Orbán sem gondolhatja, hogy Erdoğan megoldja a menekültkérdést
![DSC 7457](https://kep.index.hu/1/0/3030/30304/303040/30304047_781745b9bcacb287bb2012a91fce2d3e_wm.jpg)
További Külföld cikkek
-
Riadalom Németországban: azt hitték, idegenek szállnak a Földre, de rakétamaradványok voltak
- Tarjányi Péter: Washington most mindennek megkéri az árát
- A Rogán Antal elleni szankcióról is tárgyal Washingtonban Szijjártó Péter
- Donald Trump szerint Volodimir Zelenszkij egy diktátor
- Svájci lap: a testőrség már Ferenc pápa temetését próbálja
Annak ellenére, hogy Recep Tayyip Erdoğan már visszatérő vendégnek számít Budapesten, most csütörtöki vizitje korábban nem látott indulatokat váltott ki. És nemcsak a fővárosban egy időre több ezer embert csapdába ejtő forgalomkorlátozások miatt, hanem azért is, mert Törökország alig néhány hete indított offenzívát a szíriai kurd autonóm régió ellen, mely a világ számos hatalmának rosszallását kiváltotta.
A rosszallás egyik oka az, hogy Erdoğan célpontjai egy, a Közel-Keleten fehér hollónak számító szekuláris, demokratikus, feminista, sőt, környezettudatos ideológiát képviselnek, akik ráadásul 2014 óta – nyilván saját érdeküket is szolgálva – megbízható és hatékony szövetségesnek bizonyultak az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Ellentétben mondjuk Törökországgal, mely 2016-ig szemet hunyt a török határon a Kalifátusból ömlő olaj, illetve a Kalifátusba ömlő hadi- és emberanyag felett – konkrétan abban reménykedve, hogy a dzsihadisták ugyanúgy végeznek majd a kurdokkal, mint ahogy azt az iraki jazidi kisebbséggel tették.
A magyar ellenzéki erők – kiegészülve a kurdokkal szimpatizáló szervezetekkel – ennek a nemzetközi felháborodásnak a morális természetű érveit visszhangozták. Elsősorban a török hadsereg, vagy annak kisegítő erőiként működő, egykori dzsihadista és iszlamista elemekkel is feltöltött Szíriai Nemzeti Hadsereg atrocitásai, a kurdok rovására tervezett, a nemzetközi egyezmények által tiltott kikényszerített lakosságcsere (erről még lesz szó) szándéka miatt jelent meg a demonstrálók plakátjaitól a Gül Baba türbéjéig az a vád, hogy
„Erdoğan háborús bűnös”.
Miért udvarol Orbán Erdoğannak?
Az orosztól eltérő földgázforrások lehetősége is benne van a török–magyar barátságban, amiért Orbán látványos, de komoly kötelezettség nélküli gesztusokat tesz.
Orbán: Erdoğan elmozdítása a bevándorláspártiak álma
A kormányfő szerint az ellenzék tudatlanságból kritizálja a török elnökkel való viszonya miatt.
Orbán Viktor és a kormány médiagépezete ezzel szemben – a látogatást magyarázó egyéb szempontok fölé helyezve – azt a realista érvet hozta fel Erdoğan minden körülmények közötti támogatására (az elvárásokat túlteljesítve még a török elnök belpolitikai ellenfeleivel szemben is), hogy „lehet szeretni, nem szeretni a török elnököt”, de a finnyáskodásnál sokkal fontosabb, hogy a törökök betartják a híres-hírhedt 2016-os uniós megállapodást, és nem engedik Európába a náluk tartózkodó 3,6 millió szíriai polgárháborús menekültet. Sőt, miután kétmillió menekült hazatelepítésére tettek ígéretet a főleg kurd kantonok elfoglalásával létrehozott észak-szíriai „biztonsági zónába”, „a magyar nemzeti érdekkel” egybevágó módon, „Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést”.
