: LeBaron család tagjai a kiégett és szétlőtt teherautó mellett 2019. november 5-én. Fotó: Herika Martinez / AFP)