A korrupcióellenes tüntetések elsöpörték az iraki miniszterelnököt

További Külföld cikkek
- Kisiklott egy vonat Romániában, meghalt egy ember
- Szijjártó Péter szerint Magyarország megmentette az unió maradék becsületét
- Alig jutnak el a mentők a bajbajutottakhoz az Etnánál fotózkodó turisták miatt
- Újabb lövöldözés történt Brüsszelben
- Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére
Meghozta az eredményét a két hónapja tartó iraki korrupcióellenes tüntetéssorozat:
Ádil Abdel Mahdi iraki miniszterelnök pénteken benyújtotta lemondását a parlamentnek, hogy a törvényhozás új kormányt választhasson.
A tüntetések legalább 400 ember életébe kerültek, 15 ezren sebesültek meg október eleje óta. A miniszterelnök azután döntött a lemondás mellett, hogy csütörtökön legalább negyvenöt tiltakozó halt meg a dél-iraki Násziríjában, Nedzsefben és Bagdadban.
A két hónapja tartó tiltakozások legvéresebb napját követően Irak egyik legbefolyásosabb embere, Ali asz-Szisztáni ajatollah síita imám felszólította a parlamentet, hogy vonja meg a bizalmat a kormánytól a tüntetők ellen alkalmazott erőszak miatt. Ádil Abdel Mahdi pont csütörtökön jelentette be, hogy kormányzóságokra lebontott katonai sejtek létrehozásával stratégiaváltás következik be a tüntetők elleni harcban.

Miért háborog Irak?
Irakban október 1-én vonultak először a tüntetők a bagdadi Felszabadulás térre, hogy az elégtelen közszolgáltatások és a kormányzatot átható korrupció ellen tiltakozzanak, de hamar előkerültek az Iránt és a teheráni nagyajatollahot szidalmazó jelszavak is. A tüntetések hamar átterjedtek Dél-Irak több régiójára is, és többször is véres összecsapásokba torkolltak.
A sérelmek és követelések megértéséhez máris vissza kell ugrani 2003-ba. Ekkor döntötte meg ugyanis az amerikai vezetésű koalíció Szaddám Huszein diktatúráját, melyet azután egy felekezeti hatalommegosztáson alapuló kormányzattal váltott fel, amiben az iraki lakosság 65-70 százalékát kitevő síita felekezethez tartozó pártok és politikusok kapták a főszerepeket.

Óriási titkosszolgálati kiszivárogtatás mesél a CIA vereségéről
700 oldalnyi iráni hírszerzői jelentés szivárgott ki. Az iraki befolyás hihetetlen mértékéről, az amerikai ügynökhálózat átvételéről és az Iszlám Állam elleni titkos akciókról szólnak a dokumentumok.
A felekezeti hatalommegosztástól az Irakot kormányzó amerikaiak – Libanonhoz hasonlóan – stabilitást vártak, azonban ehelyett kvázi-vallásháborús feszültségeket és mindent ellepő korrupciót kaptak. Ráadásul a síita pártok uralmával a szomszédos Irán helyi befolyása is megnőtt; nemrég kiszivárgott titkosszolgálati jelentések alapján nem túlzás azt állítani, hogy az amerikaiak 2011-es csapatkivonása után Bagdad lényegében Teherán bábjává vált.
2013-ban az országot a szunniták tüntetései rázták meg, és a felekezeti sérelmek nem kis szerepet játszottak az Iszlám Állam felemelkedésében is. Azonban 2011-től rendszeressé váltak a síita lakosság tiltakozáshullámai is, 2016-ban például a befolyásos Muktada as-Szadr vezetésével behatoltak az amerikaiak által kialakított, fallal körülvett Zöld Zónába, és elfoglalták a parlamentet is.
A tüntetők már akkor is – pedig még létezett a Kalifátus – leginkább normális infrastruktúrát, megbízható áram- és vízellátást, a munkahelyek számának növelését és a hivatali korrupció visszaszorítását követelték. Irakban ugyanis sok helyen a mai napig nem hozták helyre a 2003-as háború által okozott károkat, a helyzeten az országot azóta sújtó terrorhullámok sem segítettek.
A frusztráció nem csak a lepukkant közszolgáltatások és a be nem váltott ígéretek miatt mart egyre mélyebbre, hanem azért is, mivel az államigazgatás minden szintjét behálózta a kormányzópártok kliensrendszere.
A felekezeti hatalommegosztás ráadásul azt eredményezte, hogy minden parlamenti pártnak kiépültek a maga korrupciós csatornái, és mindenki érdekelt a status quo fenntartásában.

A harag hullámainak tajtékai ráadásul idén először a szomszédos Iránt is elérték. Teherán ugyanis szintén érdekelt a politikai rezsim fennmaradásában, és valószínűleg az iráni Forradalmi Gárda által kiképzett iraki milíciák voltak azok, akik éles lőszerrel nyitottak tüzet a tiltakozókra.