Ezzel nem csak az a probléma, hogy amikor ez a felfogás válik a nemzetközi politika fő rendezőelvévé, annak valahogy mi, magyarok is meg szoktuk inni a levét (erről tudnának mesélni 1956 kurdjai, a magyar forradalmárok, akikért az általános nemzetközi szimpátia ellenére az Egyesült Államok egy U2-est nem volt hajlandó keresztbe tenni). Hanem az is, hogy
Orbán tudatlannak tetteti magát, amikor elhiszi, hogy a török invázió valóban elősegíti a menekültkérdés megoldását.
Ugyanis a magyar kormány is valószínűleg tisztában van azzal, amit lényegében minden elemzés állít: Erdoğan menekültfókuszú kommunikációja csak az újabb menekülthullám politikai következményeitől rettegő Európának, illetve a török szavazóknak szól. Emellett négy, a nemzetközi média által kivesézett, a kormány által is nyilván jól ismert érv áll.
1. Olyan, mintha Bács-Kiskunba hirtelen megérkezne kétmillió ember
Törökország már korábban is több határterületet vont ellenőrzése alá, ez azonban a 2016-ban az Iszlám Államtól elhódított Észak-Aleppóval és a 2018-ban lerohant kurd kantonnal, Afrinnal együtt is alig 8000 négyzetkilométernyi területet jelent. Erre az amúgy sem üres, és Észak-Aleppó esetében már amúgy is menekültekkel telezsúfolt területre akarnak a tervek szerint kétmillió szíriait visszatelepíteni.
A visszatelepülés török víziója ráadásul gigantikus pénzeket emésztene fel; az ENSZ-nek osztogatott török brosúra egymillió menekültre 26,4 milliárd dolláros költséggel húzna fel 10 várost és 140 falut egyetemekkel, mecsetekkel, kórházakkal – ha valóban kétmillió embert akarnak elhelyezni, akkor ez csaknem 53 milliárd dollárt jelentene. Mivel a török gazdaság továbbra sem lábalt ki a válságból, az összeget elvileg nemzetközi összefogással dobnák össze. Csakhogy Erdoğan az agresszióval egy kalapba került a visszafoglalt polgárháborús területeinek újjáépítésére a tőkeerős nyugati országoknál hiába kalapozó Bassár el-Aszaddal. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke az offenzíva napján kerek perec megtagadta a finanszírozást, és Törökország az elvileg tőkeerős, ámde a katonai akciót hevesen ellenző arab államok közül is csak a 2017-es válságban lekötelezett Katarra számíthat.
![Afrin város központjában a Szabad Szíriai Hadsereg erői láthatóak a város irányításának átvétele után 2018. március 18-án.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3030/30304/303041/30304159_f1863c677b7da3763e2b4d9136a0be2c_wm.jpg)
2. A szír menekülteknek nem ez a Szíria az otthonuk
A szír menekülteknél az útlevél nem árul el sokat valódi identitásukról, az ország ugyanis nemcsak vallásilag és etnikailag tagolt, hanem óriásiak a regionális különbségek, és főleg Kelet-Szíriában, a törzsi kötelékek is meghatározóak. A törökországi menekültek többségét az Aszad-rezsim elől menekülő szunnita arabok, esetleg turkománok teszik ki, méghozzá az ország középső részéről. Azaz egy aleppói vagy hamai menekült számára minden szempontból tökéletesen idegen az évszázadok óta kurdok által lakott Rodzsava, és egyáltalán nem biztos, hogy hazatérésként éli meg, ha a török hatóságok áttoloncolják a határon. Márpedig áttoloncolják, az Amnesty International jelentése ugyanis számos példát hoz arra, hogy a szíriai menekülteket lényegében erőszakkal kell hazatelepíteni. Eddig a kétmilliós, „megoldásra váró” menekültből nagyjából 350 ezer ember került át törökországi menekülttáborokból a határ túloldalán épített táborokba –
azaz egyik ideiglenes helyzetből a másik ideiglenes helyzetbe.
