Szijjártó megmondta a frankót az Iszlám Állam külföldi harcosairól

2019.11.19. 18:22

Nem az Iszlám Államhoz csatlakozó külföldi harcosok visszafogadásáról, hanem a megbüntetésükről kell beszélni.

- így summázta Szijjártó Péter az MTI-nek az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi vitáján elhangzó felszólalását. A külgazdasági és külügyminiszter azt is közölte: "meg vagyunk döbbenve az egyes nemzetközi szervezetek azon törekvései láttán", hogy ezeket az idegen harcosokat az európai társadalmakba vissza kellene fogadni. Ezzel szemben ezeket az idegen harcosokat meg kell büntetni és a bűncselekmények elkövetésének helyszínén be kell börtönözni. Ugyanis ezek az emberek terrorszervezethez csatlakoztak, amelynek keretében több millió ember életét keserítették meg, gyilkosságokban vettek részt és szélsőséges ideológiákat terjesztettek. "Ezeknek az embereknek nem a visszafogadásáról kellene beszélni" - jelentette ki. A külügyminiszter hozzátette: a nemzetközi szervezetek hozzáállása megdöbbentő, érthetetlen,

miért kell terrorszervezethez csatlakozó bűnözők mentegetéséről beszélni ahelyett, hogy a szigorú megbüntetésükről beszélnénk.

Szokása szerint Szijjártó a külpolitikai részletek iránt kevéssé fogékony magyar közvéleménynek úgy akar bemutatni egy komplex problémát, mint amiben a nyugati országok az öngyilkosságig menő migránspártolást hajtanak végre, és csak a tökös magyar diplomaták azok, akik ki merik mondani az Igazságot.

A helyzet a következő: Törökország 30 ország 2280 dzsihadistáját tartja fogva, ehhez járul még 1100-1450 (több adat is kering a pontos létszámról), Észak-Szíriában őrzött harcos, akik Nyugat-Európából mentek Szíriába, hogy ott a Kalifátusért harcoljanak, hozzájuk vehető még akár 10 ezernyi nő és – nagyrészt 2014-15 óta született – gyerek is. Velük Szijjártó sugallmazásával ellentétben nem az a probléma, hogy otthon tárt karokkal várja őket (állampolgárság szerinti) hazájuk, hanem éppen ellenkezőleg:

A nyugati országok szívesen kiszerveznék a büntetésükkel, börtönben tartásukkal vagy megfigyelésükkel járó feladatokat.

Ahogy arról a probléma egészét tárgyaló cikkünkben írtunk, a nyugati diplomáciai képviseletek nem igazán törik magukat, hogy kapcsolatba lépjenek Szíriában, Irakban vagy Törökországban raboskodó dzsihadista állampolgáraikkal, még akkor sem, ha a nemzetközi jog szerint kutya kötelességük lenne eltévelyedett honfitársaikat és -társnőiket hazavinni és megvizsgálni, hogy valójában mit követtek el. Ehhez képest évek óta hagyják, hogy ítélet nélkül, embertelen körülmények között raboskodjanak, és a napokban kellemetlen meglepetésként érte őket, hogy Törökország bejelentette 300 külföldi dzsihadista repatriálását, és fel is tette a londoni járatra az első kipaterolt dzsihadistát. A Szijjártó által hibáztatott „nemzetközi szervezetek“ (mintha lennének úgy általában vett „nemzetközi szervezetek“) nem azt szorgalmazzák, hogy engedjék szélnek a Szíriában edződött dzsihadisták Párizs, Brüsszel vagy London külvárosaiban, hanem azt, hogy legalább a nők és a gyerekek számára teremtsenek emberi körülményeket.