És bár a Közel-Kelettel kapcsolatban az elmúlt években inkább az a nézet került előtérbe, hogy a gyarmati időkben meghúzott mesterséges határoknál fontosabbá váltak az etnikai, és még inkább a felekezeti törésvonalak, a tiltakozások nagy része azt mutatta, hogy az embereket valójában sokkal kevésbé érdekli az, hogy Mohamed apósa vagy Mohamed veje volt-e a Próféta hitelesebb követője, mint az, hogy van-e tiszta víz a csapban és hogy miért nem sikerül 16 éve helyrehozni az amerikai bombák által elpusztított utat. Az égő iráni konzulátusok Kerbalában (a síiták szent városában) és Nedzsefben azt mutatták,
az iraki síitáknak elege lett az iráni síita vezetés befolyásából.
Forrong az egész Közel-Kelet
Az iraki tiltakozások nem állnak önmagukban:
a 2019-es év Algírtól Kairón és Bagdadon át Teheránig az elmúlt nyolc év legforróbb őszét hozta.
Algéria: Az észak-afrikai országban a kétezeres évek elején lezárult polgárháború óta nem látott tiltakozó hullám indult meg azután, hogy az elnök, Abdelaziz Bouteflika bejelentette, ötödjére is elindul a formalitásnak számító elnökválasztáson. A „Mosolygós forradalom”-ban százezrek vonultak nap mint nap az utcára, és a kitartó tiltakozások hatására Bouteflika visszavonult. Azonban Algéria továbbra is forrong, ugyanis az emberek az egész, elnökét vesztett hatalmi elit távozását és tisztességes feltételek melletti választást követelnek.
Egyiptom: Az ország nagyvárosan szeptemberben söpört át tiltakozáshullám a 2013-ban katonai puccsal hatalomra jutott Abdel Fateh Sziszi korrupt, és demokráciának egye kevésbé nevezhető rezsimje ellen. Sziszi elkerülte az Arab Tavasz által elsodort Hoszni Mubarak sorsát, a kemény hatósági fellépésnek köszönhetően több mint 4000 ember került a politikai foglyokkal amúgy is telezsúfolt börtönökbe.
Libanon: Az etnikailag és felekezetileg rendkívült tagolt országban azután vonultak utcára az emberek, hogy kiderült, az 1982-es libanoni polgárháború terheit a mai napig nyögő - kormány komoly adóemeléseket tervez, melyek keretében megadóztatá a Közel-Keleten elkéepsztően népszerű WhatsApp csevegőalkalmazást is. Az elégedetlenségbe hamar becsatornázódtak a további sérelmek a rendszeres erdőtüzektől a ki-kimaradó, iszonyú környezetszennyező energiaszolgáltatásokig. A mozgalomnak sikerült összefognia a különböző felekzetű csoportokat, és ezt az Irakhoz hasonló felekzeti hatalommegosztában érdekelt frakcióknak (például az Irán által szponzorált Hezbollahnak) sem sikerült megbontania. A tiltakozások hatására lemondott Szaad Hariri miniszterelnök, azóta a korrupciót tartósító politikai elit többi vezetőjének lemondatása, társadalmi-gazdasági konzultációk megtartása és az általános reformok bevezetése lettek a mozgalom fő céljai.
Irán: a teheráni vezetés regionális pozíciói komoly pofont kaptak a libanoni és iraki tüntetésekkel (melyek nem kis részben az iráni befolyás ellen is szóltak), ráadásul a 2018 óta újta bevezetett szankciók négy évtizede nem látott gazdasági nehézséget eredményeztek. Az országban évek óta fel-felütik a fejüket tiltakozó mozgalmak, melyeket a hatalom kemény kézzel ver le, idén akkor vonultak töb százezren az utáckra, amikor a kormány november 15-én drasztikus benzináremelést jelentett be. Az üzemanyagár azonban csak az utolsó cseppet jelentette a költséges jemeni és szíriai intervenciók, a síita vallási vezetés gazdasági pozíciói és az általános gazdasági válság miatti elégedetlenségekben. Teherán válasza azonban brutális volt: a több mint nyolcvan milliós országban hat napra teljesen lekapcsolták az internetet. Ez nem csak azt eredményezte, hogy az emberk kevésbé tudtak a közösségi médián keresztül szerveződni, hanem azt is, hogy a hatóságok a digitális vakfoltot kihasználva gyorsan és véresen le tudták verni a tiltakozásokat. Legalább 140, de lehet, hogy 200 halálos áldozat és 5000 sebesült árán erre a hétre sikerült elcsendesíteni az utcai zavargásokat, de a rezsim fenyegetőzései alapján könnyen lehet, hogy tömeges kivégzések jönnek.