3. A zóna eddig biztonságos volt, most már biztos nem az
Mivel a kurd kantonok autonómiája 2012-ben a katonai erejét koncentrálni kívánó damaszkuszi kormány és a kurd milíciák közti hallgatólagos megállapodás eredményeképp jött létre, ezért Rodzsava és Afrin kantonok Szíria relatíve nyugodt régióinak számítottak. Eddig. Azonban ahogy a magyar külügy háttérkutatásait folytató Külgazdasági- és Külügyi Intézet munkatársai is megállapították:
Nem várható nagy bevándorlás olyan területekre, ahol a különböző kurd szervezetek folyamatosan támadásokat intéznek a török és a velük szövetséges arab csapatok ellen.
Abu Bakr al-Bagdadi halálával még nincs vége az Iszlám Államnak
A halála előtt utódját is kijelölő al-Bagdadi nem rántotta magával a halálba terrorszervezetét. Az IS tízezernyi harcosa az elmúlt évben is több ezer támadást hajtott végre, és amíg nem sikerül megoldani a régió válságait, addig ez nem is fog változni.
Ezt a szembenállást súlyosbíthatja azután a mindenki által utált (oké, a kurdok által a törököknél egy kicsit kevésbé utált) szíriai kormánycsapatok visszatérése, a zavaros helyzet láttán a kezüket dörzsölő dzsihadisták megerősödése – becslések szerint az Iszlám Államnak még vagy 10 ezer embere van fegyverben –, és a Donald Trump amerikai elnök által „Ja, olaj is van, akkor mégsem vonulunk ki”-alapon Deir-ez-Zór térségében hagyott amerikai kontingens konfliktusai az oroszokkal és irániakkal.
![Az USA-szövetséges kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Erők (SDF) katonái járőröznek az ISIS fennhatósága alatt tartott Baghouz településen Deir-ezzór térségben 2019. február 18-án.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3030/30304/303041/30304171_ce12c609d67a6a0db9e2cfce3184a082_wm.jpg)
Ez a régió eddig is a világ leginkább robbanásveszélyes övezetei közé tartozott, Erdoğan pedig csak egy újabb töltetet rakott le a többi mellé.
4. Megoldás helyett újabb menekültek
A török offenzíva menekültkérdéssel való igazolásának legnyilvánvalóbb és legismertebb cáfolata az a tény, hogy a támadás nyomán 300 ezer kurd hagyta el otthonát, közülük a harcok csillapodásával is csak 100 ezren tértek vissza. Mivel a „biztonsági zónát” a kurdokat Aszad bérenceinek tartó szíriai ellenzéki milíciák ellenőrzik, és a törökök titkolt szándéka, hogy a kurd etnikai tömböt szétrobbantsák (ez a folyamat Törökországban a húszas évek óta zajlik, de a szinte kizárólag kurdok által lakott északnyugat-szíriai Afrin kantonnak is ez lett a sorsa 2018 januárja után), ezért nem valószínű, hogy olyan óriási nagy kedve lesz a demokráciába vagy feminizmusba belekóstolt kurdoknak az ezen értékeket istenkáromlásnak tartó iszlamisták uralma alatt élni.
Ezért borítékolható a belső menekültek számának növekedése a „biztonsági zónából” dél, az Észak-szíriai Demokratikus Föderáció megmaradt területei felé. Ahol aztán a kurdok szépen bele is sétálnak egy újabb etnikai feszültségbe, hiszen Rakka vagy Deir-ez-Zór hagyományosan arab régiók, és ezen a helyiek nem is akarnak változtatni (ez a feszültség jó tesztje lesz annak, mennyire felekezetek/etnikumok feletti ez az entitás).
Az biztos, hogy nem magyar érdek a kurd háború
Ha a bevándorlás esélyének csökkenése számít magyar nemzeti érdeknek (ami ebben a formájában biztosan nem az, de ezt most hagyjuk), akkor ebből a szempontból nézve
a török Szíria-politika egészen biztosan nem szolgálja a magyar nemzeti érdeket.