Egyre kevésbé hat a fenyegetés
Az egymást érő tüntetéshullámok miatt sokan egy „Új Arab Tavasz”-ról beszélnek, mely egyre kevésbe tűnik túlzásnak. És bár több országban pillanatnyilag konszolidálódott a helyzet, a tüntetések helyi és általános okai fennmaradtak. Egyébként feltűnő, hogy milyen sok a közös vonás:
- a tüntetések fő hívószava a korrupció
- a közösségi oldalakon és applikációkon keresztül szerveződnek (nem véletlen, hogy Irán teljesen, Irak részben lekapcsolta a netet, ami igen bonyolult és költséges manőver),
- részben a hatóságoktól tartva hiányoznak a vezetők,
- de közben az évtizedek óta megoldatlan problémák miatti düh már erősebb, mint a megtorlástól való félelem visszatartó ereje,
- fő résztvevői a fiatalok közül ki, sőt, jelentős a 2011 óta felnőtt generáció szerepe.
(Borítókép: Iraki tüntetők Nedzsef város iráni nagykövetsége előtt 2019. november 27-én. Fotó: AFP)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
„Gyakorlatilag megadta magát Putyinnak” – kritikusává vált egykori szövetségese bírálta Trumpot
február 13., 06:09
- Külföld
A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt
De mi a helyzet máshol?
február 12., 20:33
- Külföld
Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője
Az elnökválasztás első fordulóját májusban tartják.
február 12., 21:25
- Mindeközben
Alföldi Róbert: A magyar társadalom nem igazán tud mit kezdeni az idős emberekkel
13 perce
- Külföld
Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról
Nem mindenki örült a mentőalakulatoknak.
február 13., 07:45
- Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal
Az amerikai elnök szerint azonnali béketárgyalások kezdődhetnek.
február 12., 18:35
- Külföld
Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött
„Aki teheti, egyáltalán ne vásároljon!” – javasolták a magyar szervezők.
február 13., 06:01
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére
Az ukrán elnök leszögezte, országa nem eladó.
1 órája
- Mindeközben
Árpa Attila kiakadt a mai fiatalokra: Pocsék a munkához való hozzáállásuk, azt hiszik, hogy nekik minden jár
3 órája
- Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme
Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.
2 órája
- Külföld
Újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság
Arról is döntöttek, hogy keresetet indítanak az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen.
február 12., 16:08
- Külföld
Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére
A külügyminiszter szerint végre itt a lehetőség, hogy „reményeink beteljesüljenek”.
február 13., 08:43
- Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe
Steve Bannont csalással vádolták.
február 12., 06:49
- Címlapon
Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel
A 88 éves katolikus egyházfő már az örökségét védelmezi lépéseivel.
3 órája
- Címlapon
Nagy üzletre készül Magyarország, széket kér Orbán Viktor a nagyhatalmak asztalánál
Bejelentést tett a kormány.
5 órája
- Címlapon
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt
Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.
7 órája
- Címlapon
Itt az EU válasza az amerikai–orosz tárgyalásokra, újabb lépéseket helyeztek kilátásba
Ezzel ugyanakkor a magyar kormány jól jár.
2 órája
- Külföld
Államfővé választotta a görög parlament Konsztantinosz Taszulasz egykori házelnököt
Januárban demonstrációt tartottak a jelöltsége miatt.
február 12., 12:14
- Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion
Még nem azonosították a benne levő holttestet.
február 12., 09:25
- Címlapon
Donald Trump szerint Ukrajna kezdte a háborút és Zelenszkij a hibás, hogy az még mindig tart
7 órája
- Címlapon
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország
Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.
2 órája
- Külföld
Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája
A zsidó állam megvezette a CIA-t.
február 12., 14:00
- Címlapon
Elfogadták Brüsszelben Magyarország középtávú költségvetési tervét
Nagy Márton közölte a részleteket.
22 perce
- Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból
Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.
február 12., 08:24
- Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el
Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.
február 12., 10:30
- Külföld
Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat
Palermo ügyészsége 188 embert tartóztatott le.
február 13., 08:26
- Mindeközben
Váratlan vendégek toppantak be egy fiatal pár esküvőjére, ám ami ezután jött, arra senki sem számított
6 órája
- Mindeközben
Bochkor Gábor ritkán látott, 18 éves lányával pózolt a vörös szőnyegen, ez aztán az apa-lánya pillanat
8 órája
- Címlapon
Hatalmas bejelentést tett a görög miniszterelnök, évtizedes hiányt pótolnak
Csaknem 37,5 milliárd forint értékű beruházásról van szó.
20 perce
- Mindeközben
Fejes Tamás szerint fontos az apai szigor, ezt az egy dolgot például soha nem engedné meg gyermekeinek
tegnap, 21:38
- Mindeközben
Bogdányi Titanilla úgy emelgeti a 10 kilós súlyzókat, mintha tollpihék lennének
tegnap, 20:21