Más kérdés, hogy a magyar kormány mindig is meglehetősen cinikusan állt a bevándorlás kérdéséhez – miközben például elutasította a migrációs folyamatoknak ellenőrizhetőbb formát adó ENSZ-paktumát, közben a letelepedési kötvénnyel ellenőrizhetetlen hátterű migránsok ezreinek adott zöld jelzést. Valószínűleg most is inkább az számít, hogy megint szembe tudjon helyezkedni az „Erdoğan elmozdítását akaró migránspárti erőkkel”. Az is lehet, hogy egyszerűen csak nem akarja, hogy a török elnök beváltsa menetrendszerű fenyegetését, és felmondva a 2016-os visszatartási szerződést, megnyissa Európa felé az utat a menekültjei előtt.
![Recep Tayyip Erdoğan budapesti látogatása és a kurdok elleni támadások ellen összegyűlt tüntetők 2019. október 7-én Budapesten.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3030/30304/303042/30304265_a6e93daefc6d107368125f69ed878897_wm.jpg)
Azonban egy zsarolót ritkán szoktak barátnak tartani, a zsarolással kikényszerített álláspontot pedig nem lehet nemzeti érdeknek nevezni.
Magának Erdoğannak viszont elég konkrét érdeke fűződik ahhoz, hogy minél több szíriai menekülttől szabaduljon meg – mondjuk ahhoz is, hogy ne az összestől, különben nem lesz kikkel zsarolnia az Európai Uniót. Ugyanis annak ellenére, hogy Törökország a szomszédban zajló polgárháború – ezen belül is elsősorban Aszad brutalitása – elől menekülőket eleinte mártírokként fogadta be, de az évek alatt a török átlagemberek és a török költségvetési szervek is egyre inkább nyűgként kezdtek rájuk tekinteni. Jelenlétük, sorsuk egyre inkább politikai kérdéssé vált – különösen ahogy kiderült, a Törökország által is támogatott ellenzékiek nem fogják megbuktatni Aszadot –, és a menekültkérdés az idei önkormányzati választásokon több nagyvárosban is az ellenzéki Köztársasági Néppárt malmára hajtotta a vizet.
Ankara és Isztambul elvesztése után Erdoğannak muszáj volt valami nagyot gurítania, hogy visszaédesgesse az elkószált szavazókat, és saját pártjában is szorosabbra zárnia a sorokat. Ugyanis a választási kudarcok és az elnök kegyenceinek felemelkedése miatt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja szakadásközeli állapotba került – a kegyvesztetté vált volt miniszterelnök Ahmet Davutoğluról szeptemberben derült ki, hogy több AKP-alapító közreműködésével új jobbközép párt szervezésébe kezd. Két héttel az erről szóló hírek után Erdoğan valóban nagyot gurított: megindította harckocsijait a szíriai kurd „terroristák” ellen, nacionalista ellenzékét is magával sodró nemzeti hisztériát kiváltva.
(Borítókép: Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájékoztatója Budapesten 2019. október 7-én. Fotó: Bődey János / Index)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt
De mi a helyzet máshol?
február 12., 20:33
- Külföld
Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője
Az elnökválasztás első fordulóját májusban tartják.
február 12., 21:25
- Külföld
Riadalom Németországban: azt hitték, idegenek szállnak a Földre, de rakétamaradványok voltak
Valami szétesett.
42 perce
- Mindeközben
Guy Pearce durva jelzővel illette Kevin Spacey-t, megérkezett a színész kemény válasza is
33 perce
- Mindeközben
Kulcsár Edina pszichológiai teszthez kötné a gyerekvállalást: „Szigorítanám, de nagyon durván”
3 órája
- Mindeközben
Czippán Anett bevallotta, nem úgy alakult az élete, ahogy azt megálmodta: „Ezt dobta a gép”
4 órája
- Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal
Az amerikai elnök szerint azonnali béketárgyalások kezdődhetnek.
február 12., 18:35
- Külföld
„Gyakorlatilag megadta magát Putyinnak” – kritikusává vált egykori szövetségese bírálta Trumpot
február 13., 06:09
- Külföld
Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról
Nem mindenki örült a mentőalakulatoknak.
február 13., 07:45
- Külföld
Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött
„Aki teheti, egyáltalán ne vásároljon!” – javasolták a magyar szervezők.
február 13., 06:01
- Külföld
A volt litván külügyminiszter szerint fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát
Úgy véli, ha az EU nem cselekszik, akkor nem csak Magyarországot fogja érinteni a válság.
február 12., 14:34
- Külföld
Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére
A külügyminiszter szerint végre itt a lehetőség, hogy „reményeink beteljesüljenek”.
február 13., 08:43
- Külföld
Távolsági busz és egy teherautó ütközött Mexikóban, több halálos áldozat is van
Négy embert nem találnak.
február 12., 06:44
- Címlapon
Tarjányi Péter: Washington most mindennek megkéri az árát
A biztonságpolitikai szakértő két horrorisztikus végkimenetelt vázolt fel.
2 órája
- Címlapon
Donald Trump szerint Volodimir Zelenszkij egy diktátor
Az amerikai elnök keményen nekiment az ukrán elnöknek.
3 órája
- Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő
Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.
február 12., 07:10
- Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe
Steve Bannont csalással vádolták.
február 12., 06:49
- Külföld
Előrelépés az ukrajnai háborúban: megvan az első Trump–Putyin-találkozó lehetséges helyszíne
Az Egyesült Államok elnöke kemény kritikát kapott a korábbi megjegyzései miatt.
február 13., 09:07
- Külföld
Börtönbüntetés vár a kidobóra, aki megzsarolta Michael Schumacher családját
Az egykori autóversenyző korábbi testőre is érintett az ügyben.
február 13., 08:33
- Címlapon
Svájci lap: a testőrség már Ferenc pápa temetését próbálja
A római egyházfő testőrségét ellátó katonai alakulat kijárási tilalom alatt áll.
3 órája
- Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme
Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.
9 órája
- Mindeközben
Árpa Attila kiakadt a mai fiatalokra: Pocsék a munkához való hozzáállásuk, azt hiszik, hogy nekik minden jár
10 órája
- Mindeközben
Váratlan vendégek toppantak be egy fiatal pár esküvőjére, ám ami ezután jött, arra senki sem számított
13 órája
- Külföld
Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája
A zsidó állam megvezette a CIA-t.
február 12., 14:00
- Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát
A dánoknak több napsütésre van szükségük.
február 12., 08:40
- Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion
Még nem azonosították a benne levő holttestet.
február 12., 09:25
- Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani
Trump beváltotta fenyegetését.
február 12., 09:41
- Külföld
Követőit uszította rá egy síközpontra egy olasz influenszer
A település vezetője a hadsereg bevetését kérte.
február 12., 10:42
- Címlapon
Szoboszlai rácáfolt az esélyekre, rekordot is döntött vele
Nem tört meg a január közepe óta tartó sorozat.
1 órája
- Külföld
Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota
A támadónál fegyver is volt, de azt nem használta.
február 13., 06:58
- Mindeközben
Bochkor Gábor ritkán látott, 18 éves lányával pózolt a vörös szőnyegen, ez aztán az apa-lánya pillanat
15 órája
- Címlapon
Lemondott a rasszista megjegyzéseket tevő újbudai képviselő
Elnézést kért a kijelentéseiért.
36 perce
- Külföld
Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat
Palermo ügyészsége 188 embert tartóztatott le.
február 13., 08:26
- Külföld
Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt
A tanúvallomásában elhangzott, hogy mindegy volt, melyik gyerek az.
február 12., 07:34
- Külföld
Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában
Buenos Aires egyik luxusnegyedében történt az incidens.
február 12., 08:21